A migrénes betegség a teljes népesség mintegy 20 százalékát érinti, egyik felénél aurajelenség tapasztalható – a fejfájást furcsa vizuális ingerek, beszédzavarok, illetve mozgási nehezítettség kíséri – másik felük nem jár aurával. Ugyan a migrént számos genetikai összetevő is meghatározza, idáig mégis úgy gondolták, hogy az egyes génvariánsok csak ritka formákban vannak jelen. Azonban most egy nemzetközi kutatás, mely egy amerikai vizsgálat, egy nagy európai konzorcium, valamint holland és német orvosok adatait összegezte, megállapította, hogy egyes típusokban olyan variánsok fordulnak elő, melyek az agy úgy nevezett glutamát jelpályáját befolyásolják.

A tanulmány 8 ezer migrénes beteg és 37 ezer migrénben nem szenvedő egyén genetikai állományát hasonlította össze. Ily módon a kutatók három génvariánst találtak, mely mind az aurás, mind az aura nélküli típusokban igen gyakori. A francia és az amerikai munkacsoportot vezető Tobias Kurth (Harvard Egyetem) megerősítette, hogy a variánsok valószínűleg az agy jelátviteli folyamatait befolyásolják. A következő lépés a jelenség pontos megértése lesz azáltal, hogy a jelpálya egyes lépéseit célzott módon stimulálni fogják. Két variáns az LRP1 és a TRPM8 nevű géneket érinti – ez utóbbi, az idegsejtek fájdalominger-átviteléért felelős gén változata főként nőkben fordul elő. A harmadik, PRDM16 nevű gén szóban forgó változata viszont mind a migrénes típusú, mind a nem migrénes típusú fejfájásban is szerepet játszik.