A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 19,6 százalékkal haladta meg a 2001. évit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2002-ben 122500 forint volt a magyar nemzetgazdaságban, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 84700 forintot, a szellemi foglalkozásúaké pedig 169900 forintot tett ki. A versenyszférában átlagosan 13,3 százalékkal nőttek tavaly a bruttó keresetek, míg a költségvetésit 29,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte. 2001-ben a reálkeresetek 6,4 százalékkal, a bruttó átlagkereset 18 százalékkal, míg a nettó 16,2 százalékkal nőtt a 2000. évihez viszonyítva.
A költségvetési szféra magas növekedési ütemét a 2001. évi központi intézkedések áthúzódó hatása és a 2002. évi illetményemelések, egyebek közt a minimálbér 40 ezer forintról 50 ezer forintra emelése okozta, s hozzájárult még a hivatásos katonák 50-70 százalékos illetményemelése, valamint szeptembertől a közalkalmazottak 50 százalékos alapbéremelése. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagos keresete 136900 forint volt 2002-ben, a fizikai dolgozók bére 88600 forint, a szellemieké 157000 forint volt. A versenyszférában dolgozók átlagosan 116600 forintot kerestek tavaly. A fizikai dolgozók keresete 84200 forintot, míg a szellemieké 182700 forintot tett ki. A legjobban fizető gazdasági ágazat még mindig a pénzügyi tevékenységek köre, ahol 241300 forintot ért el az átlagkereset. Ezt követte 167800 forintos átlagkeresettel a közigazgatás, legkevesebbet a textília-, textiláru-, bőrtermék- és lábbeligyártásban dolgozók kerestek, az ő bérük átlagosan 69200 forint volt tavaly.
Tavaly a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, csakúgy, mint az előző évben. (MTI)