A múlt században a tüdővészt morbus hungaricus, azaz magyar betegség néven is emlegették. A közegészségügyi szakemberek példamutató tüdőgyógyintézeti hálózatot hoztak létre, kötelezővé tették az évenkénti tüdőszűrést, így a tuberkulózist sikerült visszaszorítani. A szűrővizsgálatok rendszere más, súlyos betegségek korai fölismerésére is világszerte elindult, de az eredmények gyakran vitathatóak. Sokszor a diagnosztikus módszerek még nem eléggé érzékenyek és megbízhatóak, és szinte minden esetben igen drága az egészségügy számára egy ország valamennyi lakosának vizsgálata.

A szűrővizsgálatokkal foglalkozó intézeteket általában a behívott személyek létszáma alapján fizetik. Ezek abban érdekeltek, hogy minél több vizsgálatot végezzenek. Emiatt ritkán tájékoztatják a szűrés során a módszer pontosságáról, a tévesen pozitiv és tévesen negatív esetek arányáról a vizsgált személyeket. Több, szűrővizsgálattal kapcsolatban bontakozott ki viharos vita a szűrés értelméről, hatékonyságáról. Richard Kahn és munkacsoportja azzal foglalkozott, milyen életkorban volna optimális a társadalom valamennyi tagját megvizsgálni az esetleges cukorbetegség fölismerése szempontjából. A kutatók Archimedes elnevezésű matematikai modellje azt a célt szolgálja, hogy választ adjon arra, hány éves korban kellene elvégezni az első diabéteszszűrést. A cukorbaj nemcsak önmagában számít veszélyes anyagcsere-betegségnek, hanem a halál leggyakoribb okát jelentő szív- és érrendszeri zavarok egyik fontos kockázati tényezője is.

Különböző szervezetek azt javasolták, hogy 30 éves kortól mindenkit évente utaljanak laboratóriumi vizsgálatra. A szakemberek szerint ez nem költséghatékony eljárás. A munkacsoport társadalmi modellje szerint a legtöbb információt a leggazdaságosabban akkor kapják, ha az első szűrővizsgálatot 45 éves korban végzik, és minden ötödik esztendőben megismétlik.