szerző:
hvg.hu

Az Alkotmánybíróság az eutanáziával kapcsolatos indítvány ügyében április 28-án, hétfőn nyilvános határozathirdetést tart. A téma előadó bírója Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke.

Az Alkotmánybíróság szerdai tájékoztatása szerint a testület az egészségügyről szóló törvény egyik - az eutanáziával összefüggő - rendelkezése kapcsán vizsgálja az alkotmányosság kérdését.
Az eutanáziával kapcsolatos alkotmánybírósági indítvány arra keres választ, hogy az emberi élethez és méltósághoz fűződő alkotmányos alapjognak együttesen kell-e érvényesülnie, vagy azok elválhatnak-e egymástól. Az indítványozók azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint bizonyos esetekben az emberi méltósághoz való jog megelőzheti az élethez való jogot is.
A Fundamentum című jogi folyóirat első negyedévi számában közzétett beadvány szerint az egészségügyi törvény több pontja ütközik az alkotmánynak azon paragrafusaival, amelyek az emberi méltóságra, a jogállamiság elvére, valamint az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozhatatlanságára vonatkoznak. Az indítvány szerint az emberi élet befejezésére vonatkozó döntésben az emberi méltóság nyilvánul meg, és ezt az állam köteles tiszteletben tartani. Ha az elviselhetetlen kínokkal küzdő ember méltóságának megőrzését választja saját életével szemben, akkor a halálról hozott döntésében nem szabad akadályozni, vagy korlátozni.
A beadvány szerint az eutanázia esetei több csoportba oszthatók: lehet beszélni önrendelkezéses passzív eutanáziáról, ha a gyógyíthatatlan beteg úgy rendelkezik, hogy szenvedését közelgő halála előtt további orvosi kezeléssel ne hosszabbítsák meg. A beadványozók szerint ez összhangban áll a hatályos magyar alkotmánnyal. Az indítvány az eutanázia eseteinek egy másik csoportja kapcsán úgy fogalmaz: a beteg kifejezett rendelkezésének hiánya esetén is megengedhetőnek tartják a passzív eutanáziát, ha a közeli halállal viaskodó betegnek nem tulajdonítható olyan, az emberi méltóság körében értelmezhető érdek, amely életének fenntartása mellett szólna. A kérelmezők szerint egy harmadik eset, a gyógyíthatatlan beteg kifejezett rendelkezésén alapuló aktív eutanázia is összeegyeztethető a hatályos magyar alkotmánnyal.
Az indítvány szerint szükséges, hogy a nem önrendelkezéses aktív halálba segítés bizonyos eseteit a büntető törvénykönyv módosításával, enyhébb szankciókkal sújtott, privilegizált tényállásként elkülönítse a törvényhozó az emberölésre vonatkozó paragrafustól. Ez az új tényállás arra az esetre vonatkozna, ha valaki a gyógyíthatatlan és szenvedő beteget annak kifejezett akarata hiányában, méltányolható szánalomból segíti halálba. A beadvány azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogot korlátozó, kiüresítő paragrafusait és állapítsa meg a mulasztásos alkotmánysértést azért, mert hiányzik a büntető törvénykönyvből a "méltányossági ölésnek" nevezett privilegizált tényállás.
Az eutanáziával összefüggésbe hozott két legismertebb ügyben a magyar igazságszolgáltatás egyértelműen emberölésnek minősítette a cselekményeket. Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, annak kérésére. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie. Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négyévi próbaidőre felfüggesztette a nő börtönbüntetésének végrehajtását.
Az ügy kapcsán Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd még 1993-ban az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület teljes ülése 2002 májusában kezdte meg az eutanáziával kapcsolatos indítvány tárgyalását, az ügyet Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke magára szignálta, így ő a téma előadó bírája. A testülethez tíz éve benyújtott indítvánnyal először az Alkotmánybíróság akkori elnöke, Sólyom László foglalkozott, de 1998-ig, alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig nem került napirendre az eutanázia ügye.
A "kegyes halál" kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővér 2000 májusa és 2001 februárja között hét súlyos állapotú kórházi betegnek adott be önkényesen injekciókat, ezzel halálukat okozva. A nővér azzal védekezett, hogy a betegek szenvedését akarta enyhíteni, megölni nem akarta őket. A nővért emberölésért, illetve annak kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. (MTI)
Pintér: Rég nem látott támadás érte a rendőröket szerdán a Kossuth téren

Pintér: Rég nem látott támadás érte a rendőröket szerdán a Kossuth téren

Alakul az összefogás az önkormányzati választásokra

Alakul az összefogás az önkormányzati választásokra

1000 lóerős Cadillac állítja falhoz a BMW M5-öt és az AMG E63-at

1000 lóerős Cadillac állítja falhoz a BMW M5-öt és az AMG E63-at

Másfél millió forintos pénzbüntetésre ítélték Márki-Zayt

Másfél millió forintos pénzbüntetésre ítélték Márki-Zayt

Van, ahol már most 11 centis a hótakaró - fotók

Van, ahol már most 11 centis a hótakaró - fotók

Mától újra felmászhatunk az egri minaretre

Mától újra felmászhatunk az egri minaretre