A drága operációt csak a harmadik megkeresett kórházban tudták elvállalni. Az Országos Idegsebészeti Intézet előbb a pécsi klinikától kért segítséget, de a pénz ott is elfogyott, így nem vállalták a beteget. Végül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház fogadta be őt.

A miskolci intézet főigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, szerda délelőtt sikeresen elvégezték a műtétet, pénteken pedig további vizsgálatokat végeznek. Ha minden eredmény jó, akkor hétfőn visszekerülhet Pestre a beteg – közölte Csiba Gábor.

A műtét körülbelül 2-3 millió forintba került. A főigazgató szerint az idegsebészeti klinika szakmailag nem hibázott, mivel anyagilag nem tudták vállalni a műtétet, ezért a beteg stabilizálása után kerestek egy másik olyan kórházat, ahol a beavatkozást el tudták végezni. "A mi kórházunkban a havi keretből mindig félreteszünk egy nagyobb összeget a váratlan helyzetekre, amelyet főigazgatói utasításra használhatnak fel" – árulta el Csiba.

A sürgősségi esetekre elkülönített összeg mellett érvelt Csidei Irén, a Kórházszövetség elnökségi tagja, Zala Megyei Kórház főigazgatója is. "Intézményi szinten be kell tervezni a sürgős esetek ellátását. Amennyiben ez nem történik meg, és az intézmény felhasználta a keretét, akkor sem utasíthat vissza sürgős eseteket" – szögezte le megkeresésünkre. Egy életmentő beavatkozásnál az intézménynek nincs mérlegelési joga. "Mindenképpen el kell végezni a műtétet, utána pedig ráér számolni a menedzsment, miből finanszírozza a plusz esetet" – mondta Csidei, aki felhívta a figyelmet az úgynevezett degressziós sávra is, ami azt jelenti, hogy a keret túllépésén túl tíz százalékot az OEP még kifizet indokolt esetben a kórházaknak.

Mivel a volumenkorlát minden kórházat egyformán sújt, már a tervezésnél oda kell figyelni a sürgős esetekre, várható betegszámra. A traumatológian például nagy valószínűséggel az esetek 90 százaléka sürgősséggel érkezik, míg a sebészeti vagy belgyógyászati osztályon ez jóval kevesebb – ezzel nyilván kalkulálni kell, amikor intézményi szinten elosztják a rendelkezésükre álló pénzt, amely amúgy havi szinten változtatható, átcsoportosítható.

Az OEP sajtóosztályán azt a választ kaptuk, hogy ők nem kívánnak az üggyel foglalkozni, ők finanszírozzák ugyan az elvégzett bevatkozásokat, kezeléseket, de abba nincs beleszólásuk, hogy az adott intézmény hogyan gazdálkodik vele. Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010-es megszűnése óta amúgy sem világos, hová fordulhatnak a betegek panaszaikkal, noha a kormány azt ígérte, hogy ezen feladatok nagy része az egészségbiztosítóhoz kerül át.

Megkerestük az Országos Idegsebészeti Intézetet is, ahol közölték, nem kívánnak nyilatkozni az esettel kapcsolatban.