Egy 75 éves szingapúri nő egyik veséjét lányának adományozta, ezzel a városállam legidősebb élő szervdonora lett. Az átültetés a Szingapúri Általános Kórházban két hónapja zajlott le, az adományozó és 46 éves lánya is felépült azóta. A műtétre eredetileg a veseelégtelenségben szenvedő nő két fia is jelentkezett, ám csak a nagymama veséje bizonyult megfelelőnek. A vesedonor idős hölgy a beavatkozás óta visszatért mindennapi rutinjához: piacra megy, főz, reggelente pedig tornázik. Lánya különösen szerencsésnek érezheti magát, mert a szigetállamban jelenleg is ötszáznál több vesebeteg van várólistán.

"Magyarországon a legidősebb donor 68 éves volt, s azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az életkor előrehaladtával a vese kapacitása csökken, így egy nagyon idős emberből kivett szerv nem biztos, hogy jó döntés hiszen a transzplantált és a donor is egy-egy gyenge szervet kap. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ázsiai országokban nem olyan jellemző az érelmeszesedés, mint Európában, így lehet, hogy a szerveik teljesítőképessége is jobb, s az anya várható élettartama ezzel a szervvel is egészségesen kitölthető, a lányának pedig nem kell dialízisre járnia"- magyarázta lapunknak Járay Jenő professzor, a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának orvosa a konkrét eset kapcsán, hozzátéve: minden eset egyedi, így mindig a beteg és a donor ismeretében lehet és kell dönteni arról, hogy végre lehet-e hajtani a transzplantációt.

Ki lehet élődonor?

Az élődonor lehet genetikai rokon (szülő, testvér, unokatestvér, stb.) de a vese származhat nem genetikai rokonokból (házastársból, élettársból), illetve érzelmileg a beteggel szoros kapcsolatot ápoló donorból is. Sem az USA, sem az európai országok, így hazánk törvénykezése sem zárja ki ez utóbbiak szervátültetésben való önkéntes adományozását, de minden ország törvényeiben megfogalmazta, hogy a szervek pénzért való forgalmazása, cseréje, felhasználása tilos. Az élődonoros szervátültetésről olvasson többet itt vagy itt!

Hazánkban közel 560-580 ember van a veseátültetésre várók listáján. "S ez csak a tíz százaléka azoknak a vesebetegeknek, akiken dialízis helyett egy veseátültetéssel lehetne segíteni, életminőségük, állapotuk romlását megakadályozni"- magyarázta lapunknak Járay Jenő. Ehhez szükség van a kezelőorvosok felvilágosító munkájára, és azokra a közeli hozzátartozókra is, akik egyik veséjükkel szerettük életét tehetik teljesebbé, egészségesebbé.

Európában az átültetések harminc százaléka, az Egyesült Államokban több mint a fele, nálunk viszont mindössze nyolc százaléka élődonoros - tudatta a Magyar Transzplantációs Társaság egy néhány hónappal ezelőtti közleményében. Akkor Szenohradszky Pál, a Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika főorvosa azt hangsúlyozta: a beavatkozások számának növelésében oroszlánrésze van a nefrológus szakorvosoknak, a dialízis központok dolgozóinak, akiknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a felvilágosító munkára.

A szervet felajánlók sokszor félnek a beavatkozástól, annak következményeitől, nincsenek tisztában a lehetőségekkel, nem ismerik a donáció folyamatát. A laikusok körében még nem vált köztudottá, hogy hiányzó veséjüket - páros szerv lévén - nem csak elhunytaktól, hanem élő rokonaiktól, egymással szoros érzelmi kapcsolatban állóktól is megkaphatják, természetesen megfelelő kivizsgálás és etikai bizottsági meghallgatás után. A donáció sok családban mind a mai napig tabu témának számít, nem szívesen beszélnek róla, talán ez is a magyarázata annak, hogy éves szinten a több mint 300 vesetranszplantáció közül mintegy 15 esetében élnek ezzel a lehetősséggel. Elsősorban a szülők azok, akik vállalják a donor szerepét gyermekeik gyógyulása érdekében. Holott az elnök szerint az élődonoros veseátültetések számának emelésével mindenképpen bővíteni lehetne a vesére váró betegek gyógyulási lehetőségeit - hangsúlyozta a MTT.

„Az augusztusi megszólalásunknak lett eredménye, többen kerestek meg minket, mint korábban, érdeklődtek, hogy milyen esély, lehetőség van a veseátültetésre, sokan a televízióból, újságokból értesültek a az élődonoros szervátültetésről, mint beavatkozásról, de sokan keresnek információt az interneten is”- magyarázta a hvg.hu-nak Járay professzor. Azt is elmondta: ha a beteg állapota megkívánja, akár néhány nap is elég arra, hogy sor kerüljön az élődonoros transzplantációra.