A legtöbb haláleset „szívbéli” okokra vezethető vissza: az állandó stressz, a kevés pihenés nem marad büntetlenül. Sokan úgy gondolják, majd nyugdíjas éveikben lazítanak és élvezik munkájuk gyümölcsét, ám a statisztikák szerint egyre többen vannak, akik nem élhetik meg álmaik valóra váltását, hamarabb elviszi őket egy szívroham vagy egy agyvérzés. A szív- és érrendszeri betegségek közül a leggyakrabban a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség szedi az áldozatait. Mindkét kór kialakulásában döntő szerepe van a mindennapi stressznek. A stressz hatására ugyanis megnő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, aminek vérnyomás-emelkedés a következménye. Nagyobb lesz a keringés sebessége és a keringő vérmennyiség is, emelkedik a percenkénti szívfrekvencia, nő a perifériás ellenállás, s mindez óriási terhet ró a szívre.
Amennyiben a jelenség tartós – és ez a munkahelyi stressznél meglehetősen gyakori –, a szív izomzata a nagyobb terhelés hatására megvastagodik, a szívüregek kitágulnak, és a szív sokat veszít erejéből, kialakul a szívelégtelenség. A magas vérnyomás, a szimpatikus aktivitás okozta érelváltozások hatására elindul és felgyorsul az érelmeszesedés folyamata, amelyhez káros anyagcsere-elváltozások is társulnak. A végeredmény: szívinfarktus vagy agyi érkatasztrófa.
