szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha rendszeresen a világhálón keressük a választ különféle nyavalyáinkra, hasonlatosak vagyunk az amerikai felnőttek 61 százalékához, akik szintén az internetről szerzik be ezen információkat – állítja egy nemrég napvilágot látott tengerentúli felmérés.

A megkérdezettek körülbelül harmada ismerte el, hogy az online tanácsok szerint kezelte egészségügyi problémáit. A bizonyítékok egyre növekvő sora viszont azt mutatja, hogy a weben elérhető egészségügyi információk megbízhatatlanok - számol be a Pew Internet and American Life Project nevet viselő felmérés eredményeiről a New Scientist. Kevin Clauson, a floridai Fort Lauderdale-ben található Nova Southeastern University farmakológusa úgy látja, hogy ezen információk megbízhatósága igencsak eltérő. „Ha egy szájtot hiteles forrásnak tartanak az emberek, ám bizonyíthatóan nem az, abból természetesen nagy baj is lehet” - érzékelteti a téma komolyságát.

Az egészségügyi folyóiratokban publikált számtalan tanulmány foglalkozott már ezzel a kérdéssel. A spanyol University of Murcia szakemberei, Pia López-Jornet és Fabio Camacho-Alonso kutatása szerint a szájüregi rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos információkra keresve a Google és a Yahoo által összegyűjtött top weboldalak igencsak szegényes kínálatot dobtak fel. Számos dolog mellett, a szájtok nagy hiányossága a sajátos írói hangvétel, a forrásmegjelölés, és az érdekütköztetés. Míg a berlini Charité University orvosi központja a gyomorégés kezelési lehetőségeinek Google által kiadott találatait tanulmányozta; a szakemberek arra jutottak: „a legtöbb útmutatás és javaslat kézzelfoghatósága a gyengétől a nem létezőig terjedt.”

Online keresés. Hiányos források?
© sxc.hu
Amíg ezek, és más tanulmányok internetes oldalak tucatjait boncolgatták, a legtöbb elemzés egyetért abban, hogy a legnézetteb szájt a Wikipedia. A népszerű, könnyen használható, közösség által fejlesztett enciklopédia a nyolcadik leggyakrabban látogatott oldal, és az első, ahol véget ér az egészségügyi információ utáni keresgélés. Négy különböző keresőmotor az egészségügyi lekérdezésének több mint 70 százalékában a Wikipedia cikkeit jelenteti meg az első tíz keresési eredményként – írja az amerikai orvosinformatikai társaság (AMIA) folyóirata, a Journal of the American Medical Informatics Association. Ráadásul, szintén több találatot kap, mint az amerikai egészségügyi információs adatbázis (a US National Library of Medicine) MedlinePlus nevű szolgáltatása keretében elérhető, témába vágó oldalak.

Ez aggasztó, és meglehet azt is jelzi, hogy néhány ember keresési stratégiája nem áll a helyzet magaslatán. Egy 2002-es tanulmány szerint a legtöbb információkereső mindössze egyetlen kifejezést ír be a keresőbe, és nem jut tovább a találati lista első oldalánál – talán azóta javultak a keresési szokásaink. Meghökkentő adat az orvosoknak azon aránya, akik szintén a Wikipedia-hoz fordulnak egészségügyi információkért: 50 százalékuk teszi ugyanis ezt – jelentette még áprilisban az amerikai egészségügyi tanácsadócég, a Manhattan Research. Méginkább meghökkentő, hogy az orvosok fele is ehhez a forráshoz fordul.

A Wikipedia, mint orvosi referencia? Közösségi mivolta, felhasználó-fejlesztői filozófiája a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hibákat kiszűrik, és gyorsan javítják. Számos tanulmány – egészségügyi információ hitelességét vizsgáló, egy sebészetről szóló cikkeket felmérőt, és egy harmadikat, mely a gyógyszerekre fókuszált – azt találta, hogy az online enciklopédia szinte mentes a tényszerű hibáktól és tévedésektől. Sőt, a cikkek idővel feljavulnak – véli a tavaly decemberi The Annals of Pharmacotherapy szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

Ám bármilyen Wikipedia-oldal (azon tartalmakon kívül, melyeket a vandalizmus megelőzése érdekében alapból zároltak) sérülékeny a rosszindulatú szerkesztésekkel szemben – és néhány gyógyszergyártót már rajtakaptak, amint eltávolította a készítményéről szóló negatív információkat egyes oldalakról. Az oldal másik fő hiányossága a befejezetlenség. A gyógyszerek esetében például a Clauson által feltett kérdések mindössze 40 százalékára szolgált válasszal. Ezzel szemben a hagyományos módon szerkesztett adatbázis, a Medscape Drug Reference 82 százalékot teljesített. Vegyük példának a HIV-fertőzöttek egyik gyógyszerét, a Prezista Wikipedia-s oldalán, ahol korántsem említik meg, hogy az orbáncfű kivonattal (melyet előszeretettel alkalmaznak depresszió esetén) együtt alkalmazva komplikációk léphetnek fel. Lehetséges kölcsönhatásuk elronthajta a teljes kezelést. Másrészt viszont a Clauson-kutatása által kiváltott nyilvánosság segített megoldani azokat a hiányosságokat, amelyeket kiemelt a kutató. Például, már aznap frissítették az Arthrotec nevű gyógyszer szócikkét, hogy egy tanulmányra hivatkozva megírták: a fájdalomcsillapító nem ajánlott terhes nőknek.

Az orvosi közösség is felfigyelt a Wikipedia sikerére, számos kísérletet téve hasonló kezdeményezésekre.(Példának okáért, a RadiologyWiki vagy a WikiSurgery csak is orvosok által szerkeszthető speciális oldalak). A valamennyivel általánosabb orvosi témákkal foglalkozó oldal, a Medpedia, mely szintén egészségügyi szakemberek által írt és lektorált, idén februárban indult. A San Francisco-i vállalkozó, James Currier alapította, számos kimagasló egészségügyi oktatási intézménnyel és szervezetettel, hogy létrehozzanak egy megbízható orvosi adatbázist – közösségi hálózattal a szívében. Ebben nem enciklopédikus forrásokat alkalmaznak, hanem beszámolókat, vitákat. „Célunk, olyanná válni, ahol az orvosok elmondják pácienseiknek, képezzék magukat” – mondta Currier a New Scientist lapnak nyilatkozva. Szerinte egy jól értesült páciens mindenkinek jó, de felhívta a figyelmet, hogy továbbra is érdemes szakember véleményét kikérni, mielőtt bármilyen kezelésbe fogunk. Sok idő kell még ahhoz, hogy ezek a kisebb szájtok olyan népszerűségre tegyenek szert, mint amivel a Wikipedia büszkélkedhet. „Végül is még mindig könnyebb a Wikipedia minőségén javítani, mint megváltoztatni a teljes népesség keresési szokásait” – mondta. Az amerikai US National Institutes of Health is ezen dolgozik. A nyáron kifejezetten azzal a céllal látta vendégül az egészségügyi szakembereket, hogy bevezesse őket a Wikipedia világába, megmutatva, miért érdemes, és hogyan lehet szerkeszteni az oldalakat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!