A szakemberek egy madridi klinika adatait elemezték, ahová 2003 és 2009 között 811 pácienst vettek fel miokardiális infarktussal. A vérben lévő egyik enzim koncentrációját vizsgálták, melyet annak jellemzésére használnak az orvosok, hogy mennyire kiterjedt a rohamot követő szövetelhalás, amelyet az okoz, hogy a keringés elzáródása miatt nem jut elegendő vér, ezáltal oxigén a szív egyes részeibe.

Az elemzésből az derült ki, hogy a reggel 6 óra és déli 12 óra között lezajlott szívrohamoknál 21 százalékkal nagyobb volt a szövetelhalás mértéke azokhoz képest, melyek délután 6 óra és éjjel 12 óra között következtek be. A 811 páciens közül 269-nek történt reggel 6 és déli 12 óra között az infarktusa, több mint háromnegyedük férfi volt, az átlagos életkor pedig 62 év volt.

A Heart című brit szakfolyóiratban megjelent tanulmány megerősíti azokat a korábbi tapasztalatokat, hogy az emberi szervezet cirkadián ritmusa többféle módon befolyásolja a szív működését, így hatással van a vérnyomásra, a szívritmusra, a szív teljesítményére, valamint a szív ereit bélelő sejtek funkcióira. A mostani megállapítást a szívgyógyszerek hatékonyságának pontosabb megállapítására használhatják fel.