Az amerikai futball profi játékosainak rendszeres fizikai terhelése, optimális táplálkozása és egészséges életvitele azt valószinűsítené, hogy azonos életkorú társaikhoz viszonyítva a koszorúérbetegség kifejlődése szempontjából lényegesen jobb helyzetben vannak. Andrew M. Tucker vezetésével szakorvosok egy csoportja megvizsgálta, hogy ez a feltételezés mennyire felel meg a valóságnak.
Az Amerikai Futball Liga 12 csapatából 504 játékos jelentkezett a kutatóknak fölhivására. A tanulmánynak fontos feltétele volt a hasonló korú népesség olyan csoportja, amelyik szinte minden szempontból megfelelt a játékosok csapatának.
Az összehasonlításra kiemelt, azonos korú amerikai férfiak egy 1986 óta folyamatban lévő vizsgálat alanyai voltak. A CARDIA elnevezésű tanulmányt azért indították el, hogy megfigyeljék, milyen módon fejlődik ki az egészséges fiatal emberek szervezetében a különböző kockázati tényezők hatására az érelmeszesedés, a koszorúérbetegség.
A CARDIA-vizsgálatban az ötvenezernél is több önkéntes, 18-30 esztendős nő és férfi etnikai eredete, iskolázottsága jól megfelel az amerikai társadalom általános összetételének. A sportolók csoportjának adatait így jól párosítható társadalmi mintához hasonlíthatták.
Az amerikai futballisták teljes csoportjában csak egyetlen egy személy dohányzott, míg a CARDIA vizsgálat tagjainak 30,5 százaléka volt rabja a káros szenvedélynek. Meglepő volt, hogy noha a sportolók az átlagosnál magasabbak és nehezebbek voltak, közöttük az emelkedett vércukor szinte lényegesen ritkább volt, mint az amerikai átlagban.
A vérzsírok szintje a két vizsgálati csoportban gyakorlatilag azonosnak bizonyult. Az emelkedőben lévő, illetve már magas vérnyomás viszont sokkal gyakoribb volt az élsportolók között, mint a hasonló korú amerikaiak csoportjában. A kutatók értékelése alapján ez azt jelentette, hogy a nagyobb testtömeg és a magas vérnyomás miatt a futballisták rizikója a koszorúérbetegség szempontjából nagyobb, mint az átlagnépességé.
