Ezek a „hasznos” baktériumok mindamellett, hogy serkentik az emésztést, és jó hatással vannak az immunrendszerre, valószínűleg segítenek a túlsúlyosság megértésében.

A University of Michigan egészségügyi szervezetének szakembere, Gary Huffnagle a probiotikumok elsőszámú amerikai kutatója elmondta: „A bélmikroflórával kapcsolatos jelenlegi kutatások azt igazolják, hogy a probiotikus tápanyagokban gazdag étrend számos előnnyel jár.”

Együnk sok sajtot © Müller Judit

A mikrobák szempontjából születésünkig teljesen sterilek vagyunk. Ám miután meglátjuk a napvilágot, a mikroorganizmusok támadnak, és hamarosan tízszer annyi kerül a szervezetünkbe, mint ahány sejtből a testünk áll. Egy részük betegséget okozó kórokozó, ám a szervezetünkkel szimbiózisban élő mikroorganizmusok megakadályozzák a „rossz” baktériumok megtelepedését, gátolják átjutásukat a bélfalon.

A probiotikumok bélbarát baktériumok, amelyek a gyomorsavnak ellenállva élve jutnak el a vastagbélbe. Mivel ezek szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok, növeljük az élő kultúrával rendelkező tejtermékek napi fogyasztását a megfelelő bélflóra kialakításához. Ilyen a legtöbb sajt és joghurt, valamint fogyasszunk azon élelmiszerekből is, amelyek erősítik a probiotikumok jelenlétét, ilyenek a fűszerek, a tea, a vörösbor, a bogyós gyümölcsök, az alma és a babfélék.

Huffnagle szerint a jó mikrobák többsége a bélrendszeren belül található, nagyobb számban a vékony- illetve a vastagbélben. „Feladatuk, hogy serkentsék az immunrendszert és az emésztést.”

Mint ismeretes, még öt évvel ezelőtt a probiotikumokat a kiegészítő és az alternatív gyógyászatban alkalmazták. Ahogy az orvostudomány egyre inkább megismerte az immunrendszert és működését, felismerték a bélrendszerben található probiotikumok és probiotikus mikrobák fontosságát is az immunrendszer szabályozásában. Az antibiotikumok azonban nem tesznek különbséget a mikrobák között, szedésükkel elpusztítjuk a hasznos mikroorganizmusokat is.

„Ha nem jutnak a szervezetünkbe ezek a fontos mikrobák, a védekezőképességünk meggyengül, amely számos problémához, mint például a krónikus betegségek – allergia, asztma – előfordulásához vezethet” – mondta Huffnagle. A megfelelő mikroflóra ugyanis a gyors gyógyulás és az egészség megőrzésének záloga. Mivel a probiotikus mikrobák nem okoznak betegséget, inkább többet, mint kevesebbet vigyünk a szervezetünkbe.

A vizsgálatok során azt próbálták kideríteni, hogyan a belekben található mikrobák hogyan létesítenek kapcsolatot az immunrendszerrel. „Meg akartuk érteni a közöttük lévő kommunikációt” – mondta. Így derült ki, hogy a probiotikumok és az elhízás között lehet egyfajta szoros kapcsolat. Jelenleg erre próbálnak fényt deríteni a kutatók.