A vizsgálatba biopsziával igazolt prosztatarákos betegeket vettek fel, és felkérték őket, hogy kövessék a az életmódra vonatkozó legegészségesebb javaslatokat. Aztán három hónap után megismételték a biopsziát, és még a kutatók is meglepődtek. Azt tapasztalták ugyanis, hogy az életmódváltás több mint 500 génre volt jótékony hatással, azaz az étrendbeli és életmódbeli változtatások "bekapcsolták" a betegségmegakadályozó géneket, illetve kikapcsolták például a szívbetegséget, a mellrákot, a prosztatarákot, a gyulladát, az oxidatív stresszt és más betegségeket "támogató" géneket. Csak egy példát említve, a program kikapcsolta a gyulladát elősegítő szelektív E gént, amely mellráknál nagyobb mennyiségben van jelen.

Dean Ornish, belgyógyász professzor – legújabb, Spektrum, Személyre szabott egészségprogram című könyve magyarul a HVG Kiadó gondozásában jelent meg – szerint jelenleg világosan látható, hogy miközben a géneket nem lehet lecserélni, de képesek vagyunk csupán az étrend és az életmód megváltoztatásával előnyösen átalakítani azokat. A lényeg, hogy génjeinkben nincs eleve elrendeltetés. 

30 éve még nem remélték

Átírható gének. Rajtunk múlik

MTI/AP

A professzor szerint, amikor 30 évvel ezelőtt elkezdte a kutatómunkát, a szívbetegség visszafordíthatósága még lehetetlennek tűnt, főleg elképzelhetetlen volt csak az étrend és az életmód megváltoztatásával, az pedig végképp álom volt, hogy mindez harminc napon belül is bekövetkezhet. Ha a szívkoszorúér elzáródásai évtizedek alatt alakulnak ki, hogyan lehetséges ebben javulást elérni 30 nap alatt? Ám vizsgálatokkal mégis kimutatták, hogy a koszorúér-betegség visszafordítása egy hónap alatt valóban elkezdődött.

Aztán a következő évtizedekben a koszorúérbetegség kialakulását okozó mechanizmusok egyre világosabbá váltak a szakemberek számára. Kiderült például, hogy az artériák nem merev csövek, amelyek idővel berozsdásodnak. Ellenkezőleg, rugalmasak, és úgynevezett simaizmok építik fel őket, amelyek segítségével összehúzódásra és kitágulásra képesek. Rájöttek arra is, hogy a magas zsír- és koleszterintartalmú étrend az artériákat nagy valószínűséggel összehúzza. Ugyanezt teszi a túl sok cukor és más finomított szénhidrát bevitele. És ugyanezt teszi a nikotin, ahogy a kokain, a mozgáshiány, az érzelmi stressz.       

Jelenleg ott tart a tudomány, hogy a krónikus megbetegedések, mint például a szívebetegség, a cukorbetegség és a prosztatarák sokkal dinamikusabbak és módosíthatóbbak, mint azt korábban hitték, és mostanában jöttek rá, hogy ugyanez igaz lehet a génjeinkre is. A kialakulóban lévő új tudományos terület, a táplálkozási genomika, más néven a nutrigenomika ezeken alapul.