szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A szuperbaktériumok felzárkóztak a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések mellé a vezető halálokok listáján: a világon több mint 1,4 millió beteg szed össze valamilyen fertőzést kórházi tartózkodása során. Pedig az esetek zöme megelőzhető lenne, ám sok hazai kórházban a magas költségre hivatkozva nem végzik el a szűréseket, annak ellenére, hogy a kialakult fertőzés kezelése több milliós nagyságrendű is lehet. Igaz, nem csak drága módszerekkel lehet küzdeni, már a rendszeres kézmosással és a fertőtlenítőszerek megfelelő alkalmazásával is vissza lehetne szorítani a gyilkos kórokozókat.

"Súlyos autóbalesetem után több töréssel is hónapokig kórházban feküdtem, alig néhány hét után MRSA, azaz methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus okozta fertőzést kaptam, csak hosszas gyógyszeres kezelés után lettem tünetmentes" – meséli harmincas éveiben járó interjúalanyunk, aki azóta is retteg a kórházaktól. Félelmével valószínűleg nincs egyedül, legalábbis ha a statisztikát nézzük, 2009-ben ugyanis összesen 2135 kórházi fertőzést jelentettek a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe (NNSR) – amely 2004 novemberétől működik az Országos Epidemiológiai Központban –, ezekből 22 végződött halállal és 139 esetben alakult ki kórházi járvány. Halovány jó hír, hogy a számok kedvezőbbek 2008-hoz képest, ekkor ugyanis jóval több (199) kórházi járványt regisztráltak, az aktív fekvőbeteg-intézményekben megjelent új calici vírustörzs miatt. Ám a valós számokhoz hozzá kell adni azokat az eseteket is, amelyeket az intézmények be sem jelentettek – a bejelentési hajlandóság így is közel egyötödével nőtt az előző évhez képest – annak ellenére, hogy bizonyos adatok megadása kötelező, továbbá hogy nagy kockázatú betegeket kezelnek.

Az NNSR egységes, standardizált, online adatgyűjtést tesz lehetővé az aktív fekvőbeteg-intézményekben előforduló leggyakoribb nosocomiális fertőzésekre és kórokozóikra vonatkozóan. Az NNSR két alapvető részből áll: kötelező jelentések (multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések, véráram-fertőzések, nosocomiális járványok) és önkéntes jelentések (surveillance-ok).

Máshol sem jobb a helyzet

Kórházi jelenet. Túlélni a gyógyulást
©

Az egészségügyi ellátás során kialakuló fertőzések világszerte a betegbiztonság egyik legégetőbb kérdését jelentik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fejlett országokban a betegek 5-10 százaléka fertőződik meg a kórházi tartózkodás során, míg a fejlődő országokban ez az arány meghaladhatja a 25 százalékot is. Az európai adatok azt mutatják, hogy 5 millió fertőzésből ötvenezer (1 százalék) végződik halállal, további 135 ezer (2,7 százalék) esetben pedig hozzájárul a beteg halálához. A kórházban szerzett fertőzések nemcsak a meghosszabbodott kezelési idő, illetve a kórokozók rezisztenciájának fokozódása miatt okoznak sok bosszúságot, a járulékos költségek is hatalmas terhet róhatnak az adott egészségügyi intézményre.

A kórházi fertőzések 60 százalékát az úgynevezett szuperbaktériumok okozzák. Az antibiotikumok túlzott mértékű vagy nem megfelelő alkalmazása következtében ugyanis olyan baktériumtörzsek alakulnak ki, amelyek ellenállnak a legtöbb, vagy éppen minden ismert gyógyszernek, és a kórházi körülmények között – ahol zsúfoltan fekszenek a legyengült immunrendszerű, idős betegek – villámgyorsan terjednek. Ám fontos, hogy a fertőzést nem szabad összekeverni a járvánnyal; multirezisztens baktériumok csak ott nincsenek, ahol nem vizsgálják a jelenlétüket. Ezek ugyanis megtalálhatóak az egészséges emberek bőrén, nyálkahártyáján is – különösebb tünetek nélkül. A kórokozók által okozott fertőzések – például torokgyulladás, mandulagyulladás, bőrfertőzések, sebfertőzés – jól reagálnak az antibiotikumokra, jól gyógyíthatók.

Multirezisztens kórokozókból pedig bőven akad: az MRSA (ez okoz leginkább kórházi járványt, éppen ezért az új antibiotikumok is ezt célozzák meg), amelynek előfordulási gyakorisága az Európai Unió valamennyi tagországában növekszik, a penicillinszármazékoknak (methicillin/oxacillin) ellenálló „egyszerű” Staphylococcus aureus; nemrég pedig felütötte a fejét a VISA, amely olyan Staphylococcus aureus törzs, amely az eddig jól bevált antibiotikumnak is ellenáll. Jelenleg – olykor súlyos mellékhatásokkal járó – emelt dózissal még kezelhető. Ide tartozik a MECO is, amely az E.coli "továbbfejlesztett változata", de a VRE, MENB, MKLE, MACI, MPAE, MSTM rövidítésekre is érdemes odafigyelnünk.

A járványok egyharmada kifejezetten csak kórházi körülmények között alakulhat ki, hiszen az egészségügyi intézmények higiénés körülményei, az ágyak zsúfoltsága, a személyzet túlterheltsége kedvez a fertőzéseknek. Ezek évről évre problémásabbak, számos esetben (az intenzív osztályon ápolt betegek 30 százalékánál egy vagy több) felülfertőződés súlyosbítja az alapinfekciót. Leggyakrabban sebfertőzés, véráramfertőzés vagy tüdőgyulladás jelentkezik, de nem ritka az alsó légúti, húgyúti, bőr- és lágyrészfertőzés, és előfordul agyhártya-, csontvelő- vagy ízületi gyulladás is. A specifikus járványok fele jellemzően intenzív terápiás osztályokon, perinatális intenzív (születés körüli időszakban létrejött kórállapotokat, betegségeket ellátó) centrumokban, továbbá manuális osztályokon alakult ki. Ám ahol a kórházba bekerülő betegeket alapból megvizsgálják, van-e a szervezetükben MRSA, ott sem kerülhető el mindig a fertőzés; főleg, hogy a mikrobiológiai mintavételek még ritkábbak a járóbeteg-, illetve alapellátásban. A kézfertőtlenítési szabályok nem megfelelő ismeretét, betartását világszerte az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések egyik vezető okaként tartják számon. Pedig tudományos bizonyítékok igazolják, hogy megfelelő higiénia mellett a fertőzések 20-30 százaléka megelőzhető lenne, főleg, ha sok helyen nem spórolnának még a fertőtlenítőszereken is. Az elővigyázatlanságnak ugyanis nagy ára lehet: egyetlen MRSA-beteg kezelési költsége például átlagosan másfél millió forint, ráadásul gyakori a tömeges megbetegedés, amely egész kórházi osztályok, részlegek időszaki bezárásához vezethet.

[[ Oldaltörés (Amikor a vizsgálat sem segít) ]]

Magyarországon az MRSA szűrésére sokáig csak két út létezett: a legszélesebb körben az úgynevezett chromagar módszert alkalmazzák, amely olcsó (pár száz forint), ám nagy mintavételszám (tömeges szűrés) esetén egyrészt jelentős emberi erőforrást követel, másrészt csak 16-24 óra alatt hoz eredményt. A PCR-alapú szűrés a magas költségek mellett (több mint tízezer forint) egyrészt nem tudja elkülöníteni az élő és elölt MRSA baktériumokat, másrészt alkalmatlan a tömeges szűrésre és klinikai felhasználásra. Vannak azonban új eljárások, amelyekkel az eddigi módszereknél jóval hamarabb kimutathatók a multirezisztens kórokozók, és kevésbé költségesek, ám a szűrések így sem garantáltak. A hazai kórházi körülmények között a fertőzött beteg elkülönítésére nincs mindig lehetőség, így feleslegessé válik a szűrés, sok helyen továbbra is a pénzhiány miatt nem tudnak átcsoportosítani, s vannak, akik egyszerűen szkeptikusak a szűrőmódszerek hatékonyságával, illetve eredményeinek időbeli korlátaival szemben.

Új betegek. Veszélyes zsúfoltság
©

A Nyírő Gyula kórházba bekerülő betegeken, amennyiben MRSA-ra utaló tüneteik vannak, például váladékozó fekély (95 százalékban ugyanis sebfertőzésben mutatkozik meg a baktérium), azonnal elvégzik a szűrést, és amíg tart a tenyésztés, az előírások szerint izolálják a beteget. Amennyiben a teszt pozitív eredményt hoz, a beteg közvetlen környezetét, betegtársait, ápolóikat is megvizsgálják. A balatonfüredi szívkórház szerint a komoly beavatkozások előtt mindig indokolt a multirezisztens kórokozók szűrése, és általánosságban elmondható, hogy a kórházak, ha szükséges, elvégzik a szűrést.

Tény, hogy az MRSA cseppfertőzéssel, kontaktussal terjed egyik betegről a másikra, ami nem nehéz az olyan kórtermekben, ahol a járványügyileg előírt másfél méteres ágytávolságot sem tudják betartani az intézmények. Mivel leggyakrabban az egészségügyi személyzet közvetítetésével jutnak át a kórokozók, nagyon nagy szerepe van a kézmosásnak, a kesztyű, a maszk használatának, ám már itt is nagy hiányosságok tapasztalhatók a kórházakban. A WHO 2005-ben indította el Save Lives: Clean Your Hands névre keresztelt programját, de az Országos Epidemiológiai Központnak is van kézhigiénés programmal, amelyhez eddig ötven kórház csatlakozott.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Medipress Plázs

Új szuperbaktérium fenyeget

Míg a megelőzéses módszerek hatásosnak tűnnek az antibiotikumoknak is ellenálló MRSA-fertőzés mérséklésében, egy új szuperbaktérium elterjedése fenyeget – állítják a Duke Egyetem infektológus munkatársai.

MTI Plázs

Aggasztóan szaporodnak a kórházi fertőzések

Az amerikai kórházak elvesztik a csatát az életveszélyt jelentő kórházi fertőzésekkel szemben, melyeket a páciensek éppen az orvosi kezelések közben kapnak el - közölték kedden szövetségi egészségügyi tisztviselők.

Biden hivatalosan is megnyerte az elnökválasztást Michiganben

Biden hivatalosan is megnyerte az elnökválasztást Michiganben

Nem tárgyalt a kormány az iparűzési adó felfüggesztéséről

Nem tárgyalt a kormány az iparűzési adó felfüggesztéséről

Kifogott az oxfordi szótárkészítőkön az idei év

Kifogott az oxfordi szótárkészítőkön az idei év