Északi-sark 24 óra alatt! – hirdeti az 1000 Út magyar–orosz utazási iroda honlapja. Mindez nem túlzás, a repülőgép reggel 8 órakor indul Düsseldorfból, és este már vissza is érkezik. Az utasok körülbelül öt órát töltenek az Északi-sarkon, ahol az iroda ajánlata szerint „természetesen pezsgővel kínáljuk önöket”, mindezt 1300–1900 euró, vagyis 350– 500 ezer forint körüli áron.

Flickr (Creative Commons) - Rita Willaert

Aki nem éri be annyival, hogy a jól hangzó úti célok között kipipálhatja az Északi-sarkot, más „hideg” utak között is válogathat. A kiindulópont általában a Norvégiától északra fekvő szigetcsoport, a Spitzbergák legnagyobb és jószerével egyetlen igazi városa, a bányásztelepülésből a sarkvidéki turizmus helyi központjává lett Longyearbyen. Innen a sarki légi túrák a jégre épült orosz sátorváros, Barneo érintésével vezetnek a célhoz.

Ha valaki nem magát a pólust célozza meg, csak a sarkvidékre vágyik, az előbbiért kért, forintban számolva 4–6 milliós ár töredékéért is utazhat. Magyar irodánál is lehet már kilencnapos expedíciós hajóútra helyet, repülőjegyet, szállást foglalni Budapesttől Budapestig mintegy egymillió forintért. A Skandináv Utazási Központ ajánlatai között szerepel hatnapos grönlandi út 400 ezer, illetve 270 ezer forintért. „Tavaly 22 utasunk volt Grönlandra, szemben a korábbi évek 3-4 fős átlagával” – jellemzi Bajomi-Lázár Dávid, az utazási központ vezetője a gazdasági válság ellenére tapasztalható érdeklődést.

Flickr (Creative Commons) - Kristian Hassel

Az általuk kínált utak nem éppen luxusfokozatúak. A sarkvidéki turisták saját zuhanyzó és vécé nélküli, 1-2 ágyas szobákban laknak, külön kell fizetniük a helyi programokért, amelyek skálája a kutya- és motorszánozástól a bálna- és jegesmedvelesen át a tengeri kajakozásig terjed. Be lehet fizetni továbbá hajókirándulásokra, egyebek mellett a „semmi közepén” álló orosz bányászvárosba, Barentsburgba induló túrára.

Az előzetes útvonaltervezés, illetve az utazásszervezők szolgáltatásainak igénybevétele nehezen kerülhető ki. A Longyearbyenben található kereskedelmi szálláshelyek kapacitása véges. Grönlandon a helyközi közlekedés a szűk keresztmetszet. A városok közötti „utak” inkább csak speciális terepjáróval járhatók, az Air Greenland belföldi légi járatai pedig zsúfoltak.

Ugyancsak sokat érhet túrázáskor az idegenvezetők helyismerete, például a gleccseren való átkelésnél, illetve a kiszámíthatatlan időjárás miatt. A sarki szél betörése 10-15 perc alatt hóvihart, fagypont alatti hőmérsékletet hozhat a különben 8-10 fokos, napsütéses északi nyárba. A Spitzbergákon ráadásul a túrázásnál műholdas segélyhívó készülék mellett riasztópisztolyra és puskára is szükség lehet, a jegesmedveveszély miatt ugyanis fegyver vagy fegyveres kísérő nélkül tilos a települések környékén túl merészkedni.

Flickr (Creative Commons) - kaet44

élba vette a turizmus a világ másik végét, az Antarktiszt is. A magyar Privilege Tours például Dél-Amerikából kínál háromhetes hajóutat az Antarktiszi-félszigetre, illetve harmincnapos túrát 3,6 millió forintért Új-Zéland irányából a Ross-tenger vidékére. Ma több mint fél tucat cég – például a nagynak számító norvég Hurtigruten vagy a holland Oceanwide Expeditions – szervez ilyen utakat. Náluk az expedíciós jelleget az erősíti, hogy az utazást esetenként nem idegenvezetők, hanem geológusok, biológusok irányítják, akik a hajóúton ismeretterjesztő előadásokat tartanak az Antarktisz kialakulásáról és élővilágáról.

Az ilyen utak ára – a hosszúságuktól függően – egy–két és fél millió forint körül van, nem számítva az eljutást a kiindulópontra, amely általában az Argentína déli csücskén fekvő Ushuaia. A hajóút sajátosságai miatt komoly árkedvezményt csak meglehetősen kockázatosan és nagy szerencsével lehet szerezni. Előfordulhat ugyanis, hogy az indulásra váró hajók esetleg üresen maradt helyeit az utolsó pillanatban akár 40-50 százalékos engedménnyel kínálják, ehhez viszont a kalandra vágyó utasnak esetleg napokig-hetekig kell dekkolnia a patagóniai kikötőben.

Flickr (Creative Commons) - hebster

A turizmus jelenlegi mértéke – mondják az optimisták – még nem árt a nemzetközi szerződésekkel védett déli- sarkvidéki környezetnek. A szervező cégek rendszerint betartják és betartatják az utasaikkal a sajátos környezetvédelmi szabályokat. Ilyen például, hogy egy partszakaszon száz főnél többen nem tartózkodhatnak egy időben, és minden partraszállás előtt a csizmát, bakancsot fertőtleníteni kell, hogy csökkentsék az idegen mikroorganizmusok behurcolásának veszélyét. Az ott élő állatokat pedig a nyugalmuk érdekében nem szabad öt méternél jobban megközelíteni. E sorok íróját még azért is figyelmeztették, hogy egy gyalogtúrán kilépett a libasorból, mondván: a mély hóba süppedt lábnyomok nehezítik a pingvintelep lakóinak mozgását.

Azt pedig kifejezetten a turizmus javára írják, hogy a látogatókat szállító hajók utasai óhatatlanul rajta tartják a szemüket az Antarktiszon működő kutatóállomáson. Mindez persze csak a szemetelésre, esetleg a tiltott fóka- és bálnavadászatra igaz, arra a turistáknak már nincs rálátásuk, hogy a szigorúan demilitarizált kontinenseken fekvő 10-20 fős állomásokhoz miért tartozik esetenként katonai szállítógépek fogadására is alkalmas repülőtér. Vannak irodák, amelyek pedig pontosan ezeket a létesítményeket használják turisztikai célra. Az 1000 Út iroda például repülőgépes utat szervez a hatodik kontinensre úgy, hogy – mint ígérik – gépük átrepül a Déli-sark fölött is. E program összesen kilencnapos (ebből mindössze négy nap az antarktiszi tartózkodás), költsége pedig egy budapesti garzonlakás ára, 31 ezer euró, vagyis mintegy 8,5 millió forint.

A HVG hetilap további cikkeit ide kattintva érheti el.

TÖMÖRY ÁKOS