Hogyan öregednek a férfiak?
Annak valószínűsége, hogy egy magyar férfi túléli a 65. életévét, csupán 59 százalék. A középkorú magyar férfiak rossz egészségi állapotát és korai, magas halálozási arányát főként a tartós stressz, a depresszió, a munkahelyi és társadalmi elvárások okozzák. Mindezek alapján felmerül a kérdés, kell-e félteni a férfiakat, illetve mit tehetnek az érintettek annak érdekében, hogy ledolgozzák hátrányukat?
"Arról, hogy a női szervezetben az életkor előrehaladtával milyen hormonális, mentális változások következnek be, miként alakul például a csontsűrűség vagy a szexuális szokások, viszonylag sok adatunk van, ugyanez a folyamat a férfiak esetében még kevéssé ismert" – hangsúlyozta Bártfai György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, aki annak a kutatásnak a hazai vezetője, amelyik a férfiak öregedését vizsgálja, választ keresve arra a kérdésre, miért halnak meg korábban a férfiak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg a születéskor várható élettartam 73,4 év, ami 1994 óta 4,3 évvel gyarapodott; a nőknél ez 77, a férfiaknál 69 évet jelent, tehát 8 év előnyt élvez a gyengébb nem. A probléma nem magyar sajátosság, Japánban például, ahol a világ egyik legidősebb népessége él, a nőknél a születéskor várható élettartam 86,5 év, míg a férfiak 79,2 évre számíthatnak. Németországban a férfiak várható élettartama 76,2 év jelenleg, a nőké 81,8; ezzel a férfiakat átlagosan 5,6 évvel élik túl a nők. Franciaországban a különbség 8 év, Oroszországban pedig 10. Csak Délkelet-Ázsia nyolc országában élnek tovább a férfiak, mint a nők; ezekben az államokban vélhetően a férfi utánpótlás előnyben részesítése az oka a fiúk magasabb várható élettartamának. Nem meglepő, hogy számos külföldi és hazai tanulmány foglalkozik e témával.
A már említett, Magyarországot is érintő kutatás nyolc európai országban 400-400 önkéntes (40 és 80 év közötti férfiak) bevonásával indult el, a hazai kutatásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nőgyógyászati klinikáján végzik. A kutatás első fázisában az önkéntesektől vért vettek, hormonális és antropometriai méréseket végeztek, s a résztvevőkkel számos kérdőívet töltettek ki, amellyel a táplálkozási és szexuális szokásaikat és a kognitív funkcióikat vizsgálták. Három év elteltével, ugyanezekkel az önkéntesekkel megismételték a vizsgálatokat. Az eddig értékelt 346 vérminta közül 67 páciens esetében mutattak ki kóros eltéréseket. A legtöbb – összesen 34 férfi esetében – valamilyen zsíranyagcsere-problémát fedeztek fel, 24 páciensnél májfunkciós zavarokat találtak, többeknél mértek kórosan magas vércukorszintet, s voltak olyan betegek is, akiknél rosszindulatú prosztata-elváltozásra derült fény. A hamarosan lezáruló kutatás a remények szerint nemcsak arról ad majd pontosabb képet, miként zajlanak a férfiak öregedési folyamatai, hanem az is kiderül, milyen esetleges különbségek vannak az egyes országokban élő férfiak genetikai adottságai között. A kapott eredmények alapján életvezetési tanácsokat lehet összeállítani, illetve gyógykezelésekre lehet majd javaslatot tenni.
Vannak nézetek, miszerint a férfiak saját maguknak köszönhetik a rövidebb életet, mintsem genetikai meghatározottságuknak. Ám olyanok is akadnak, amelyek azt hangoztatják, hogy a különbségek genetikai, fiziológiai, magatartásbeli vagy környezeti okokkal is magyarázhatók. De bíztató, hogy az orvosok egy ideje már nem csak azt vizsgálják, milyen hatással vannak a nemi hormonok – a férfi tesztoszteron hormon például több mint húsz gént kapcsol be, amelyek elősegítik a szív- és keringési betegségek megjelenését – a védekező, illetve a szív- és keringési rendszerre. Nehéz elválasztani a biológiai tényezőket a környezetiektől, ahogy a férfiak és a nők adottságai is nehezen hasonlíthatók össze az eltérő életmód és terhelés miatt. Egy demográfusnak nagyszerű ötlete támadt az életvitelbeli különbségek kiküszöbölésére: férfi és női kolostorlakókat vizsgált, akik hasonló életkörülmények között élnek. Azt állapította meg, hogy alig vannak biológiai okai a férfiak korai halandóságának; a genetikai és hormonális tényezők nem tesznek ki egy évnél többet. A maradék öt vagy akár több évnyi különbséget a várható élettartamban ezzel az életmódra és környezeti tényezőkre lehet visszavezetni.
Egy német tanulmány pontokba szedve ad magyarázatot arra, miért is halandóbbak a férfiak. Elsőként említi, hogy a "teremtés koronái" többet dohányoznak és gyakrabban néznek a pohár fenekére mint a nők. Többnyire túl sokat esznek, és nem a legegészségesebb ételeket részesítik előnyben. Németországban – mivel ott készült a tanulmány, így hazai adatokkal dolgoztak – 2005-ben a felnőtt férfiak 58 százaléka, míg a felnőtt nők 42 százaléka volt túlsúlyos, ez az állapot pedig számos betegség melegágya. Egy további ok a társadalmi stressz, aminek a férfiak vannak legfőképp kitéve: ők karriert akarnak mindenáron, ehhez pedig "riválisokkal" kell megküzdeniük. Ehhez adódik még a családdal kapcsolatos stressz: gyermeknevelés, finanszírozási gondok vagy éppenséggel a partnerkeresés, partnerkonfliktusok. A stressz és az egészségtelen életmód a fiatal férfiaknál több szív- és keringési betegséghez vezet, s ez sem levegőbe beszélés, az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a 35 és 65 év közötti férfiak ötször gyakrabban halnak meg szív- és keringési betegségekben, mint a nők. A rövidebb várható élettartam további oka lehet, hogy a férfiak, főként fiatalabb korban szeretnek rizikósan élni: a 16-24 éves férfiak mortalitása közúti balesetek vagy drogok miatt háromszor magasabb, mint a hölgyeké. A férfiak öngyilkosságot is gyakrabban követnek el, mint a nők; Németországban az öngyilkosságok áldozatainak háromnegyede férfi. Az említett tanulmány ugyanakkor optimistán áll a várható élettartam folyamatos növekedéséhez: mint írják, a nők várható élettartama Németországban jelenleg 81,8 év, a férfiaké 76,2 év. A következő évtizedekben születő lányoknak jó esélyük van arra, hogy megérjék a századik életévüket, míg a fiúk 95 évet.
Külön figyelmet szentelt a férfiak korai halálozásának a Magyar lelkiállapot 2008 című tanulmánykötet is. Kopp Mária és munkatársai szerint a felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője a várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhető életminőség. A magyar nőket és férfiakat ebből a két szempontból éppen ellenkező irányú tendenciák jellemzik. Míg a férfiak esetében az idő előtti, 40-69 éves korban bekövetkező halálozás európai összehasonlításban rendkívül magas, a nők életminősége minden korosztályban rosszabb a férfiakénál. A férfiak korai halálozásának hátterében az átalakuló társadalom krónikus stresszforrásai közül a munkahelyi bizonytalanság, az általános értékvesztés, a közvetlen társas kapcsolatok zavarai az önkárosító magatartásformákon keresztül és közvetlenül, a depressziós tünetegyüttes közvetítésével fontos szerepet játszik. 45 év alatt a gyermekesek életminősége jelentősen rosszabb a gyermektelenekénél, mind a nők, mind a férfiak között. A 45-64 éves korcsoportban már hihetetlenül romlanak a magyar népesség egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői, a nőknek csak 26 százaléka, a férfiaknak 30 százaléka tartotta jónak vagy kiválónak a saját egészségi állapotát, míg 64 év felett a nőknek csupán 18, a férfiaknak 30 százaléka gondolta ugyanezt.
De mi a helyzet a betegségekkel, másként reagál-e a férfi az egészségét érintő problémákra? Számtalan felmérés bizonyítja, hogy a férfiak sokkal rosszabbul viselik a betegségeket, mint a nők. Nem szívesen járnak orvoshoz, sőt, ha tehetik, egyenesen elkerülik a háziorvosi rendelőt, nem járnak szűrésekre, jellemző, hogy csak akkor keresnek fel egy szakembert, amikor a tüneteik már nagyon zavaróak. Képtelenek önfegyelemmel végigcsinálni egy kezelést, elhanyagolják a kötelező gyógyszereiket. Ebből következik, hogy a nők gyógyulási hajlandósága általában jobb, hiszen ők nemcsak, hogy fel- és beismerik, ha baj van, de együtt is működnek az orvossal. A szakértők szerint csak egy mód van a helyzet megváltoztatására: le kell rombolni azt a sztereotípiát, hogy a férfinak minden helyzetben erősnek kell lennie. Pedig nagyon fontos lenne az egészségtudat, ugyanis szinte minden betegségben – a daganatos betegségeknél például csak a mellrákban elsők a nők – a férfiak vezetik a listát. Itthon a szív- és érrendszeri, a daganatos, illetve a különböző lelki eredetű kórok – például a depresszió – számítanak leginkább népbetegségnek, így megvizsgáltuk, hogyan viszonyul az erősebbik nem e három betegséghez.
Míg a nőknél 50 év alatt gyakorlatilag csak akkor szokott előfordulni szívroham, ha sok más rizikófaktor is jelen van – ha nem dohányoznak, nem cukorbetegek és nincs magas vérnyomásuk, védettséget élveznek –, ezzel szemben a férfiak nem ilyen szerencsések, és akár sokkal kevesebb rizikófaktor is elég ahhoz, hogy kialakuljon egy sok esetben halálos kór. Statisztikai adatok szerint a férfiaknál mintegy tíz évvel korábban jelentkezhet egy infarktus. De ugyanígy a betegségtudatban is tetten érhetők a két nem közötti különbségek: ha egy nőnél állapítanak meg szívbetegséget, sokkal jobban odafigyel magára, szigorúan betartja az orvosi utasításokat, míg a férfiak könnyelműbbek, például a munkahelyük elvesztése miatt, a gyógyulásra sem szánnak elegendő időt - derül ki a témában végzett kutatások eredményeiből.
Statisztikai adatok szerint az olyan lelki betegségek, mint a szorongás, a hangulatzavar vagy a pánikbetegség, a nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A valóság ennél azonban árnyaltabb lehet: némely lélekgyógyász szerint a pszichés gondok valójában nem is gyakoribbak a nőknél, csupán arról van szó, hogy a férfiak ezekkel a bajokkal nem keresik fel a szakembereket. Az erősebb nem sokszor inkább az öngyógyítást választja, és túlzásokba esik, ami lehet alkohol, túlzott munka vagy túlzásba vitt sportolás is. Ha egy férfi depressziós, akkor inkább ideges, ingerlékeny vagy agresszív lesz, alvászavarokkal küzd, míg a nőknél ugyanez reménytelenség, elégedetlenség, bizonytalanság formájában jelentkezhet.
Ha a nemi jelleghez kötődő daganatos betegségeket nézzük, a nőknél a vezető halálok a mell, míg a férfiaknál a tüdő rákos megbetegedése. Egy másik daganatos betegség, ami főleg a férfiak között terjedt el, a nyelőcsődaganat kialakulásának legfőbb oka a túlzott alkoholfogyasztás. Ez is arra utal, hogy a férfiak inkább önmarcangolók, és alkoholba fojtják a bánatukat.
Brit példa: tanulhatunk belőle
Érdekes eredményre jutott egy nemrég elkészült brit felmérés is, amely szintén azt kutatta, miért esendőbbek a férfiak a rákos megbetegedéseket illetően. A mindkét nemet érintő ráktípusok esetében a férfiak 60 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg és 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg – állapította meg a brit Nemzeti Rákkutatási Hálózat (NCIN) és a Cancer Research UK elnevezésű szervezet. Ezeknél a ráktípusoknál nincs ismert biológiai oka a nemek közötti eltérésnek; szakértők úgy vélik, a különbséget az okozza, hogy a nők jobban figyelnek magukra. Ezért szorgalmazzák, hogy tudatosítani kell a férfiakban azt, milyen kockázatot is vállalnak valójában, ha nem vigyáznak egészségükre.
Az adatok alapján – minden ráktípust figyelembe véve – a férfiak 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban, a betegség megjelenésének kockázata pedig 16 százalékkal nagyobb, mint a nőknél. "A férfiak híresek makacsságukról és arról, hogy nem olyan egészségtudatosak, mint a nők" - adott magyarázatot az eltérés lehetséges okaira David Forman, az NCIN munkatársa. Míg Alan White, a leeds-i Metropolitan Egyetem férfiak egészségügyével foglalkozó professzora szerint a férfiak általában kevésbé vannak tudatában annak, hogy idejében felismerve gyógyítható a rák, mint ahogy annak is, hogy a dohányzás, hasi elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen életmód növeli a korai halál bekövetkezésének kockázatát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Változó férfiszerepek: kié a hatalom?
Milyen a magyar férfi, miben változott az elmúlt években, milyen új elvárásoknak kell megfelelnie? Miközben a teremtés koronája mítosznak vége, vajon megtalálja-e mindenki a helyét az új szereposztásban? Szociológussal, genderkutatóval kerestük a választ, figyelembe véve a legfrissebb erre vonatkozó kutatások eredményeit is.
