szerző:
Balázs Zsuzsanna

Egyre többeket érint a krónikus álmatlanság, illetve a kialvatlanság, amelyek a legfrissebb kutatások szerint nemcsak pszichés következményekkel, hanem fizikai elváltozásokkal is járhatnak.

Magyar kezdeményezésre, nemzetközi összefogással tervezik néhány éven belül elkészíteni Európa alvástérképét, hogy kiderüljön: mennyit és hogyan alszanak a kontinens lakói. Legalábbis ezzel (is) hirdeti alváskutatási programját egy magyar magánklinika, amely – az alvás március 19-ei világnapjára – a maga részéről máris elkészítette felmérését a hazai helyzetről. A publikálás előtt álló statisztika szerint a megkérdezettek közel fele szenved valamilyen krónikus alvászavarban, ám orvoshoz alig az ötödük fordul.

 A pontosabb alvásfelmérések azért is lennének időszerűek, mert a tartós kialvatlanságnak az ingerlékenységnél, a levertségnél vagy a kínzó ásítozásnál komolyabb következményei is lehetnek. A krónikus álmatlanság (szaknyelven: inszomnia) hosszú távon az agy szürkeállományának csökkenéséhez, az idegsejtek elhalásához vezethet – talált rá bizonyítékot néhány hete a Biological Psychiatry című szaklapban publikált tanulmányában az Ellemarije Altina holland neurobiológus vezette kutatócsoport. Vagyis a figyelem, az összpontosítás, a memória és az összetett feladatok megoldását vezérlő homloklebeny működéséhez elengedhetetlen éjszakai pihenés tartós megvonása akár el is pusztíthatja az agy egyes területeit.

Amióta a múlt század első felében elterjedt a villanykörte, az emberek átlagosan 1,5-2 órával kevesebbet alszanak. Sokáig még a kutatók egy része sem gondolta, hogy ebből bármi baj származhatna. Ebbéli vélekedésükben egy amerikai gimnazista, Randy Gardner Guinness-rekord-kísérlete erősítette meg őket, aki 1964-ben pontosan 11 napon (264 órán) át nem hunyta le a szemét. Eközben, virrasztása 10. napján, megvizsgálta őt William Dement amerikai alvásszakértő – az alvás öt fázisának felfedezője, a világ első alváslaboratóriumának alapítója –, és úgy találta, hogy a fiú kognitív és koordinációs képességeit nemigen befolyásolta a maratoni ébrenlét. Igaz, Dement ezt részben arra alapozta, hogy a kamasz megverte flipperben – derül ki Stanley Coren amerikai neuropszichiáternek a Psychiatric Times című szaklapban 1998-ban megjelent cikkéből.

Bár Gardner ébrenlétmaratonját azóta többen is túlszárnyalták jó néhány órával, máig az ő esete a legismertebb. Ő volt ugyanis az egyetlen, akinek minden mozdulatát műszerekkel (egyebek mellett az agyhullámokat mérő EEG-vel) felszerelkezett orvosok regisztrálták. Az alváskutatók egybehangzó véleménye szerint ugyanis nem is olyan könnyű eldönteni, hogy a több napot átvirrasztók valóban minden pillanatban ébren vannak-e. Például, mert az alvásmegvonás ellen a szervezet úgynevezett mikroalvásokkal védekezik. A 10–60 másodpercig tartó villámgyors szundikálások során a tudati állapotba be-betör a mélyalvás fázisa, ám az inszomniásoknak általában fel sem tűnik ez a rövid „filmszakadás”, csak az agyhullámaik frekvenciájának mérésével lehet észlelni. (A mélyalvás és az ébrenlét legváratlanabb helyzetekben való váltakozása az alvászavarban szenvedők egy másik csoportjára, a narkolepsziásokra is jellemző. Az Antal Nimród rendezte Kontroll című, 2003-as mozi egyik BKV-ellenőrénél is előforduló tüneteket a hypocretin nevű hormon hiánya okozza.)

 Az inszomniásoknak csak az egyik csoportját alkotják azok, akik – például tartós szorongásuk miatt – egyáltalán nem, vagy legfeljebb egy-két órára tudnak elbóbiskolni éjszakánként. Vannak olyanok is, akiknek – a mikroalvókhoz hasonlóan – fel sem tűnik, hogy a kelleténél könnyebb az átjárás a mélyalvási fázisaik és az ébrenlétük között. Az úgynevezett mikroébredőket légzési nehézségek (horkolás) vagy mozgászavar, például a végtagok mozgatásának kényszerével járó úgynevezett nyugtalanláb-szindróma gyötri – magyarázza a HVG-nek Szakács Zoltán neurológus, az Állami Egészségügyi Központ alvásdiagnosztikai centrumának vezető főorvosa. Ők alvás közben, tudat alatt percenként akár többször is úgy érzik, hogy megfulladnak, vagy hogy elviselhetetlenül fáj a lábuk, ami miatt a másodperc törtrészére felébrednek. Az alváslaboratóriumokban megfigyeltek esetében tucatnyi életjelből – például agyhullámokból, szívhangból, szemmozgásból, pulzusszámból, légzési hangokból – következtetnek az efféle felriadásokra. Ha egy alvásórára húsz vagy annál több mikroébredés jut, az „ébren alvóknál” ugyanazok a tünetek lépnek fel, mintha nem is aludtak volna.

A kutatók ma sem tudják pontosan, miért van szüksége az emberi szervezetnek többórás folyamatos alvásra. Arra mindenesetre – patkánykísérletekből – már az első ébrenlétmaraton után nem sokkal rájöttek, hogy a teljes alvásmegvonás végzetes lehet. A tartós kialvatlanság korántsem csak pszichés nyavalyákat, például memória- és figyelemzavart, döntési és összpontosítási nehézségeket, hallucinációkat, illetve – súlyosabb esetekben – depressziót okozhat. Néhány, az anyagcsere szabályozásában és a zsírlebontásban fontos szerepet játszó fehérje, például a szomatotrop hormon kizárólag a zavartalan és több órán át tartó, mikroébredés-szegény mélyalvás során termelődik elegendő mennyiségben. A töredezett alvást kísérő mikroébredések pedig – magyarázza Szakács doktor – mindannyiszor úgynevezett stresszválaszt váltanak ki. Ilyenkor az agy – tévesen – veszélyt érzékel, ami elől menekülni szeretne, így azonnal futásra kész állapotba hozza a szervezetet: fokozza az adrenalintermelést, emeli a vércukorszintet, a pulzusszámot és a vérnyomást. E fals riasztások pedig hosszú távon szív- és érrendszeri problémákhoz vezetnek, növelik az infarktus és az agyi érkatasztrófák esélyét. A kialvatlanság és az ennek következtében rajtaütésszerűen kialakuló mikroalvások évente több százezer közúti balesetért felelősek. De ezeket gyanítják több, a hajnali órákban bekövetkezett ipari katasztrófa – például az 1979-es Three Mile Island-i vagy az 1986-os csernobili atomreaktor-balesetek – hátterében is.

BALÁZS ZSUZSANNA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Plázs

Kilenc alvásprobléma: hogyan oldjuk meg?

Sokan szenvednek alvással kapcsolatos problémáktól. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy nem tudnak elaludni, éjszaka többször is felébrednek, vagy hogy alvásuk egyáltalán nem pihentető. Akinek volt már ilyen, vagy hasonló problémája, annak jól jöhet néhány szakértői tanács, melyeket a CNN.com gyűjtötte össze.

MTI Plázs

Mennyi alvásra van szükségünk?

Az amerikai fiataloknak csak kis hányada alszik jól és eleget - és ez nem csak álmosságot vagy fejfájást okoz, hanem rontja az iskolai teljesítményt is.

hvg.hu Plázs

Miért csökken az alvásigényünk?

Az alvással és mélyalvással töltött idő folyamatosan csökken az életkor előrehaladtával - közölték vizsgálataik alapján alváskutatók a Sleep című amerikai szakfolyóirat hétfőn megjelent számában.

hvg.hu Plázs

A rossz alvás következményei

A másodperc töredéke alatt meghozott döntéseket igénylő munkát végzők önmagukat és másokat is veszélybe sodorhatnak, ha nem alszanak eleget, állítják amerikai kutatók.

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

Bérgyilkossal akarta megöletni szüleit egy 19 éves fiatal

Bérgyilkossal akarta megöletni szüleit egy 19 éves fiatal

"A gép, amin ülök, mindjárt szétesik" – ez lehetett az eltűnt Premier League-csatár utolsó üzenete

"A gép, amin ülök, mindjárt szétesik" – ez lehetett az eltűnt Premier League-csatár utolsó üzenete

Bezárt egy fontos kaput a WhatsApp, hogy kevesebb legyen az átverés

Bezárt egy fontos kaput a WhatsApp, hogy kevesebb legyen az átverés

A Google csinált egy kvízt, amellyel megtanulhatja, hogyan kell kiszúrni az adathalász e-maileket

A Google csinált egy kvízt, amellyel megtanulhatja, hogyan kell kiszúrni az adathalász e-maileket

"Így sikálják el a Fidesz bűneit" – eltüntetik a Momentum feliratait a Legfőbb Ügyészség épülete elől

"Így sikálják el a Fidesz bűneit" – eltüntetik a Momentum feliratait a Legfőbb Ügyészség épülete elől