szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nyomorgó, elhanyagolt városnegyedekben élők gyakrabban halnak meg rosszindulatú daganatos betegségben, mint azok, akik jobb módú környéken laknak. A rossz környezet életkilátást rontó hatását, a Rákmegelőző Kutatás Határterületeinek kongresszusán ismertették.

Az Egyesült Államokban szinte minden súlyos "népbetegség" korai fölismerésére, megelőzésére és kezelésére indítottak országos vizsgálatot. Másfél évtizede 3,5 millió nyugdíjas kapott levelet, amelyben fölkérték, hogy vegyen részt a tanulmányban, amely a rosszindulatú daganatok kockázati tényezőit igyekszik kideríteni. A program elindítója az 50-71 éves nyugdíjba vonulók nemzeti szövetsége volt, amely több állam és nagyváros lakóit kérte fel a részvételre. Ez a vizsgálat azt kutatta, hogy az étkezési szokások és az életmód milyen formában és mértékben jelenthet kockázatot különféle betegségek kifejlődésére.
   
Az első leveleket 1995-ben küldték el és azóta félmilliónál is több idős amerikai táplálkozásáról, életkörülményeiről, illetve egészségi állapotáról gyűjtöttek érdekes adatokat. A most ismertetett eredmények arra világítanak rá, hogy a szomszédok gazdasági helyzete miképpen befolyásolja a családban élő idős emberek daganatos betegségeinek előfordulását.
   
Chyke Doubeni és munkacsoportja 565 ezer, ötvenévesnél idősebb ember adatait dolgozta fel. Föltételezték, hogy azok, akik szegény városnegyedekben laknak - így maguk is nehéz életet élnek - rosszabbul táplálkoznak, többet dohányoznak, mint a jómódú amerikaiak. Több közöttük az elhízott, a mozgásszegény életet élő, ezért általában betegebbek, mint a gazdag városrészek lakói.
   
Ez az eredmény már több korábbi felmérésből ismert volt, a kutatókat azonban most az lepte meg, hogy a táplálkozástól, életmódtól, dohányzási szokásoktól függetlenül is egyértelműen kiderült: akinek a szomszédja a társadalom szélén élő, szegény ember, az gyakrabban hal meg valamilyen rosszindulatú daganatos betegségben, mint az, akinek a szomszédsága magasabb társadalmi csoportba tartozik.
   
A tízéves megfigyelés alatt 22 százalékkal többen haltak meg azok közül, akiknek igen gyenge körülmények között tengette életét a közvetlen szomszédja, mint a jobb módú szomszédok lakótársai. A kutatók a hatóságok figyelmét is fölhívják erre a közegészségügyi összefüggésre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!