Napok óta attól hangos a hazai sajtó, hogy a gyanú szerint az Uzsoki utcai kórházban a fájdalomcsillapításra alkalmazott morfiumadag négy-ötszörösét adhatták be végstádiumban lévő betegeknek, siettetve ezzel halálukat. A rendőrség nyomoz az ügyben, a legfrissebb hírek szerint pedig napokon belül gyanúsítottai is lehetnek a bűncselekménynek.

"Ez az egész ügy nem más, mint hisztéria, lejáratni még azokat az orvosokat, akik itthon maradtak" – fogalmazott a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő onkológus, aki évekig rákos betegek fájdalomcsillapításáért volt felelős az egyik fővárosi onkológiai intézetben. Számára azért is tűnnek valószerűtlennek az Uzsokival kapcsolatos vádak, mert valamennyi érintett orvos, aki morfiummal dolgozik, rendkívül óvatos. "Évekbe telt, míg a saját kollégáinkkal is el tudtuk fogadtatni e fájdalomcsillapító használatát, hogy ne hagyjuk feleslegesen szenvedni a betegeket" – mondta a szakorvos. Ez az ügy nagyon sokat árthat a korábban elért eredményeknek, az orvosok még jobban félnek majd a szer használatától, a betegek pedig nem kapják meg azt a dózist, amellyel fájdalommentesek lehetnek.

Egy másik, lapunknak korábban nyilatkozó orvos szerint "az egész Uzsoki-üggyel kapcsolatban – ahogyan fogalmaz – szkeptikus". Hogy hetven embert segítettek volna a halálba, képtelenség. "Ehhez akkor egy komplett osztálynak kellett volna asszisztálnia, valamennyi orvos és ápoló tudtával. Ráadásul, mivel a morfint csak adott beteghez lehet rendelni, elképzelhetetlennek tartom, hogy ne tűnt volna fel a gyógyszertárban. Mindezeken túl konkrét kórházat és konkrét osztályt megnevezni felelőtlenség. Tény viszont, hogy valamennyi olyan osztályon, ahol végső stádiumos betegek fekszenek, előfordul, hogy a kezelőorvos dönt a szenvedővel vagy a hozzátartozójával közösen arról, hogy megemelik a fájdalomcsillapítót, amivel közelebb viszik a halálhoz. Egyik intézmény sem halálgyár, és egyik orvos sem asszisztál ehhez, éppen ezért magát a problémát kéne végre megfelelően kezelni, nem egy kórházat bűnbakká tenni.”

AP

A szakorvos aggodalma pedig igenis beigazolódhat. Ahogy már mi is megírtuk, az egyik beteg hozzátartozója nem engedte növelni a morfiumadagot, elképzelhető, hogy éppen az Uzsokiban történtek miatt.

Pedig az onkológus egyetlen olyan esetre sem emlékszik, amikor a beteg vagy hozzátartozói ellenezték volna a szóban forgó fájdalomcsillaptót. Sőt, általában ők maguk kérik, még akkor is, ha tisztában vannak azzal, hogy a megemelt dózis a halált hozhatja közelebb. Mert az elviselhetetlen fájdalommal küzdő betegnél az egyetlen fontos dolog, hogy ne szenvedjen.

Minden lépést dokumentálni kell

Fokozottan ellenőrzött szerről van szó, miniszteri rendelet szabályozza a morfium kórházon belül tárolását, kiadását, alkalmazását. A kórházi gyógyszertárból kikerülő gyógyszer útjának minden mozzanatát dokumentálni kell, külön kartonlapon. Az orvos csak a beteg, illetve hozzátartozók beleegyezésével kezdheti el a kezelést, illetve emelheti a későbbiekben a dózist, amennyiben erre szükség van. "Olyan mennyiséggel kezdünk, amelynek még nem lehetnek mellékhatásai, majd fokozatosan emeljük, mindig annyira, amelynél a beteg fájdalommentes – sokszor ez a dózis egy egészséges embert már megölne, míg az adott betegnél ez kell, hogy ne szenvedjen."

Egy végső stádiumban lévő rákos betegnek hatalmas fájdalmai vannak, és jelenleg ez az egyetlen olyan – OEP által támogatott – injekció formájában adható szer, amivel elviselhetőbbé teszi a beteg számára a fájdalmas véget. Az onkológus elismeri, hogy vannak más fájdalomcsillapító szerek tabletta, illetve tapasz formájában, ám azokon nincs támogatás, illetve az alkalmazásuk sem feltélenül kivitelezhető. "Egy kemoterápiás betegnek, aki a kezelés mellékhatásai miatt izzad vagy folyamatos hányingerrel küzd, a tablettás, illetve tapaszos kezelés nem jelent megoldást."

Mi is ez a szer?

AP

A morfiumot vagy morfint – amelynek egyik legismertebb származéka a heroin – régóta használják az egészségügyben, leginkább daganatos betegeknél, hiszen a mákból könnyen kinyerhető vegyületről van szó. Rossz híre azzal magyarázható, hogy ópiátszármazékról lévén szó, igen könnyen alakíthat ki függőséget. Azaz egyre jobban hozzászokik a beteg szervezete, így folyamatosan emelni kell a dózist, hogy ugyanazt a fájdalomcsillapító hatást érjék el. Ám bizonyos mennyiségben már súlyos mellékhatásokat okozhat: fokozatosan gyengíti az immunrendszert, székrekedést okoz, majd bekövetkezhet a légzéslassulás, amely halálhoz vezet, mivel egyre kevesebb oxigénhez jut a szervezet.

A beadható dózisnak nincs felső határa, egyénileg döntik el, és éppen ezért emelik fokozatosan a dózist, hogy ne öljék meg a beteget, éppen annyit kapjon, amennyit még tolerál a szervezet, súlyos mellékhatások nélkül. Az igaz, hogy az orvos rendíkvül nehéz helyzetben van a megfelelő morfiumadag beállításánál. Éppen azért nem lesz könnyű dolga bizonyítani a vádhatóságnak az esetleges szándékos, halált okozó túladagolást.