szerző:
hvg.hu

A német alkotmánybíróság ítélete alapján egyelőre viselhetik fejkendőjüket oktatás közben a muzulmán tanárnők. A tradicionális-vallási öltözék jelentése Európa-szerte vita tárgyát képezi.

A német alkotmánybíróság a minap semmisnek nyilvánította a közigazgatási bíróságoknak a "fejkendő-vitában" hozott eddigi ítéleteit, a kérdés jogi szabályozására pedig a tartományi parlamenteket jelölte ki. A tanítók iskolai ruházatát szabályozó új törvények elfogadását követően így előfordulhat, hogy a tanügyi hatóságok többé nem szólhatnak bele tanítóik öltözködésébe, de az is, hogy jogszerűen vezetnek majd be újabb tiltásokat. A vita politikai színtérre kerülése – a tartományok első, a fejkendőviseletet többségükben elutasító állásfoglalásait figyelembe véve – nem sok jóval kecsegteti a muzulmán tanítónőket. "Ha egy nő, aki nálunk tanítani akar, azt mondja, a fejkendője neki szent, akkor én egy ilyen tanítónőre nem szívesen bíznám a gyermekemet" – nyilatkozta Günther Beckstein bajor belügyminiszter.
Az évek óta tartó jogi hercehurca elindítója az az afganisztáni származású, nyolc éve német állampolgárságú Feresta Ludin tanárnő, akit tradicionális fejkendőviselete miatt a baden-württembergi tanügyi hatóság – az iskolák semlegességi kötelmére hivatkozva – nem volt hajlandó felvenni tanítói közé. A hatóságok szerint kendőviseletével Ludin akaratlanul is térített volna a fogékonyabb tanulók körében, a magát németnek valló tanárnő szerint azonban a kendő mindössze vallási és személyi azonosságtudatát fejezi ki, "eltiltását" pedig egyenesen kirekesztésnek nevezte.
Európában pillanatnyilag egyedül a muzulmán lakosságú Törökországban szabályozzák a fejkendőviseletet törvényi úton. A szekularizált országban tilos oktatási intézményekben fejkendőt viselni, s e rendelkezést szigorúan be is tartatják. A Spiegelnek nyilatkozó isztambuli professzorasszony, Nazan Aksoy szerint azonban e világi reformokra épülő tiltás valójában az igazi reformokat gátolja. Aksoy szerint nem ritka, hogy azok az egyetemisták, akik nem hajlandók lemondani fejkendőjükről, inkább az iskola befejezése mellett döntenek, elvágva ezzel magukat, azaz a konzervatív női értelmiséget a tanulás és az érdekérvényesítés lehetőségétől.
Franciaországban a kérdés szabályozása csaknem egy évszázadra nyúlik vissza: az állam és az egyház elválasztásáról rendelkező 1905-ös törvény értelmében a közszolgálati tevékenységet végző személyeknek munkájuk során tilos vallási hovatartozásukat tükröző jelképet viselniük, sőt kormányzati elképzelések szerint a jövőben – a szabályozást az eddigi iskolai hatáskörből törvényi erőre emelve - a diákokra is kiterjesztenék e tiltást. Franciaországban éppen a minap küldtek haza két gimnazistát, amiért muzulmán fejkendőben jelentek meg iskolájukban. Az igazgató szerint a lányok amellett, hogy nem voltak hajlandók az általános előírásoknak megfelelően, "diszkréten" viselni fejkendőjüket, részt vettek egy tüntetésen is, amely az iskolai kendőviselet engedélyezését követelte.
Svájcban a németországi esethez hasonló ügy okozott országos botrányt: egy katolikusból muzulmánná lett általános iskolai tanárnő három éven át tanított fejkendőben, míg a hatóságok meg nem tiltották ezt neki. Fellebbezésének elutasítását követően a tanárnő az Európai Bírósághoz fordult, a közösségi bírák azonban úgy döntöttek: a fejkendőviselet tilalma sem a vallásszabadságot, sem pedig a diszkrimináció tilalmát nem sérti.
Dániában, ahol az ország lakosságának négy százaléka muzulmán, e nyáron nyújtottak be a bevándorlás szigorításáért küzdő Dán Néppárt képviselői egy indítványt, amely száműzné az iskolából a fejfedőket. A kezdeményezés az óvatos megfogalmazás (a képviselők nem egyértelműen a muzulmán fejkendőnek, hanem minden fejfedőnek – köztük a baseball-sapkának – üzentek hadat) ellenére sem ment át a törvényhozáson.
Svédországban az elmúlt évben a közszolgálati SVT televíziót érte bírálat amiatt, hogx egy bevándorlóknak szóló műsor moderátorát eltiltotta a fejkendőviselete miatt. A tévéadó erre vonatkozó törvényi szabályozás híján saját szabályzatára hivatkozva döntött így, az ügy kapcsán kirobbanó vitát követően azonban belső előírásainak megváltoztatására kényszerült. Az új rendelkezés szerint a nők – a „semleges öltözéket megkívánó” hírműsorok kivételével – minden televíziós műsorban viselhetnek fejkendőt.
Oroszországban az új útlevelek kiadása körül robbant ki botrány, miután a hatóságok megtiltották a fejkendő viselését az okmányba szükséges fényképek készítésénél. A határozat ellen tíz muzulmán nő fellebbezést nyújtott be, ezt a legfelsőbb bíróság márciusban elutasította, májusban azonban a javukra döntött.
A fejkendővitát két demokratikus érték - az oktatás semlegességének követelménye és a vallásgyakorlás szabadságának - ütközése teszi érdekes, egyben igen nehezen megválaszolható kérdéssé. A német Spiegel internetes kiadásának olvasói e dilemma ellenére igen határozottan mondtak nemet arra a kérdésre: engednék-e, hogy gyermekeik tanárnői fejkendőben tartsák óráikat? A csaknem 19 ezer szavazó 68 százaléka semmiképpen nem engedélyezné, 15 százaléka pedig csak akkor, ha a tanárnő fejkendőjén kívül az oktatás egyébként "semleges" tudna maradni. Ön hogyan vélekedik a kérdésről?
Illegális éjszakai gyorsulási versenyen razziáztak a rendőrök Budapesten

Illegális éjszakai gyorsulási versenyen razziáztak a rendőrök Budapesten

Tóta W.: Ez bizony egy saller, ennyi várost már nem lehet szopatni

Tóta W.: Ez bizony egy saller, ennyi várost már nem lehet szopatni

Elfogytak az ördög ügyvédjének muníciói?

Elfogytak az ördög ügyvédjének muníciói?

Karácsony: "Leckét adtunk demokráciából mindenkinek Magyarországon"

Karácsony: "Leckét adtunk demokráciából mindenkinek Magyarországon"

Ajándékot lehetne csomagolni az ország legnagyobb szavazólapjába

Ajándékot lehetne csomagolni az ország legnagyobb szavazólapjába

 A Fidesz szegedi jelöltje a hvg.hu-nak: szoros verseny lesz

A Fidesz szegedi jelöltje a hvg.hu-nak: szoros verseny lesz