A jó hír az, hogy a gázterv egyik példánya biztosan fellelhető a szolgáltatónál, igaz, csak akkor, ha engedéllyel alakították ki a gázrendszert. Szentpéteri László épületgépész-tervező azt mondja, ahogy a tulajdoni lapot, úgy a gáztervet is ellenőrizni kellene a lakás megvétele előtt. Ha ugyanis egy hatósági ellenőrzés során derül ki, hogy nincs gázterv, s a lakásban hiányosságokat, esetleg életveszélyes állapotot találnak, akkor a szolgáltató ki is kapcsolhatja a gázt, a büntetésről már nem is beszélve. Az is fontos, hogy olyan szakember nézze át a rendszert, aki szerepel a hivatalos névjegyzékben – a listákat az engedélyezési hivatal, illetve a mérnöki kamara honlapján lehet megnézni – és aki, ha hibát talál, szakszerűen ki is javítja. (Gáztervre azóta szükség van, amióta bevezették a gázt, a hiánya tehát nem magyarázható azzal, hogy régebben alakították ki a fűtést.)

Ha ugyanis, mondjuk, az évenkénti kéményseprői látogatás során derül ki, hogy valami nincs rendben, akkor a lakót – ha a hibát a határidőig nem javítja ki – akár több százezer forintra is megbüntethetik. "Még mindig gyakori, hogy szakember helyett az ezermester Lajos bácsit hívják a szerelési munkákhoz, aki ugyan olcsón, de nem szakszerűen dolgozik. Mivel nem kér és nem is ad semmilyen papírt arról, hogy ő végezte a szerelést, így felelősséget sem vállal a munkájáért, pedig a kontárkodásával akár életveszélyt is előidézhet" – szögezi le Szentpéteri. Az épületgépész szerint amikor arról szólnak a hírek, hogy valahol szén-monoxid-mérgezés történt, akkor bizony minden nyilvántartásba vett gázszerelőnek, tervezőnek összeszorul a gyomra, mert ha ő volt a lakásban az utolsó hivatalos szakember, ő is felelősségre vonható, s akár az iparengedélyét is bevonhatják. Ugyanakkor a fogyasztó kötelezettségeiről sem szabad elfelejtkezni.

Stiller Ákos

Bár a fűtési szezonban jóval gyakoribb a szén-monoxid okozta rosszullétek száma, minden időszakban, akár a kánikula kellős közepén is előfordulhatnak mérgezéses esetek. Volt már példa arra, hogy egy fodrászszalon vendégeihez kellett mentőt hívni, mert a folyamatosan működő vízmelegítő és a forró, szélmentes időjárás miatt felgyűlt a helyiségben a mérgező gáz. De ilyen az épületgépész által említett eset is, amikor a fürdőszobai gázkazán és a konyhai páraelszívó külön helyiségben ugyan, de – az ajtó hiánya és a szellőztető rácsok miatt – mégis egy légtérben működött. A gond az volt, hogy a páraelszívó nagy nyomáskülönbséget hozott létre, s ez visszaszívta a kéményből a füstgázt. A két készülék együtt, egy időben nem működhetett volna, s csak a jó szerencsén – no meg azon, hogy a lakók keveset főztek – múlt, hogy nem történt nagy baj. „Abban az esetben is mindenképpen hívjunk gázos szakembert, ha ablakot cseréltetünk, vagy ha szigeteltetjük a falakat, mert ilyenkor megszűnik a lakás eredeti légutánpótlása, megváltoznak a belső feltételek, s így a gázkészülékek üzemeltetése is változhat” – tanácsolja a szakember.

Rosszul méretezett kémény

Nem csak emberi gondatlanság vezethet bajhoz, s ezt Berecz Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa is megerősíti. Mint mondja, főleg a viharos szélnek lehet jelentősége a szén-monoxid-mérgezésben, mert ennek hatására is megváltozhatnak az épületben a levegő-bevezetésének vagy az égéstermék elvezetésének helyénél a nyomásviszonyok. A következmény pedig az, hogy a tüzelőberendezés levegőellátása, illetve az égéstermék elvezetése nem megfelelő. A füst elvezetését egyrészt a kémény eltömődése, vagy a nem megfelelően méretezett kémény okozhatja. A kérdésre, hogy mi akadályozhatja az égéstermék távozását, Berecz azt mondja, hogy akár egy helyéről kiesett tégla, vagy éppen egy madárfészek okozta torlasz is megállíthatja a füst távozását.

A szén-monoxid okozta mérgezést egyébként könnyű félrediagnosztizálni, mert a tünetek sokféle bajra utalhatnak. Akár stroke, infarktus gyanúja is felmerülhet, ha a beteg rossz közérzetre, fejfájásra, szédülésre panaszkodik, hiszen az oxigénhiány, ami ráadásul zavartsággal, bénulásos jelekkel is társulhat, más betegségek következménye is lehet.

Bánkuti András

Gyors mérgezés

Azt már Zacher Gábor toxikológus teszi hozzá, hogy a szén-monoxid igen erős mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomhoz már nagyon kis koncentrációban is könnyen kötődik a káros gáz. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy szervezet oxigénfelvétele és -ellátása akadályozottá válik. „A súlyos oxigénhiány károsíthatja a tüdőt, a szívet, az agyat, akár marandó károsodásokat is okoz, nem beszélve a végzetes következményről. Mivel a gáz teljesen szagtalan, sokszor csak a rosszullét figyelmeztet arra, hogy valami gond van.

HVG

Fejfájás, hányinger, fülzúgás, szédülés a kezdeti tünetek: ezeket sokan csak múló rosszullét jeleinek hiszik, nem is gondolva arra, hogy mérgezés állhat a gyengeség mögött. Ha továbbra is beszívjuk a szén-monoxidot, erőteljesebb állapotromlás léphet fel: izomgörcs, bénultság, fulladás, eszméletvesztés is kialakulhat, de még ezek a tünetek sem mindig egyértelműek – ezért is fordul elő, hogy infarktus, vagy agyvérzés gyanújával érkezik a beteg a kórházba” – mondja Zacher. Azt is hozzáteszi, hogy abban az esetben mindenképpen szén-monoxid-mérgezésre kell gyanakodni, ha a beteg potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodott – kazánház, garázs, fürdőszoba –, esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeztek a panaszok.

Abban persze egyéni eltérések lehetnek, ki mekkora mérgező gázmennyiséget tud elviselni. „Van, aki még semmilyen tünetet nem észlel, míg a helyiségben tartózkodó társa már rosszul van" – mondja a toxikológus, aki szerint, ha bármi arra utal, hogy szén-monoxid került a levegőbe, azonnal menjünk ki a szabadba és hívjunk segítséget. A kezelésről szólva elmondja, hogy 100 százalékos oxigént adnak a betegnek maszkon át, de a méregtelenedést sokkal hatékonyabbá és gyorsabbá tehetné egy olyan hiperbárikus kamra, ahol 2 és fél atmoszférás nyomás alatt, tiszta oxigént adva, már 20 perc alatt segíthetnének a betegen. Jelenleg az országban egyetlen ilyen kamra található, de mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza az itteni kezelést, így ezt szén-monoxid-mérgezés esetén nem tudják igénybe venni.