szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha igaz, hogy szándékosan adagolták túl a morfint a budapesti Uzsoki Kórházban, akkor aktív eutanáziát követtek el. Az elmúlt években amúgy is éles vita bontakozott ki az eutanáziáról, nemcsak itthon, Európában és a tengerentúlon is: a kegyes halál kérdése összetett etikai, filozófiai, jogi problémákat vet fel.

"Gondolom, mindenkiben kérdések halmozódtak fel, hogy miért tettem, vagyis miért gyakoroltam eutanáziát. Ezek a kérdések bennem is fennállnak. Sajnos nem tudom megmagyarázni. Amit én az utolsó öt esetre próbálok rátestálni, az az, hogy nem bírtam nézni a szenvedésüket, a fájdalmaikat... Nem érzem magam gyilkosnak, de angyalnak sem" - ezt mondta Faludi Tímea, a Fekete Angyalként elhíresült ápolónő, aki 2001 és 2002 között több betegnek adott be halálos injekciót. 11 évre ítélték el, tettéről színházi darabot is írtak.

Amennyiben igazak a feltételezések, akkor az Uzsoki Kórházban is aktív eutanáziát követtek el. A Magyar Hírlap keddi számában írt arról, hogy információik szerint morfintúladagolásban meghalt betegek ügyében vizsgálódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság a fővárosi Uzsoki utcai kórházban, a fül-orr-gégészeti osztályon szombaton házkutatást tartottak. A lap információja szerint a rendőrség a kórházi osztály 2005 és 2007 között folytatott gyakorlatát vizsgálja; végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfiumadag négy-ötszörösét adták be, amelytől az érintettek néhány napon belül meghaltak. A cikk szerint a rendőrök a hétvégi házkutatáson orvosi dokumentációkat foglaltak le, és nővéreket hallgattak ki. A rendőrség a nyomozás tényét megerősítette.

MTI/EPA

A Uzsoki Kórház vezetése a nyomozás lezárultáig nem nyilatkozik, mint ahogy az egészségügyért felelős államtitkár sem. A Kórházszövetség és a Magyar Orvosi Kamara sem akarta kommentálni a konkrét esetet, de úgy nyilatkoztak, ha beigazolódnak a feltételezések, akkor aktív eutanáziát követtek el, az ilyen magatartás pedig nem megengedett.

Mit jelent a kegyes halál?

Akkor beszélhetünk kegyes halálról, ha az orvos gyógyíthatatlan betegét halálba segíti, megszünteti az életfenntartó beavatkozásokat, illetve elmulasztja azokat. Míg a passzív eutanáziánál az orvos megszakítja az életmentő kezeléseket, az aktív eljárásnál azonban tevőlegesen járul hozzá a páciense halálához: például nagy mennyiségű fájdalomcsillapítót ad a haldoklónak.

A jelenlegi jogszabályok szerint Magyarországon a passzív eutanázia nem ütközik törvénybe: a betegnek joga van visszautasítani életmentő és életfenntartó beavatkozásokat. (Közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasítható vissza minden olyan ellátás, kezelés, melynek elmulasztása súlyos vagy maradandó egészségkárosodást okozhat.) Az Alkotmánybíróság azonban néhány éve kimondta, hogy az orvos gyógyíthatatlan betege kérésére sem segítheti elő a halál bekövetkeztét, illetve nem nyújthat segítséget a beteg öngyilkosságához. Tehát törvényellenes az akítv eutanázia.

Pedig a magyar közvélemény eutanáziapárti – legalábbis ezt támasztja alá két országos felmérés is. A Medián ezredfordulón készül kutatásában az emberek csaknem kétharmada úgy nyilatkozott, hogy támogatná a kegyes halált; valamivel kevesebb mint egyharmaduk ellenzi, s mindössze öt százalékuk nem tudott állást foglalni a kérdésben. Az eutanáziát támogatók kétharmada – a teljes népesség 43 százaléka – a „könnyű halál” aktív formáját is engedélyezné. De hasonló olvasható ki a Szinapszis Kft. későbbi, 2009-ben készült felméréséből is. Eszerint a magyarok 39 százaléka csak a passzív kegyes halált tartja elfogadhatónak, míg a felnőtt társadalom 27 százaléka az aktív eutanáziát is támogatná. A kegyes halál minden formáját ellenzők aránya a teljes lakosság tekintetében 13 százalék, a nők körében azonban valamivel magasabb volt ez az arány. Míg az 55 év felettiek között az eutanázia teljes elutasítása eléri a 19 százalékot, addig a fiatalabb korosztálynál jóval magasabb az aktív eutanáziát helyeslők száma.

Alapvető emberi jog

Európában szinte minden országban hasonló szabályozás van, kivételnek számít Belgium, Luxemburg, Hollandia és Svájc, ahol az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság bizonyos körülmények között engedélyezett. Míg az Egyesült Államokban a kérdést állami szinten kezelik: Oregon, Washington és Montana államokban legális az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség. Éppen ezért ma már egyre elterjedtebb az eutanáziaturizmus.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) állásfoglalása szerint az orvos a gyógyításra és a beteg szenvedésének enyhítésére tett esküt és kapott felhatalmazást, nem arra, hogy más életét kioltsa. A MOK úgy véli, az eutanázia minden formája összeegyeztethetetlen az orvosi etika elveivel, ugyanakkor indokoltnak látja a terminális palliatív medicina bevezetését. Ez utóbbi a végstádiumba jutott betegek fájdalmának és tüneteinek enyhítésére irányuló kezelések összességét öleli fel. Az orvos alapos mérlegelés után javasolhatja az eredménytelennek ítélt gyógymód mellőzését, és azt a gyógymódot alkalmazza, ami biztosítja a tüneti kezelést és a lelki segítséget.

Magyar Fekete Angyal

Tizenegy évet kapott a Fekete Angyalként ismertté vált Faludi Tímea. A Nyírő Gyula Kórház egykori ápolónője 2000 májusa és 2001 februárja között önkényesen adott be injekciókat hét, később elhunyt betegnek. Faludi Tímea bűnösnek vallotta magát; vallomásában azt mondta: nem kívánta betegei halálát, csupán enyhíteni akarta a szenvedésüket. A 24 éves nő 21 ember halálát vállalta magára, ám a hazugságvizsgálat alapján nem zárták ki, hogy az áldozatok száma 30-50 is lehet. Nyolc, majd később hét esetben látszott bizonyíthatónak a vád. A bíróság pedig rámutatott: Faludi Tímea tisztában volt azzal, hogy az egészségügyi előírásokkal ellentétesen járt el akkor, amikor orvosi utasítás nélkül adta be az injekciókat, és jól ismerte a gyógyszerek lehetséges hatását is.

„A méltóságteljes halál alapvető emberi jog. A gyógyíthatatlan, végső stádiumba jutott betegnek joga van dönteni saját sorsáról, mérlegelni, visszautasítja-e az életfenntartó kezeléseket” – mondta el egy korábbi megkeresésünkkor Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi programvezetője. A TASZ szerint a gyógyíthatatlan beteg joggal igényelhetne orvosi segítséget az öngyilkosságához. Fontosnak tartják, hogy a törvények nyújtsanak biztosítékot a visszaélésekkel szemben. Például csak döntésképes beteg kérhessen ilyen jellegű segítséget, amit megfelelően dokumentálni kell. Az orvosoknak meg kell győződniük arról, hogy az érintett kellő információ birtokában, saját elhatározásából, alapos megfontolás után igényelte azt. Egy kívülálló orvosnak pedig meg kellene erősítenie, hogy a páciens állapota valóban indokolja a halálos szer átadását, és ellenőriznie kellene, hogy a segítségnyújtásra a beteg önrendelkezése alapján kerül-e sor. Álláspontjuk szerint elengedhetetlen a hatályban lévő szabályozás felülvizsgálata is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!