"Gondolkodtunk rajta, hogy levetetjük a köldökzsinórvért, drágállottuk; sajnos az orvosom sem mondott semmi konkrétumot ezzel kapcsolatban; végül kifutottunk az időből" – magyarázza a budapesti értelmiségi anyuka, aki nemrég szülte meg első gyermekét, hogyan hagyták elúszni a lehetőséget. A számok szerint azonban nem csak ők azok, akik veszni hagyják az értékes őssejtforrást: a megszületett babák csupán 5 százalékánál döntenek a szülők a köldökzsinórvér lefagyasztása mellett. Joggal döbbenhetünk meg az alacsony számon, de ha megnézünk néhány külföldi adatot, hamar kiderül, hogy ezzel az aránnyal, bármilyen meglepő, a középmezőnybe tartozunk. A lista élén Portugália, illetve Görögország szerepel (20 százalék fölötti eredménnyel), a sort pedig az északi országok zárják. Pedig a köldökzsinórvér tárolása, illetve őssejtforrásként való felhasználása az utóbbi években egyre szélesebb körben lett elfogadott, leginkább azért, mert könnyű gyűjteni, a tárolás után könnyen hozzáférhető, a legnyomósabb érv pedig az, hogy eddig több mint hetven betegség gyógyításában sikerült eredményeket elérni az őssejtterápiával.

Fagyasztás. Évtizedekre szólhat © Stiller Ákos

Magyarországon a több mint tíz éve sejt- és szövetbankként működő Krio Intézet 2004-ben kapta meg a hivatalos engedélyt köldökzsinórvérből nyert őssejtek fagyasztására és tárolására, addig csak spermabankként működött. A tavalyi mérlegük szerint kétezer ügyfelük kérte az őssejtfagyasztást, idén már most elérték ezt a számot. Noha a köldökzsinórvérből kinyerhető és lefagyasztható őssejtekkel kapcsolatban a kismamák leginkább szülész-nőgyászuktól kaphatnának kielégítő tájékoztatást, egyelőre ritkán történik ez meg. "Az orvosok hajlamosak csak válogatott esetben tájékoztatni a leendő anyákat a köldökzsinórvér-gyűjtés lehetőségéről, ez részben azzal magyarázható, hogy nem kötelező felvilágosítást adni" – szögezi le rögtön az elején Balogh István, az intézmény vezérigazgatója. A köldökzsinórvér levételének megítélése nem egyértelmű a szülész-nőgyógyászok körében, sok orvos egyáltalán nincs tisztában az ebben rejlő lehetőségekkel, a jelenleg is folyó kutatások ígéretes eredményeivel – mondja.

A leendő "ügyfelek" körében pedig még hiányosabbak az ismeretek, Balogh szerint sok esetben azt a tévhitet is el kell oszlatni, hogy az őssejtterápia a jövő ígérete; számos betegség esetében nagyon is a jelen gyógyászata. Nemrég egy botránynak köszönhetően itthon is tisztult a kép, hogy milyen esetekben és milyen őssejtekkel való gyógyításról beszélhetünk jövő időben. Noha a köznyelv az őssejtet "egy nagy masszaként kezeli", két nagyon is eltérő típusáról beszélhetünk. Míg az embrionális őssejtek – ezekből akár egy egész embert is lehetne klónozni – felhasználása illegális tevékenység, a szöveti őssejtekkel való gyógyítás már negyven éve foglakoztatja az orvostudományt. Az érdeklődés 1988 után fokozódott, amikor Párizsban elvégezték az első sikeres köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetést. A csontvelő eredetű őssejteket váltották ki ezzel; a kísérletezésnek több oka is volt. A csontvelőből történő sejtkinyerésre csak teljesen egészséges embernél van lehetőség; kétféle módon is megoldható, nyerhető közvetlenül a csontvelőből, gyógyszeres kezelés után pedig a vérből. A beavatkozás szövődménnyel járhat, valamint az így nyert őssejtek már öregebbek, mint a köldökzsinórvérben találhatók. Így több érv is szól amellett, hogy amennyiben szükséges és lehetőség van rá, a születéskor "félretett" őssejtekhez nyúljanak az orvosok. A fejlődés a statisztikai adatokból is kikövetkeztethető, Magyarországon évente 250 csontvelő-átültetés van, ezek egy részét már az "új módszerrel” nyert őssejtekkel próbálják helyettesíteni. A legjobb, ha van saját lefagyasztott köldökzsinórvér, de egy rokon, sőt idegen is lehet donor, amennyiben megvan a szükséges egyezés. Vizsgálatok szerint például a testvér donornál 75 százalék az esélye, hogy a vizsgált hat markerből három egyezni fog; ez a beültetés kritériuma.

A pillanat. Előtte kell dönteni © Túry Gergely

A születés pillanatában kinyert őssejteket korábban csak a csontvelő eredetű őssejtek alternatívájának tekintették, ám kutatások bebizonyították, hogy felülmúlhatják az utóbbiakat. Leginkább azért, mert a köldökzsinórvér többféle őssejtet tartalmaz, így számos betegségben nyújthat segítséget. Így jelen pillanatban világszerte használják például daganatos eredetű betegségeknél, abban a stádiumban, amikor a szervezet saját őssejt-tartalékai kimerülnek, például a kemoterápia hatásaként. De rutinszerűen alkalmazzák a vérképző szervek rosszindulatú  megbetegedésénél is – ilyen a leukémia –, illetve a nem rosszindulatú/öröklött vérképző szervi betegségeknél, azaz a különböző anémiáknál (vérszegénység). Gyógyítottak már autoimmun betegségeket – például sokízületi gyulladás – is ilyen módon. Az amerikai National Institute of Health (NHI) adatai szerint eddig 10 ezernél több beteget kezeltek ily módon, s az intézmény több mint 150 olyan folyamatban lévő tanulmányt említ honlapján, amely a köldökzsinórvér felhasználását javasolja.

Számos kísérlet folyik annak érdekében, hogy újabb betegségekre terjesszék ki az őssejtterápiát. Szinte naponta jelennek meg hírek az őssejtek újabban felfedezett hatásairól. S a kutatásban mi sem vagyunk lemaradva. Debrecenben például klinikai kísérletet végeztek akut szívizominfarktuson átesett embereken. A kísérletben a betegek saját csontvelői őssejtjét használták fel úgy, hogy szívkatéter segítségével közvetlenül az elhalt szívizom területére fecskendezték a sejteket. Az őssejtek beépültek az elhalt szívizom területére, s várhatóan hosszú távon javíthatják a működését. Mindez csak kísérlet, de előrevetíti a lehetőségeket. Úgynevezett preklinikai fázisban vannak – egyelőre csak állatkísérletek során tesztelték – a gyermekkori (inzulinos) cukorbetegség kezelésére vonatkozó kísérletek. Japán kutatók az inzulintermelő sejtek helyére emberi őssejteket ültettek kísérleti patkányokba, az első eredmények szerint az állatok inzulintermelő képessége helyreállt. Merész remények szerint különböző idegrendszeri betegségeket is lehet majd őssejtekkel gyógyítani, kiderült ugyanis, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek egyik speciális csoportja képes idegsejtekké alakulni.

A már említett budapesti intézményben megnéztük, mi történik azokkal az őssejtekkel, amelyeket  az elkövetkező öt vagy akár húsz évre lefagyasztatnak.

Az előkészített sejtkészítményt a tárolás előtt speciális védőoldattal kezelik, ez megóvja a fagyasztás roncsoló hatásától, a sejtekben lévő vízmolekulák kristállyá képződésétől. Az őssejtek így fagyos állapotban is megőrzik életképességüket, akár korlátlan ideig. Az értékes anyag ezután speciális fagyasztózsákba, majd egy fém kazettába kerül; amennyiben a minta térfogata lehetővé teszi, akár két-három egységre bontható és egymástól elkülönítve tárolható, így, ha szükség lesz rá, többször is hozzá lehet nyúlni. Számítógép által vezérelve, meghatározott ütemben történik az őssejtek fagyasztása, -120 és -196 fok közé, ezután pedig folyékony nitrogén gőzében várják jobb sorsukat. A hibázás lehetősége szinte teljeséggel kizárt, a speciális tároló áram nélkül is képes hetekig biztosítani a kívánt hőmérsékletet.

Őssejtkutatás. Ki tudja, hol áll meg © AP

Mint az intézmény vezetőjétől megtudtuk, a szülők döntésében nagy szerepet kapnak a tárolás költségei. "A díjcsomagok kialakításánál igyekeztünk az ügyfelek igényeihez igazodni, pillanatnyilag hét csomag közül lehet választani, különböző fizetési ütemezéssel" – hangsúlyozza Balogh István.

A legdrágább csomag közel 333 ezer forint és húsz éves tárolást biztosít; szerződéskötéskor egyben vagy részletekben is kifizethetjük az összeget. A tizenöt évig tartó fagyasztásért 260 ezer forintot, a tíz évesért 229 ezret kérnek, míg ha csak öt évig kívánjuk megőrizni az őssejteket, akkor 185 ezer forintunkba kerül előrelátó gondoskodásunk. De van úgynevezett klasszikus csomag is, amelynek árát, azaz 149 ezer forintot rögtön az elején le kell tennünk, majd az első év után folyamatosan lehet hosszabbítani, évente 15 ezer forintot fizetve a szolgáltatásért. Amennyiben a mintát a szerződésben foglalt határidő előtt felhasználjuk, a hátralévő tárolási díjat természetesen visszakapjuk.

"Már előzetesen is meginterjúvoljuk ügyfeleinket, hogy előreláthatóan mi a szándékuk a leadott mintával, amennyiben a szerződéskötés lejárta után nem kívánják meghosszabbítani a tárolást, illetve nem használják fel a sejteket. Meglepő, hogy többen is a megsemmisítés mellett voksoltak, holott lehetőségük lenne felajánlani donációra" – árulja el az igazgató. Tehát arra is van lehetőség – ha valaki nem tudja bevállalni a költségeket –, hogy közösségi bankba helyezzék el a leszívott köldökzsinórvért, az őssejteket pedig bárkibe beültethetik, akinek megfelelőnek bizonyul az adott minta.

Egy biztos, a hatályos nemzetközi szabályozás igen szigorú feltételekhez köti az őssejtek terápiás célú felhasználását. A köldökzsinórvér nem csodaszer, vannak korlátai; például az, hogy a különféle betegségek gyógyítását a tárolt mintában megtalálható őssejtszám is meghatározza. Pillantnyilag itt tartunk, az pedig csak találgatás, mi lesz öt vagy tíz év múlva.