szerző:
Balázs Zsuzsanna

Az Európai Bizottság a jövő héten a nyugdíjreform-intézkedéseket taglaló Zöld Könyvvel rukkol elő, de egyes kutatók szerint a sokat emlegetett megoldásoknál merészebb húzásokra is szükség lenne a társadalmak elöregedése miatt.

Ellopják a saját gyermekeik jövőjét – vádolja a vele egykorúakat David Willets brit felsőházi képviselő. Európai politikustól szokatlan merészséggel támadta nemrég megjelent könyvében az 54 éves konzervatív honatya a középkorú és annál idősebb szavazóréteget. Az 1945 és 1965 között született népes generáció olyan jól élt, hogy már-már kisajátította a szigetország anyagi javait – véli. Emellett ez a korosztály a szavazataival jelentős befolyást gyakorolhat a politikára. Így Willets szerint fennáll a veszély, hogy a hamarosan tömegesen nyugdíjba vonulók arra kényszerítik voksaikkal a politikai döntéshozókat, áldozzanak a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekre, ahelyett például, hogy – tekintettel a következő generációkra – az oktatásra költenének.

©

 A kortársai ellen forduló politikus feltűnést keltett, bár maga a demográfiai eltolódás egyáltalán nem újdonság. Az uniós polgárok átlagéletkora 31 évről 39-re nőtt az utóbbi hat évtizedben, és 2050-ig előreláthatólag további tíz évvel emelkedik. Egész Európára jellemző, hogy egyre kevesebb aktív munkavállaló adójából kellene finanszírozni az egyre többeket eltartó nyugdíjrendszereket. Ezért is tartotta szükségesnek az Európai Bizottság, hogy június 23-án az egész Európai Unió számára követendő átfogó nyugdíjreformot előirányzó Zöld Könyvvel rukkoljon elő. Egy uniós nonprofit szervezet, az idősödő generáció érdekeinek védelmében 2001-ben alapított AGE igazgatója, Anne-Sophie Parent több nyugat-európai lapnak is megszellőztette, hogy a javaslatok zöme többnyire csak a már-már unalomig ismételgetett megoldásokat foglalja össze. Úgy látszik, nem árt elégszer hangsúlyozni, hogy emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, több embert kellene munkába állítani részmunkaidős foglalkoztatással, de ez sem elég, tehát aki csak teheti, magán-nyugdíjpénztári megtakarítással vagy más befektetéssel alapozza meg öregkori megélhetését.

Az utóbbi idők újsághíreinek az a háttere, hogy több nyugat-európai országban fontolgatják a nyugdíjkorhatár 70 évre emelését. Bár egyelőre sehol sem döntöttek ilyen mértékű szigorításról, Dániában és Németországban már a közeljövőben ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár, egyelőre 67 évre. Tiltakozások teszik azonban minduntalan kérdésessé, hogy ezt a tendenciát általános érvényűvé lehet-e tenni egész Európában. A múlt hónap végén például fél Franciaországot megbénította a tervezett nyugdíjkorhatár-emelés ellen morgolódó több millió francia sztrájksorozata. Miután repülőgépjáratokat kellett törölni, iskolákat és közintézmények tucatjait bezárni, még az is kilátástalannak tűnik, hogy Franciaországban a közeljövőben 60 év fölé emelkedjen a nyugdíjkorhatár. Idehaza ezekben a napokban a Pedagógusok Szakszervezete gyűjt aláírásokat – mint közölték, óvónők és dadusok kezdeményezésére – abban a reményben, hogy népszavazással rá lehetne bírni a parlamentet, állítsa vissza a 62 éves nyugdíjkorhatárt a fokozatosan érvénybe lépő 65 éves helyett. 

 A reformokban élen járó skandináv országokban már nem egyszerűen csak a nyugdíjkorhatár folyamatos emelgetésével próbálkoznak, hanem egészen más rendszert fontolgatnak. Nem a nyugdíjkorhatár lenne állandó, hanem a nyugdíjasévek időtartama. Az időskori pihenés kezdőpontját a mindenkori várható életkorhoz igazítanák, így az átlagnyugdíjasok mindig azonos időt töltenének állástalanul, például az életük utolsó húsz évét. Ezt gondolná tovább Peter Gortzak holland szakszervezeti vezető is, aki szerint a meghatározott időtartamú – a példa szerint 20 éves – nyugdíjasidőszakot még pontosabban, ágazatokra bontva kellene meghatározni, mondjuk a bányászok és a könyvtárosok más-más várható élettartamából visszafelé számolva. Mindezeknek a megoldásoknak kézenfekvő előnyük, hogy több dolgozó – köztük a később nyugdíjba vonulók népes tábora – tartana el kevesebb nyugdíjast. Más kérdés, hogy azokban az európai országokban, ahol már ma is magas a nyugdíjkorhatár – férfiaknál, sőt helyenként a nőknél is 65 év –, az emberek jelentős része még ennyi idős koráig sem dolgozik. Az átlag úgy alakul, hogy a németek 62, a spanyolok és a lengyelek 61 és fél, az olaszok alig 60 évesen vonulnak nyugdíjba.

A korhatár emelgetése mellett lényegesen merészebb újításokra is szükség lenne, véli Arji Lans Bovenberg holland társadalomkutató. Ő nem egyszerűen azokhoz csatlakozik, akik szerint az adókból többet kellene juttatni a fiatal gyermekvállalóknak, mint az idősebbeknek, illetve a gyermekteleneknek. Bár a családbarát adórendszer kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ezzel nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen csínján bánnak a politikusok, hiszen a legtöbb országban aligha juthatnának kormányra a deresedő halántékú szavazók nélkül. A holland társadalomkutató merészebben vágná át a gordiuszi csomót: a családban élő 18 év alatti gyermekek után egy-egy extra szavazattal ruházná fel a választópolgárokat.

BALÁZS ZSUZSANNA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nagy a titkolózás, de ez a táblázat már a Huawei Mate 30 Pro erejét mutathatja

Nagy a titkolózás, de ez a táblázat már a Huawei Mate 30 Pro erejét mutathatja

Megszólalt a Líbiában megsérült magyar fotós: két méterre csapódott be mellé a rakéta

Megszólalt a Líbiában megsérült magyar fotós: két méterre csapódott be mellé a rakéta

Kellemetlen kérdésekre számíthat ma Brüsszelben a magyar jogállamiságról Varga Judit

Kellemetlen kérdésekre számíthat ma Brüsszelben a magyar jogállamiságról Varga Judit

27 millió forintot fizethet a nő, aki száznál is több kutyát tartott szörnyű körülmények között

27 millió forintot fizethet a nő, aki száznál is több kutyát tartott szörnyű körülmények között

Szélcsatornába vitte az Apple az iPhone 11 Prót, látványos lett a végeredmény – videó

Szélcsatornába vitte az Apple az iPhone 11 Prót, látványos lett a végeredmény – videó

Nyolcvanezer háztartásban még mindig nincs áram Japánban

Nyolcvanezer háztartásban még mindig nincs áram Japánban