Magyarországon közel 4500 olyan kastély és kúria – 800 körüli műemléki védettséget élvez –található, melyek a történelmi viharok vagy a szorgos „fogjuk meg és vigyük, ami mozdítható” kezek ellenére is fennmaradt. Többségük 6-10 szobás, csekélyke hányaduk önkormányzati, állami, alapítványi vagy egyházi tulajdonú, több mint kétharmaduk azonban magánemberek tulajdonát képezi vagy éppen máig tisztázatlan tulajdonú. A szakemberek véleménye szerint vendéglátóipari szempontból az épületek mindössze 15%-a hasznosítható, így nem meglepő, hogy szállodaként, panzióként csak viszonylag keveset tartanak nyílván.

A Batthány kastély

www.wellnesskastely.hu

Nyilvántartásuk egyáltalán nem pontos, ráadásul többségük nem kiemelt üdülőkörzetben található, és „az osztályba sorolási rendelet külön ilyen fogalmat nem is ismer, hogy kastélyszálloda. A szövetség 2005-ben alakult kastélyszálloda szekciója ugyan többször folytatott egyeztetetést az illetékes szervekkel arról, hogy a kastélyszálloda önálló kategóriaként megjelenhessen, de egyelőre ezek megvalósulása távoli jövőnek látszik, ami nem könnyíti meg a piacon működő szállodák és a magyarországi kastélyturizmus helyzetét”- teszi hozzá Gulyás Eszter a Magyar Szállodaszövetség kastélyszálloda szekciójának elnöke. A KSH adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik a legtöbb kastélyszállóval és a vendégéjszakák együttesen több mint négytizedét is e két megyében veszik igénybe többnyire belföldi vendégek. Ennek ellenére kastélyaink az ismeretlenség, a feledés setét mocsarába merülve a szó átvitt és szoros értelmében is többnyire gazdátlanok, romosak. Lelkes osztályfőnökök döbbennek meg azon, ha tizenéves tanulóik egy-egy osztálykirándulás alkalmával ráébrednek: a kastélyok mellé nem jár mindig aranybánya és fakitermelőhely, mint a számítógépes játékokban.

Az épületek eredeti tulajdonosai az 1949-es államosítás következtében általában külföldre menekültek, ingatlanjaik pedig – az imperializmus társadalomellenes filozófiájának jelképeként – „kastélyidegen" feladatokat kaptak. Legfontosabb feladatuk a szociális intézmény (iskola, óvoda, idősek otthona, kórház, művház, gyermekotthon, ideggondozó) funkció mellett sokáig az volt, hogy istállók, cipőgyárak, magtárak, raktárak vagy épp csibe-neveldék legyenek. Halvány áttörés az 1981. őszén megszülető Gazdasági Bizottság azóta „kastélyprogramnak" nevezett határozata és a kastélyhasznosítási program (a „bérlő” a felújítás költségeit és terheit vállalva 50 évig, hasznosítási korlát nélkül birtokolhat) elindul Vas megyéből. De a rendszerváltással ismét változtak a tulajdonviszonyok. A megyei önkormányzatok nem tudták fenntartani a tulajdonukba került épületeket, így eladták azokat addigi bérlőiknek vagy magánszemélyeknek. Hasznosításuk egyik módja a múzeumi tevékenység mellett a kastélyszállóvá alakítás. De a beruházások megtérülési ideje profi menedzselés mellett is 15-25 év jelenleg. Elő kell teremteni ugyanis a felújítás fedezetét (műemlék épületeknél jelentős költség), harcot kell vívni a műemlékvédelmi hivatalokkal, ráadásul a kastélyok egymásból nyíló, folyosó nélküli szobasorai nem mindig alkalmasak a szállodai funkcióra. A kastélyszálló vonzereje abban rejlik, hogy képes egyesíteni a látványosság, a működő műemlék és a szálláshely funkcióját. De kulturális látványosságok és wellness szolgáltatások mellett ezek az épületek a színterei jeles családi eseményeknek (esküvő, keresztelő, házassági évforduló) vagy komolyabb vállalati rendezvényeknek (tréning, termékbemutató, sajtótájékoztató).

Kastélyaink ismertségének fellendülését, fejlődési lehetőségét sokan az élményturizmus és a tematikus utak szervezésében látják. „Bár az épített környezet szépsége és gazdagsága adja a kastélyszállodák elsődleges vonzerejét a romantikus, hétköznapoktól eltérő, egyedi hangulat, az időutazás és a nyugalom az, amit leginkább keresnek a hozzánk látogatók. Külföldön a korhűséget fizetik meg és sok esetben nincs jelentősége a wellness részlegnek. Itthon kevésbé egyedi és speciális a szolgáltatás, nagy az ismertség és a kihasználtságbeli különbség. Az exkluzív környezet és szolgáltatás egyeztetése és sokszor a nyomott ár adja a legnagyobb nehézséget a magas üzemelési költség, a működés és állag megóvás, fűtés-hűtés mellett.” – mondja Vitéz Attila a bikali Puchner Kastélyszálló és Reneszánsz Élménybirtok értékesítési és marketing igazgatója.

A Puchner kastélyszálló

www.puchner.hu

Külföldön az értékesítés egyik népszerű formája a műemlék és a műemlék jellegű épületek valamilyen közös tényező (történelmi esemény, személyiség, építészeti stílus) alapján történő láncba fűzése. Itthon néha nemcsak az ehhez kapcsolódó marketingstratégia, hanem az alapvető marketingeszközök (történelmi hátteret bemutató prospektus, honlap, program és szolgáltatás) is hiányzik. A magát „tudós társadalom üdülőjének nevező” erdőtarcsai kastélyhotel honlapján például egyetlen szó sincs a kastély történeti hátteréről. De nem létezik egész országra kiterjedő, folyamatosan frissített nyilvántartás sem, amely tartalmazná a nemesi épületek paramétereit, műszaki állapot-leírását, tulajdonosait vagy javasolt hasznosítását. Amikor tehát nyaralási vagy egyszerűen csak kulturális célpontként kastélykiruccanást tervezünk, érdemes előre feltérképezni a terepet és a történeti hátteret nemcsak itthon külföldön is. Ha kastélytúránkat Budapestről indulva az ország északi, északkeleti részében kezdjük, akkor a következő kastélyokat egyszer az életben mindenképpen látnunk kell:

A turai Schossberger-kastély gyönyörű ám lepusztult épület, bár Schossberger Zsigmond Loire-menti kastélyt akart a Galga mentén. El is küldte Ybl Miklóst, biztos, ami biztos, Franciaországba tanulmányútra, aki hazaérkezve a pesti Operaházon és a turai nyári rezidencián dolgozott egyszerre. Értő szemek, éppen ezért, párhuzamot fedezhetnek fel a két épület között. Bár a kastély kívülről ódon lovagvárnak látszott, a modern technika egész tárházát vonultatta fel. Tükörrel bélelt aknákon keresztül jutott fény a földszinti terekbe, volt áram, vízvezeték, étellift, fűtő- és szellőzőrendszer, központi fűtés. De a háború közbeszólt és a kastély hadikórházzá, majd általános iskolává változott. Ma műemlékként nyilvántartott, életveszélyes épület.

Schossberger-kastély

Flickr (Creative Commons) - horanyi_mari

A tiszadobi, soktornyos neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordozó Andrássy-kastélyt, az előkertet és a mögötte lévő angolkertet Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-85 között. A kastély ma gyermekotthon, de a hagyomány úgy tartja, hogy az épület Erzsébet királyné tiszteletére, a Loire menti kastélyok mintájára készült. A naptárhoz igazodva 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van.

A vajai Vay-kastélyt, a magyar történelem egyik kiemelt helyszínét a XVII. században építették reneszánsz stílusban. 1703. július 19-én II. Rákóczi Ferenc először azért jön Vajára, hogy a Vay-fivérekkel tanácskozzék és a család bevonásával megpróbálja a nemességet, a főrendeket megnyerni a szabadságharc ügyének. A találkozó látszólag eredménytelen, mert másnap a Kisvárdán lévő szabolcs megyei nemesség Vay László követségére még nem támogatta Rákóczit. Néhány héttel később azonban már egységesen álltak a szabadságharc ügye mellé. Rákóczi második látogatása is fontos, ugyanis a szatmári békét megelőző tárgyalásokat is a kastélyban folytatták, 1711. január 31-én. 1995-től kiemelt állami tulajdon.

A füzérradványi dombtetőre épített Károlyi-kastélyt gr. Károlyi Ede 1860-77 között építette át. A zászlótartó kilátótorony, valamint a télikert félköríves magas, osztott ablakai a romantika hatását mutatják. A kastély F-betűt formázó földszintjén volt a grófi szalon, hálószoba, írókabinet, márvány burkolatú fürdőszoba és az ebédlő. A fénykorában reneszánsz kőfaragványokkal és bútorokkal berendezett kastély volt az első magyarországi kastélyszálló, mely fénykorát az 1930-as években élte.

Békés megye mai területén öt magyar miniszterelnök is rendelkezett kastéllyal vagy kúriával, így ezek mellett a délkeleti országrész legszebb kastélyai között tarthatjuk számon:
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély és egész területe az elzálogosítások, adósságok miatt néhány évtized alatt a Wenckheim család tulajdonába került. A kúriát a hatalmas vagyonú, puritán életű Wenckheim József császári és királyi kamarás építtette az 1800-as évek elején, aki korszerű gőz-, szél- és vízimalmokat készítetett, valamint országos hírű ménest alapított mindamellett, hogy három feleséget fogyasztott el. Harmadik, 22 éves feleségét 67 évesen vette el. Ez a rokonságnak, de különösen az utód nélküli örökség várományosának Wenckheim Károlynak nem tetszett. A legenda szerint (Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényében feldolgozta), dühében fekete koporsót és mellé üzenetet küldött az esküvőre: „Neked nem asszony, hanem ez kell”. A feleség Krisztina nevű kislánnyal ajándékozta meg férjét, aki lánya 3 éves korában szenderült jobblétre. A lány 1872-ben férjhez ment a koporsót küldő rokon fiához és a házaspár Ókígyóson emeltetett új, német neoreneszánsz kastélyt Ybl Miklós tervei alapján. A rezidenciában gázlámpák világítottak, gőzgép pumpálta a vizet a vasból készült csővezetékbe, ami kiszolgálta a szobákat, a parkot és az istállót is. Az angolparkban mesterséges szigettel tavat létesítettek a gyerekek számára pedig egy tornácos parasztházra hasonlító „babaház”-at emeltek. De volt állatház, üvegház, úszómedence, teniszpálya, sőt kifutópálya is. Az utak cserjéit egy-egy szín jellemezte, így virágzáskor fehér, rózsaszín, sárga és piros utak futottak. A Wenckheim família Budapesten is építtetett palotát a Baross utca és a Reviczky utca sarkán (Fővárosi Szabó Ervin könyvtár). A leszármazottak 1944-ben hagyták el a kastélyt, amit a II. világháború után államosítottak, mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély

Wikimedia (Creative Commons)

A nagymágocsi Károlyi-kastély elődje, a mágocsi kúria nem tudni pontosan mikor épült. 1838-ban gróf Batthyány Kázmér uradalmainak irányítását, Szendrey Ignác, Szendrey Júlia apja vette át. (Petőfi Zoltán is nevelkedett itt egy évig.) Károlyi Zsófia 1896-ban Károlyi Imrével kötött házassága után 1896-97-ben új, historizáló, neobarokk formaelemű, villanyvilágítású kastélyt építtetett Nagymágocson. Lányukat Consuelot ifj. nagybányai Horthy Miklós vette feleségül. De úgy tartják, hogy válásuk után Horthy nem tehette be a lábát a kastélyba, csak a parkban találkozhatott lányaival. Sokáig élt a hiedelem, hogy a templom kriptáját titkos alagút köti össze a kastéllyal, s bár több földalatti helyiség van, ezekből nem indul ki folyosó. Legenda az is, hogy a magas adófizetés elkerülése miatt a kastély csak 99 szobásnak épült, mert 100 után már „palotának" számított volna. Ilyen adójogi szabályozásunk soha nem volt, és az épület valamennyi helyiségének száma eredetileg is csak 70 körüli volt. A II. világháború végén a grófi család elmenekült, a berendezést nagyrészt elhordták, a könyvritkaságok kandallókat fűtöttek. 1945-ben az állam a megmaradt műtárgyakat lefoglalta, múzeumokba szállíttatta.

A szarvasi klasszicista stílusjegyeket mutató Bolza-kastély a Holt-Körös bal partján 1810 táján épült. A felső park különleges, terebélyes fája a kihalóban lévő páfrányfenyő, amely mint Kelet-Kína szentfa az ottani templomok és kolostorok kertjének dísze. A parkban található Romulusz és Rémusz szoboregyüttes az olasz kormány engedélyével az eredeti hiteles másolata. Az alsó park sétaútját kandeláberek világították meg, melyeken villanyégők voltak. A kastély 1949 óta műemlék, 1997-től kiemelten védett állami tulajdonú műemlék, parkja természetvédelmi terület.

A Bolza-kastély

Flickr (Creative Commons) - katkaszabo

Ha kishazánk északnyugati és dunántúli felére látogatunk, nem hagyhatók ki a következő kastélyok:
A bajnai Sándor-Metternich-kastélyt Sándor Móric, a híres „Ördöglovas” építtette át 1834-ben Hild József tervei alapján, Metternich Leontine-nel való házasságkötése előtt, hogy szerelmének méltó rezidenciát biztosítson. Az épületnek azonban inkább a tulajdonosa híres. Az Ördöglovas a legenda szerint lóváltás nélkül, 31 óra alatt tette meg a Bécs-Buda utat, átugratta a 7 méteres bajnai árkot, bál idején a budai Fehér Hattyú Fogadó dísztermébe lovon ment fel a lépcsőn, Pozsonynál meg átkelt a zajló Duna jegén. Máskor négy lovat befogva, a helyi kor macsó szellemében, szembeszállt a vármegyével, ami megtiltotta neki, hogy hintója első sorába három lovat fogjon, mivel az az uralkodói család privilégiuma.

A nagylózsi Solymosi-kastély helyén már a korábbi századokban is kastély állt. A Loósy família kihalásával a birtokok a szép lassan eladósodó Viczayakra szálltak. Az utolsó Viczay 1869 őszén levélben kérte Solymosy Lászlót, vegye meg a birtokot nehogy a rokonoké legyen. A hagyomány szerint Solymosy már másnap vitte a vételárat a birtok adás-vétele azonban még így sem volt egyszerű. Az új tulajdonos 1880-ban az alapokig lebontatta a régi kastélyt, és döntően neoreneszánsz formaelemeket tartalmazót építtetett. A kastélyt a II. világháború végén kifosztották, könyvtárát elpusztították. Az államosítás utántól máig szociális otthon.
Mikosszéplaktól keletre, egy tölgyerdő tisztásán, mesterségesen emelt dombon található a romantikus stílusú 1857-66 között épült, áramfejlesztő-teleppel, vízvezetékkel és központi fűtéssel rendelkező Mikos-Zierer-kastély. Mivel Mikos Ede báró kitagadta fiát pazarló életmódja miatt az uradalom két lányára szállt. Bár az idősebbik lány 1871-ben Yturbide Salvator herceghez, a mexikói császár örökbefogadott fiához és trónörököséhez ment férjhez ez sem menthette meg a kastélyt az eladástól. A birtokot 1891-ben Zierer Vilmos bécsi bankár vásárolta meg, amit a Dunántúl első mezőgazdasági öntözőrendszerével mintagazdasággá fejlesztett. A Zierer családot deportálták, a kastélyt a környékbeliek kifosztották. A II. világháború végén orosz csapatok szállták meg a kastélyt komoly károkat okozva. Az államosítás után oktatási központ, majd SZOT-gyermeküdülő volt. Napjainkban céges tulajdonú, üresen álló, leromlott állagú épület.

Seregélyesen található a Zichy-Hadik-kastély, amely a legenda szerint igencsak sebtiben épült meg, amikor Ferenc császár Gróf Zichy Ferencnek (a monarchia pénzügyminisztere) finoman jelezte, hogy mivel az elkövetkező hadgyakorlat Fejér megyében lesz, a Zichy kastélyban kíván megszállni. A gond csak az volt, hogy bár Zichyéknek voltak birtokai, kastély nem állt rajtuk, ezért a gróf parancsára nyolc hónap alatt kastélyt emeltek, ami 1822-ben készült el. A kastélyban mai napig megvan a császári hálószoba, a nagyterem freskói árnyfestési technikával készültek, ami szabad szemmel, de főleg filmen és fényképen, térhatású látványt nyújt. A második világháborúban a kastély értékei szétszóródtak, viszont 1976-ban mintegy félezer tárgyat rejtő vaskazetta és faláda került elő a kastély parkjában fakivágás során. Kertje védett természeti érték.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély elődje a XVIII. században épült. A család tagjai jeles szereplői Magyarország történelmének. Az 1500-as években élt Nádasdy Ferenc hadvezért a kortársak csak Fekete bégnek nevezték, mert seregével sűrűn csapott át a török végekre fejeket szedni. Ráadásul a kegyetlen kiruccanásokat, hadizászlót hordozva, önmaga vezette, amely roppant félelmet keltett. Nádasdy Lipót már rendkívül nagy vagyon ura volt, amikor székhelyét Ladányba tette át. Kérésére a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után Nádasd-Ladányra változtassa. A jelenlegi kastély építtetője, a szenvedélyes sportember, Nádasdy Ferenc volt. Az új, angliai, későközépkorra jellemző Tudor stílusban épített kastély alapkövét 1873-ban tették le. A vízvezeték és csatornázás mellett, gázvilágítást vezettek be, öt tőzegkazán biztosította a fűtést, a főépületi alagsorból sínpárral ellátott földalatti folyosó indult a 15-20 méterre lévő gazdasági épületbe, 1889-ben pedig telefonhálózatot létesítettek.

A Nádasdy-kastély

Flickr (Creative Commons) - paszti_nagy_andras

A dégi Festetics-kastély sarkosan fogalmazva a Festeticseket kedvezően érintő, XIX. század eleji gabonakonjunktúra eredménye. Az 1815-19 között épült klasszicista kastélyt Festetics Antal megbízásából Pollack Mihály tervezte, ritka alaprajzi sajátossággal. A hagyomány szerint a díszterem azért volt rejtett, mert Festetics Antal a szabadkőműves mozgalom magyarországi páholy nagymestereként itt rendezte gyűléseit. A parkot három vízfolyás és lankák találkozása köré tervezték három egységből állítva össze (kastély körüli angolpark, vadaskert és egy nagyobb erdős terület). A park kiemelkedő értéke a Festetics Pál idején épült, szigeten álló és hattyúkkal benépesített tavon vaskomppal megközelíthető hollandi ház. Jelenleg felújítás alatt áll.

Meglepő, de utazgatás helyett egész olcsón vehetünk is kastélyt. Eladó például a bükkösdi, a csabrendeki, az erdőtelki, a tordasi, a kéthelyi kastély. A néhány milliótól néhány milliárdig kúszó árak nemcsak a kastélyt, hanem a 2-3 ezer m2-es birtokot is magukban foglalják, de mielőtt párnacihában tartott megtakarításunkat ilyen ingatlanba fektetjük, nem árt megvizsgálni a megtérülést. Aki ezek után elbátortalanodik, annak marad a kastélyturizmus, a pusztuló romok feletti sóhajtozás vagy az interneten online játszható Castle Age, ahol egyszerre több kastélyunk is lehet és extra szolgáltatásként hősök között válogatva ölhetünk sárkányokat és más fantasztikus lényeket már, ha van elég „staminánk”.