szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Zöld zászlót tettek ki a magyarországi kórházak többségében csütörtökön, a dolgozók pedig ruhájukra zöld szalagot tűztek; első lépésként ezzel hívják fel a figyelmet az intézmények pénzhiányára.

Az előzetes tervekkel ellentétben ugyanakkor mégsem tették ki a zöld zászlót Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház épületére. Azután döntöttek így, hogy egyeztetettek Banyó Tamással, az intézményt üzemeltető, a megyei önkormányzat által alapított nonprofit kft. vezetőjével - tájékoztatta az MTI-t Szegedi Erzsébet az intézmény sajtószóvivője. Mint mondta: a vezetők egyetértenek a Magyar Kórházszövetség és az érdekképviseletek célkitűzéseivel, hogy javítani kellene a finanszírozás helyzetén, és erről tárgyalásokat kell folytatni. A tiltakozás külső megjelenési formáihoz mégsem csatlakozik a kórház – tolmácsolta a vezetőség döntését.

A tiltakozó akciósorozat lépéseiről múlt héten állapodtak meg a kórházi és klinikai szakmai szervezetek, miután eredménytelenül zárultak az egészségügyi miniszterrel folytatott tárgyalásaik. Az egyeztetéseken Székely Tamás tárcavezető 4,5 milliárd forintot ajánlott a kórházvezetőknek az év hátralévő részére, ám ők ezt elégtelennek ítélték, továbbra is 25,5 milliárd forintot kértek. Mivel a többletforrások mértékéről két tárgyalási forduló után sem sikerült megállapodni, a kormány mégsem vezeti be október 1-jével a bázisfinanszírozást, vagyis marad az úgynevezett lebegő pontos finanszírozási rendszer.

Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke az MTI kérdésére csütörtökön elmondta, hogy azért választották a zöld színt tiltakozásuk jeléül, mert egyrészt természetes szín, másrészt jól köthető a kórházi tevékenységhez. Mint részletezte: például a sürgősségi beavatkozásoknál vagy a műtőben dolgozók ruhája is zöld.

Az MTI által megkérdezett kórházi vezetők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy tarthatatlan intézményük anyagi helyzete. Az akcióhoz csatlakozó budapesti kórházak vezetői szerint ennyi pénzből ezt a struktúrát nem lehet fenntartani. Hozzátették: határozott tárgyalásokat kell folytatni a kormányzattal, és a kabinetnek kell a változtatás felelősségét vállalnia.

A budapesti Semmelweis Egyetem (SE) épületeire is kitűzték a zöld zászlót, és a munkatársakon ott van a zöld szalag. Ivády Vilmos, az SE gazdasági főigazgatója elmondta, a csökkenő finanszírozás miatt már minden spórolási technikát alkalmaztak. A klinika azért is van nehéz helyzetben, mert csúcsintézményként minden beteget el kell látnia, és miközben 2-2,5 százalékkal emelkedett a ténylegesen elvégzett beavatkozásoknál az úgynevezett súlyszám, a betegforgalom 8-10 százalékkal nőtt.

Zöld zászlóval fejezte ki tiltakozását többek között a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma és a Kenézy Gyula Kórház, csatlakoztak az akcióhoz Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye fekvőbeteg-intézményei is. Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgató-főorvosa az MTI-nek kifejtette: az intézmény a következő félévben mintegy 1,2 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut, és ez a forrásmegvonás szinte ellehetetleníti majd a működését.

A Fejér megyei Szent György kórház gazdasági igazgatója, Prosszer Ottó szerint az intézmény helyzet olyan, hogy onnan "már nem lehet hova hátrálni". Az utóbbi két hónap bevételkiesése és a kiadások nem kompenzált növekedése miatt a korábbi 100 millió forintról szeptemberben 380 millió forintra nőtt a 30 napi túli tartozásuk, az utóbbi három hónap átlagos bevételkiesése pedig elérte a havi 130 millió forintot. Ha a helyzet nem változik, az év végére havi 170-200 millió forint is lehet a bevételkiesése - mondta.

Szegeden is csatlakoztak a felhíváshoz, a dolgozók viselik a szalagokat, az intézményekre kikerült a zászló. Pál Attila, a szegedi klinikai központ vezetője azt mondta: nagyon súlyos a helyezet, ha nem változik a finanszírozás, 2009-ben 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint tavaly.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elvárja, hogy a kormány azonnali intézkedéssel, mintegy ötmilliárd forint pluszforrás bevonásával stabilizálja az egyetemi klinikai központok idei finanszírozását - közölte a szervezet elnöksége. Mint közleményükben írták, "mélységes aggodalommal" követik a 2009. évi egészségügyi (gyógyító-megelőző) finanszírozás alakulását és a jövő évi költségvetés egészségügyi fejezetének tervezett számait.

Az MRK elnöksége kiemelte: az idei egészségügyi finanszírozás lehetetlen helyzetbe hozta a klinikai központokat (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és ezáltal a négy egyetemet is. Közlése szerint a gyógyító-megelőző kassza összegének csökkentése oda vezetett, hogy az év utolsó harmadában még az első félévhez képest is 75-80 százalékos áron tervezik finanszírozni a betegellátást. Ez az egyetemeken összességében mintegy 5 milliárd forint hiány felhalmozását eredményezi.

Az egészségügyi ágazat beszállítói szintén lépéseket követelnek a kormánytól. Mint közleményükben írták, a lejárt kintlévőség további növekedése a gyártók és forgalmazók jelentős részének fizetőképességét és életben maradását is veszélyezteti. Ha a helyzet "nagyon rövid időn belül" nem változik, a gyártók és forgalmazók az egészségügyi intézmények hitelezését a továbbiakban nem tudják megoldani - közölték. A központi költségvetésben gyógyító-megelőző ellátásokra 2007-ben 741 milliárd, tavaly 781 milliárd, idén pedig 714 milliárd forint szerepel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!