Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás – kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása – történik. Bizonyos helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója, a felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azon túl, hogy ilyenkor az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

"Stresszes, nyomasztó élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő" – mondta el Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus. Az összefüggés felnőtt korban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stressz következtében.

Az alvási periódus két alapfázisra bontható: az úgynevezett lassú hullámú, ortodox alvás és a paradox alvás. Utóbbira igen jellemző a szemgolyó gyors mozgása, melynek alapján REM –rapid eye movement – fázisnak is nevezik, álmaink is ebben az alvási szakaszban képződnek. Az alvás két fázisa nem egyenlően oszlik el az éjszaka folyamán, hajnalban megnő a REM fázis gyakorisága, az utolsó ilyen fázist követően pedig az ébredés következik. Normál esetben az alvási fázisok anélkül követik egymást, hogy ebből az alvó személy bármit is észlelne. A hosszú heteken, esetleg hónapokon át ismétlődő rémálmok azonban az éjszaka folyamán több alkalommal is megszakítják az alvás természetes folyamatát. A rossz álmokból felriadva idegesebbek, nyugtalanabbak lehetünk, hosszabb időt is igénybe vehet, mire újra elalszunk – magyarázza a főorvos.

sxc.hu

A megzavart éjszakai pihenés miatt nappal is fáradtabbak, nyűgösebbek lehetünk, levertség jelentkezhet, csökken a koncentráló képesség. A mindennapi kellemetlenségeken túl a rémálmok súlyos problémákra is figyelmeztethetnek. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra is felhívják a figyelmet, hogy felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők.

Betegség is okozhatja a rossz álmot

A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, például pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pajzsmirigy túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom).

Az elsődleges alvásbetegségek közül az alvási apnoe kapcsán kialakuló garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, a szervezet oxigén ellátottsága romlik. A valóban fennálló fulladást a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa a horkolástól szenved. 

Ha a rossz álmok hátterében organikus betegség áll, természetesen először azt kell kezelni. A stressz, feszültség okozta krónikus rémálmok ellen pszichoterápiás, relaxációs módszerekkel harcolhatunk, bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség lehet.