Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"4a669a04-41d4-4af4-9565-0596dfeeccae","c_author":"4iG Group ","category":"brandchannel","description":"A mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek térhódítása új lehetőségeket nyit meg a vállalatok számára, miközben kontroll nélküli használatuk komoly kockázatokat is rejt. A Shadow AI – vagyis az informatikai részleg tudta nélkül alkalmazott MI-eszközök – adatbiztonsági és jogi kihívásokat jelenthetnek. Dalos-Kovács Gabriellával, a 4iG Group AI Officer & Strategist munkatársával beszélgettünk.","shortLead":"A mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek térhódítása új lehetőségeket nyit meg a vállalatok számára, miközben...","id":"20250407_4iG_MI-a-vallalatoknal","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4a669a04-41d4-4af4-9565-0596dfeeccae.jpg","index":0,"item":"183ef315-e41e-436c-b033-26201073455f","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250407_4iG_MI-a-vallalatoknal","timestamp":"2025. május. 02. 11:30","title":"MI a vállalatoknál: láthatatlan segítő vagy biztonsági rés?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"4iG Group","c_partnerlogo":"1b66984a-afcb-4215-8938-e6673eea3d34","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"4d938de2-c93f-41c2-9ef4-018f7e329f41","c_author":"Jungheinrich","category":"brandchannel","description":"A logisztikai, intralogisztikai ipar egyik jelentős seregszemléje a stuttgarti LogiMAT szakvásár. ","shortLead":"A logisztikai, intralogisztikai ipar egyik jelentős seregszemléje a stuttgarti LogiMAT szakvásár. ","id":"20250407_Legujabb-iparagi-fejlesztesek-logisztika-intralogisztika-Jungheinrich-LogiMAT-podcast","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4d938de2-c93f-41c2-9ef4-018f7e329f41.jpg","index":0,"item":"46cb6271-0515-460f-a321-3dcd47c4e676","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250407_Legujabb-iparagi-fejlesztesek-logisztika-intralogisztika-Jungheinrich-LogiMAT-podcast","timestamp":"2025. május. 01. 19:30","title":"Ezek a legújabb iparági fejlesztések: nemzetközi trendek és innovációk egy helyen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Jungheinrich Hungária Kft.","c_partnerlogo":"2b5681f7-2be2-41a2-b449-eafef36cad80","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"1835ba73-f2ea-40e3-aac4-7e048ce0c0a7","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett az indiai külügyminiszterrel és a pakisztáni elnökkel a feszültségek enyhítése érdekében.","shortLead":"Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett az indiai külügyminiszterrel és a pakisztáni elnökkel...","id":"20250501_India-lezarta-legteret-a-pakisztani-repulogepek-elott","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1835ba73-f2ea-40e3-aac4-7e048ce0c0a7.jpg","index":0,"item":"b1352812-b385-4144-b83a-cbb94da7d452","keywords":null,"link":"/vilag/20250501_India-lezarta-legteret-a-pakisztani-repulogepek-elott","timestamp":"2025. május. 01. 09:05","title":"India lezárta légterét a pakisztáni repülőgépek előtt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fa492f74-496b-4106-aad6-c734ddc6f185","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Az továbbra sem világos, miért nem maradhatott mindez a NEAK rendszerén belül.","shortLead":"Az továbbra sem világos, miért nem maradhatott mindez a NEAK rendszerén belül.","id":"20250501_Kozel-40-milliardot-utaltak-Pinter-Sandorek-az-allam-altal-letrehozott-gyogyszertamogatasi-kerelmeket-kezelo-alapitvanyhoz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fa492f74-496b-4106-aad6-c734ddc6f185.jpg","index":0,"item":"e921a06b-1002-4b47-b9c7-ba25458b85f1","keywords":null,"link":"/itthon/20250501_Kozel-40-milliardot-utaltak-Pinter-Sandorek-az-allam-altal-letrehozott-gyogyszertamogatasi-kerelmeket-kezelo-alapitvanyhoz","timestamp":"2025. május. 01. 11:23","title":"Közel 40 milliárdot utaltak Pintér Sándorék az állam által létrehozott, gyógyszertámogatási kérelmeket kezelő alapítványhoz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0a89b86c-518f-4104-88b4-d783e7c8cb72","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A bucsai tömeggyilkosság tipikusan olyan téma, amelyet a történelemkutatás módszereivel még nem tudunk megvizsgálni, Schmidt Mária mégis egy szavahihetetlen forrás alapján az ukránok által megrendezett színjátéknak állította be. Stark Tamás, a magyar és ukrán történészek részvételével Ungváron megtartott konferencia szervezőjének véleménye.","shortLead":"A bucsai tömeggyilkosság tipikusan olyan téma, amelyet a történelemkutatás módszereivel még nem tudunk megvizsgálni...","id":"20250501_Stark-Tamas-tortenesz-Schmidt-Maria-sutba-vagta-a-tortenelemkutatas-modszereit","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0a89b86c-518f-4104-88b4-d783e7c8cb72.jpg","index":0,"item":"02600f3e-4a3f-45f0-bb3c-7be383862f1a","keywords":null,"link":"/itthon/20250501_Stark-Tamas-tortenesz-Schmidt-Maria-sutba-vagta-a-tortenelemkutatas-modszereit","timestamp":"2025. május. 01. 09:49","title":"Stark Tamás történész: Schmidt Mária sutba vágta a történelemkutatás módszereit","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f0a0c6d4-695d-4b83-bdff-7019e90a798d","c_author":"HVG","category":"360","description":"Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának a kutatója.","shortLead":"Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint...","id":"20250502_hvg-cegvilag-oregedes-lassulasaert-vellai-tibor-fejlodes-genetikus-cege","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f0a0c6d4-695d-4b83-bdff-7019e90a798d.jpg","index":0,"item":"fbcf67cc-204d-4c50-9678-c1a170e1a269","keywords":null,"link":"/360/20250502_hvg-cegvilag-oregedes-lassulasaert-vellai-tibor-fejlodes-genetikus-cege","timestamp":"2025. május. 02. 10:45","title":"Mi az öregedés kulcsa? – új céget alapít az ELTE genetikai tanszékének vezetője","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b475bf84-1a7c-4304-90d7-dc0a3e74bf4f","c_author":"Matalin Dóra - Hamvay Péter ","category":"360","description":"Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap desszertet eszünk? Mi történik a szervezetünkkel, ha 12, 16 vagy akár 24 órás szünetet tartunk a táplálkozásban? Lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai az időszakos böjtnek? Mi a jó stratégia, ha sóvárgunk az étel után? Piacon vagy boltban vásároljunk? Csak nyersen együnk zöldséget? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban Bartha Ákos élelmiszerbiológussal és Szabó Adrienn dietetikussal, akik azt is elmondták, ők maguk milyen étrendet követnek, vacsoráznak-e este hat után, és milyen táplálékkiegészítőt szednek.","shortLead":"Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap...","id":"20250501_napi-otszori-etkezes-vs-idoszakos-bojt-bartha-akos-szabo-adrienn","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b475bf84-1a7c-4304-90d7-dc0a3e74bf4f.jpg","index":0,"item":"fef33a33-e464-4476-a269-ea56b7eb26b3","keywords":null,"link":"/360/20250501_napi-otszori-etkezes-vs-idoszakos-bojt-bartha-akos-szabo-adrienn","timestamp":"2025. május. 01. 17:30","title":"Napi ötszöri étkezés vs. időszakos böjt – ezt eszi egy átlagos napon a dietetikus és az élelmiszerbiológus","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"360b2a48-9fa0-46f9-ba90-e79fa2d634fd","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A hatóságok több esetnél is vizsgálják még a körülményeket. ","shortLead":"A hatóságok több esetnél is vizsgálják még a körülményeket. ","id":"20250430_Halalos-aldozatai-is-voltak-az-iberiai-aramszunetnek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/360b2a48-9fa0-46f9-ba90-e79fa2d634fd.jpg","index":0,"item":"0af6da41-c5f9-41c3-a663-f91b3c50f2c5","keywords":null,"link":"/vilag/20250430_Halalos-aldozatai-is-voltak-az-iberiai-aramszunetnek","timestamp":"2025. április. 30. 20:40","title":"Halálos áldozatai is voltak a hatalmas áramszünetnek az Ibériai-félszigeten","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Bár több mint száz éve ismerik a sztíviát, a kalóriamentes természetes édesítőszert, az élelmiszeriparban máig mesterséges cukorpótlókat használnak, amelyekre, érdekes módon, többnyire véletlenek folytán bukkantak rá.
Anélkül, hogy tudnák, emberek tömegei kedvelhetik meg a jázminpakóca (Stevia Rebaudiana Bertoni) ízét. A Paraguayban és Brazíliában őshonos, a cukornál háromszázszor édesebb növény kivonatainak élelmiszer-adalékként való felhasználását hamarosan engedélyezheti az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA). Franciaországban ugyanis – igaz, egyelőre csak két évre – zöld utat kapott a hatóanyagok egyikének felhasználása, és 2010 végéig az EFSA korábbi tiltását is felülvizsgálják. Az európai szigor enyhülését vetíti előre, hogy a 2008-as amerikai engedélyezés után (egyesek szerint inkább azt kierőszakolva) a legnagyobb újvilági üdítőital-gyártók, a Coca-Cola és a Pepsi is jázminpakóca-kivonattal megbolondított hűsítőkkel rukkoltak elő (HVG, 2009. február 14.).
A szóban forgó növény szárított leveleit, valamint – por, cseppek vagy tabletták formájában – a hatóanyagát a legtöbb EU-tagállamban (köztük Magyarországon) eddig csak a bioboltokban árulták, és csupán táplálékkiegészítőként lehetett felhasználni. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert a szerről – elegendő vizsgálat híján – nem tudni, milyen hatással lehet az emberi szervezetre. Az indok meglehetősen furcsa, hiszen a Magyarországon sztíviaként emlegetett hatóanyag forrását a guarani indiánok évszázadok óta desszertként rágcsálják, egyszersmind ételízesítésre, sőt gyógyításra is használják. Ez szúrhatott szemet az 1880-as években Moises Santiago Bertoni svájci származású botanikusnak, aki meglepődve tapasztalta, hogy a bennszülöttektől ajándékba kapott szárított levélkék „egyetlen apró darabkája egy egész órára megédesíti az ember ajkát”.
Mire azonban Bertoni a fűszernövényre élő palánta formában is rábukkant, és módszeresen analizálni kezdhette, már közel másfél évtizede folyt az első mesterséges édesítőszer, a szacharin tömegtermelése. Iparági pletykák szerint a mesterséges édesítőszerek gyártóinak lobbija azóta rendre megakadályozta, hogy a jázminpakóca betörhessen az Egyesült Államokba, majd az Európai Unióba. Az erre fittyet hányó Japánban, ahol 1970 óta használják, a sztívia mára az édesítőszer-piac 40 százalékát uralja.
A szacharin karrierje egyébiránt szinte a vakszerencsének köszönhető. Az amerikai Ira Remsen és az orosz származású Constantin Fahlberg, az amerikai Johns Hopkins Egyetem vegyészei 1879-ben kőolajszármazékok vizsgálata közben bukkantak rá. A szakmai legendárium szerint egyikük a laboratóriumból hazaérve a kézmosást mellőzve állt neki a vacsorájának, és arra lett figyelmes, hogy a kezében tartott pékárunak olyan íze van, mintha cukorral hintette volna meg. Mivel az íz csak a kezéről kerülhetett az ételre, visszarohant a munkahelyére, hogy – egyenként végignyalogatva az aznapi kísérleti anyagokat – azonosítsa a jó ízű vegyületet. Ma már megállapíthatatlan, melyikükről szól a történet, már csak azért is, mert miután Fahlberg a saját találmányaként szabadalmaztatta a cukorpótlót, ádáz marakodás tört ki köztük.
A szacharin iránt az első világháború idején előállt cukorhiány miatt nőtt meg az érdeklődés. Miután a kristálycukor visszakerült a boltok polcaira, a művi édesítőszert sokan hanyagolni kezdték erősen fémes utóíze miatt, de a cukorbetegek és a fogyókúrázók továbbra sem mondhattak le a hagyományos cukornál több százszor édesebb, mégis gyakorlatilag kalóriamentes új szerről. Emiatt nem is indult különösebb hajsza az újabb édesítőszerek után, a további cukorpótlók felfedezése szinte minden esetben a véletlennek volt köszönhető. Az 1930-as években például az Illinois-i Egyetem egyik végzős diákja – a laboratóriumi előírásokat megszegve – a kísérleti szerek közé tette le félig szívott cigarettáját, amelynek papírját valamelyik anyag hihetetlenül édessé tette. A diák így fedezte fel a cukornál ugyan „csak” 50-100-szor édesebb, de a szacharinnál lényegesen „cukorízűbb” nátrium-ciklamátot.
Hanyag kémikusok bukkantak rá a mesterséges édesítőszerek mai sztárjaira, az aszpartámra és a kálium-aceszulfámra is a 20. század második felében, más irányú kísérleteik közben. Elődeikhez hasonlóan azonban ezekre a szerekre is jellemző, hogy az édesítőhatás mellett mellékízük is van: hajlamosak megkeseredni. Manapság már azt is sejtik, hogy miért. Az édes íz érzékeléséért felelős receptorok térszerkezetének megismerését követően eleinte úgy tűnt, hogy az édesség megteremtéséhez nem kell más, mint e jelfogókba tökéletesen illeszkedő – egyébként nem is túl bonyolult – molekulákat barkácsolni. Az aszpartámnak például olyannyira nincs köze a cukrokhoz, hogy molekuláját két – normálisan különféle fehérjék építőköveiként gyakori – aminosav alkotja. A baj csak az, hogy a „műcukrok” egy része becsatlakozhat a keserű ízért felelős, az édes jelfogókéhoz hasonló szerkezetű receptorokba is – világít rá a megkeseredő szájíz biológiai hátterére Fügedi Péter, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának szénhidrátkémikusa. Bár azt egyelőre nem sikerült elérni, hogy a mesterséges édesítők elkerüljék a keserűség jelfogóit, arra rájöttek, hogy a műcukrok megfelelő arányú keverékével a kellemetlen mellékíz nagyrészt kiküszöbölhető. Efféle kevergetéssel csökkentik minimálisra például a szacharin fémes utóízét. Más, nem mellékes kérdés, hogy utóíze az új bioüdvöskének, a sztíviának is van.
A legtöbb fabrikált édesítőnek ugyanakkor egészségkárosító hatásokat is tulajdonítanak, a legrégebben vizsgálgatott szacharinnak például azt, hogy hő hatására rákkeltő bomlástermékek szabadulhatnak fel belőle. Máig nem bizonyított azonban, hogy a 130 éves cukorpótló megbetegedéseket okozhat, már csak azért sem, mert a szacharint a szervezet nem képes lebontani – magyarázza Czukor Bálint, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet élelmiszer-kémikusa, hogy a kritikák ellenére miért édesítik a boltokban kapható konzerv- és félkész termékek jelentős részét manapság is szacharinnal. Aggodalomra inkább az adhat okot, hogy forró, a szert komolyabb hőhatásnak kitevő készítményeket is ízesítenek vele.
Az élelmiszeripar nagyágyúi számára mindenesetre döntő lehet, hogy a mesterséges édesítőszerek lényegesen olcsóbbak természetes megfelelőiknél. Még az egyik legdrágább, a szacharin gyártásának többszöröséért előállítható aszpartám kilónkénti ára is csak alig haladja meg a 3 ezer forintot, miközben édesítőértéke körülbelül 150-szerese a közönséges kristálycukorénak. Vagyis egy kilogramm cukor édességét pótló aszpartámhoz alig több mint 20 forintért lehet hozzájutni. Igaz, ez csak a nagyüzemi adagokra érvényes, a kávéba pottyantható tablettákat ennél jóval drágábban adják.
Egy nemrég közzétett tanulmány szerint a cukormentes italok, amelyeket alacsony kalóriatartalmú édesítőkkel ízesítenek elősegítik a mértékletes táplálkozás betartását – ez pedig a megfelelő súly megtartásának egyik legfontosabb eleme.