A tudósok túlnyomó többsége azt mondta, hogy a koncentráció javítása érdekében szedi a gyógyszereket, és hatvan százalékuk ezt napi, vagy heti rendszerességgel teszi. Az 1427 válaszadó - legtöbben az Egyesült Államokból - egy nem hivatalos online kérdőívet töltött ki, amelyet a Nature Network (Nature Háló) internetes fórum küldött ki. A tudósok számára vitafórumot nyújtó oldalt a Nature kiadói csoport működteti. A kutatók csaknem harmada késztetést érezne arra, hogy ilyen gyógyszereket adjon saját gyermekének, ha tudná, hogy az iskolatársak is szedik.

„Megkérdezetteink egyetemi tudományos intézetekben dolgozó tudósok" - nyilatkozta a kiadó csoport sajtósa, Ruth Francis az AFP-nek. A felmérés három olyan gyógyszert vett górcső alá, amelyek széleskörben kaphatók receptre, vagy az interneten keresztül. Az egyik egy metilfenidáttartalmú stimuláló hatású szer, amelyet a gyógyászatban elsősorban figyelemhiányos és hiperaktív gyerekek kezelésére alkalmaznak. A modafinil hatóanyagú szert alvászavarok gyógyítására használják, de az általános kimerültség és a jet lag (átállási probléma az időzónák átrepülése miatt) ellen is hatékony. A fiatalok a teljesítmény javítására és az éberség megőrzése miatt használják őket.

„Nem valószínű, hogy komolyabb problémát okoznak ezek a szerek, mivel a legtöbb tanuló nem kábítószerként, hanem a jobb teljesítőképesség érdekében használja őket” – jelentette ki Brian Doyle, a Georgetowni Egyetem Orvostudományi Központjának klinikai pszichiátere múlt hónapban egy amerikai lapnak adott interjúban. „Ha vége a vizsgaidőszaknak, visszatérnek a normális kerékvágásba, és abbahagyják a gyógyszereket.”

Más szakértők azonban jobban aggódnak a felmérés eredményei miatt. „Felhívta a figyelmünket arra, hogy a többi emberhez hasonlóan a tudósok is a legegyszerűbb utat keresik” – mondta el az AFP-nek Wilson Compton, az egyesült államokbeli Nemzeti Kábítószerellenes Intézetének (NIDA) epidemiológiai és prevenciós kutatásokért felelős igazgatója. Hozzátette, hogy a metilfenidáttartalmú szer ráadásul függőséget okozhat, még akkor is, ha recept alapján szedve biztonságosnak és hatékonynak nyilvánították.

A harmadik gyógyszercsoport, melyet a tanulmányban vizsgáltak, a bétablokkolók csoportja volt. Ezeket a szereket rendszerint szívritmuszavarokra írják föl, ám az előadók körében is igen népszerű szorongásoldó hatása miatt. A 288 nem orvosi indokkal gyógyszert szedő tudós három ötöde a metilfenidáttartalmú szert szedi, csaknem 50 százalékuk pedig a modafinilt. Mindössze 15 százalék tette le voksát a bétablokkolók mellett. Több mint a harmaduk az internet segítségével szerzi be gyógyszerét, míg a többiek a patikában vásárolnak. Többen azért szednek gyógyszert, hogy segítsen koncentrálni egy speciális feladatra, vagy hogy kivédje a jet lag hatását. 1258-an válaszoltak arra a kérdésre, hogy megkockáztatnának-e enyhébb mellékhatásokat az agyi teljesítmény javítása érdekében. Csaknem 70 százalékuk igennel felelt. A gyógyszerszedők fele számolt be ilyen mellékhatásokról. Előfordult fejfájás, idegesség, szorongás és álmatlanság is.

Wilson doktor (NIDA) meglepetését fejezte ki a gyógyszerekkel való visszaélés ilyen magas aránya kapcsán, bár megjegyezte, hogy a vizsgálat körülményei nem feleltek meg a szigorú tudományos elvárásoknak. „Egy internetes felmérésről van szó, amelyre önkéntes alapon lehetett válaszolni. Elképzelhető, hogy a probléma nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában” – véli a szakember.

Korábbi kutatások alapján a betegség kezelése és a jóllét javítása közti határvonal elmosódni látszik, mivel a teljesítményfokozók szedése kulturálisan egyre inkább elfogadottá válik. Az összes válaszadó – tehát azok is, akik nem szedik ezeket a gyógyszereket – 80 százaléka szerint az egészséges embereknek joguk van szedni ezeket munkahelyi teljseítményük fokozása érdekében, és 50 százaléknál is többen vannak azon az állásponton, hogy nem kell korlátozni használatukat, még az egyetemi felvételi vizsgákon sem. A válaszadók több mint 57 százaléka 35 éves, vagy annál fiatalabb volt.