Húsz dolog, amit az új influenzáról tudni kell

1. Teljesen új alapvírussal van dolgunk, amely a sertés-, madár- és humáninfluenza sajátosságait egyesíti. A H1N1 névre hallgató vírus Mexikóból indult világ körüli útjára idén tavasszal; más járványokhoz viszonyítva soha nem látott sebességgel terjed világszerte.

2. Magyarországon eddig 80-nál több esetet regisztráltak; egy 41 éves férfi pedig bele is halt a fertőzésbe, amiért leginkább az alapbetegségei miatt legyengült immunrendszere okolható.

3. A vírus genetikai elemzése és laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy hiányzik belőle a szokásos vírus génállományának egy szakasza, ezáltal kisebb a fertőzőképessége. Ugyanakkor jól megél az orrban, ami azt jelzi, hogy sokáig keringhet az emberek közt, közben ártalmasabbá válhat.

4. A betegség tünetei ugyanazok, mint a „hagyományos”, szezonális influenzáé, és általában három-négy nap, maximum egy hét alatt – a láz csillapítása mellett – gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlnak. Van azonban a betegségnek egy olyan formája, ami akár néhány óra alatt halált okozhat.

Testhőmérséklet- ellenőrzés. Már ismert tünetek © MTI/EPA

5. A szakemberek azt mondják, a sokat emlegetett 1918-as spanyolnátha idején nem a vírus, hanem a vírus szövődményei miatt haltak meg a legtöbben. Akkoriban ugyanis nemhogy antivirális szerek, de antibiotikumok sem voltak.

6. Sokakban felmerül  a kérdés, hogyan lehet megkülönböztetni, melyik vírussal fertőződött meg a beteg. A szezonális járványok mindig az őszi és a téli időszakban esedékesek, egyelőre tehát csak az új fertőzhet. De itthon is elérhető egy influenzagyorsteszt, ez 10-15 perc alatt kimutatja, hogy a páciens szervezetét a helyi járványokat okozó B típusú, a „világjáró” A típusú influenzavírus, vagy egyéb légúti vírus támadta-e meg.

7. Szabad levegőn jobban hígul a vírus, nem annyira fertőzőképes, mint zárt térben, illetve a közvetlen napfény elpusztítja. Legyünk óvatosak a tömegközlekedési eszközökön, a kapaszkodókat érdemes letörölni, mielőtt megfogjuk.

8. Mivel légúti megbetegedés, cseppfertőzéssel (tüsszentés, kézfogás, csókolózás) terjed, élelmiszeren keresztül nem lehet megfertőződni. A beteg lehetőség szerint kerülje a közvetlen kontaktust a családtagjaival is, használati eszközeit külön tárolja, szükséges a gyakori fertőtlenítés.

9. A fertőzés csökkentése érdekében a beteg használjon maszkot, és tegyék ezt családtagjai is. "A maszk szerepe - miként a sebészorvosé a műtőben - nem az, hogy megvédje a viselőjét, hanem hogy ő ne fertőzhessen meg másokat" - hangsúlyozta Jankovics István, Országos Epidemiológiai Központ légúti vírus osztályának vezetője a HVG-nek adott korábbi interjújában.

10. A megelőzés leghatásosabb eszköze az oltás, így a kormány 6 millió adag vakcinát vásárol, ebből 2 millió kerül majd kereskedelmi forgalomba várhatóan szeptember végén, október elején. A nemzetközi irányelvek szerint a lakosság legalább 40 százalékát be kell oltani. 

11. A betegségről a háziorvost mindenképpen értesíteni kell, a választott háziorvosnak tudnia kell róla, hiszen ő értesítheti a fertőzés gyanújáról a kistérségi tisztiorvosi szolgálatot. Az egészségügyi világszervezet (WHO) ugyanis azt kérte az érintett országoktól, kísérjék figyelemmel a vírus "tevékenységét", különösen az egyes lakosságcsoportokon belüli súlyos, szokatlan tüneteket, illetve a halállal végződő fertőzéseket.

12. Ha lehet, akkor a tünetek – láz, izomfájdalom, köhögés – jelentkezése után hívjuk házhoz az orvost, hogy ne fertőzhessünk meg másokat. A lázcsillapításon kívül fontos, hogy ha az orvos egyéb speciális gyógyszert is felírt, akkor azok szedését minél hamarabb el kell kezdeni.

13. Ha megbetegedtünk, ajánlott a sok folyadék, a gyakori szellőztetés, illetve az ágynyugalom. Lehetőleg kerüljük a túlzott fizikai megterhelést, és ezt a tanácsot ajánlatos a betegséget követő két-három napban is megfogadni.

14. A szakemberek ugyankor hangsúlyozzák: megelőzésképpen ne szedjünk gyógyszereket (mert rezisztenssé válhatunk), inkább éljünk egészségesen és stresszmentesen.

15. Folyamatosan figyelik, nem alakul-e ki rezisztencia az új vírusban a meglévő vírusellenes szerekkel szemben: eddig egy-egy esetet találtak. A járványügyi és betegségmegelőzési központ (ECDC) azt még nem tudja megmondani, hogy az őszi influenzaszezon idején mi történik majd, várható-e mutáció, illetve átveszi-e a szezonális influenza helyét az új vírus.

16. A leghangosabb félelmek szerint ősszel előretörhet a járvány, a népesség 30 százalékát fertőzve meg. Sőt, a vírus sokkal veszélyesebb formája is megjelenhet, hasonlóan az 1918-19-es spanyolnátha világjárványhoz.

17. A rizikóelemzés szerint a járvány elsősorban a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érintheti, a 60 év felettiek körében a szezonális influenzához képest kevésbé jelenhet meg. A fertőzöttek mintegy 75 százaléka eddig a 29 év alattiak köréből került ki: a betegek 22 százaléka 9 év alatti gyermek, egyharmada 10 és 19 év közötti tinédzser, további 20 százaléka pedig 20 és 29 év közötti fiatal felnőtt.

18. A súlyosan elhízott embereket különösen veszélyezteti az új influenzavírus, ugyanúgy a terhes nőket, illetve a krónikus betegeket, mint például a diabéteszeseket.

19. Amennyiben semmit nem  nem tesznek ellene, a járvány az uniós becslések szerint 2,5 százalékkal csökkentheti a GDP-t, ami Magyarországi viszonylatban 650 milliárd forint veszteséget jelentene. A hazai vállallatok többségének még nincs terve arra, hogyan vészelje át, ha több dolgozója is kiesik a munkából. De a cégeket már kormányzati portálokon oktatják az előkészületekre.

20.  Az Egészségügyi Minisztérium szerint egyelőre nem indokolt a nagy rendezvények – mint például a Sziget-fesztivál – elhalasztása, a rendezvényszervezők megtesznek minden szükséges óvintézkedést: felkészülten várják a szórakozni vágyókat.