szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ha egyszerre alkalmaznak placebót és figyelemelterelést az észlelt fájdalom csillapítására, akkor a két enyhítő hatás összeadódik, ami azt jelzi, hogy különböző agyi mechanizmusokon alapulnak - idézte amerikai kutatók megállapítását a Science Daily.

A gyógyszer nélküli fájdalomcsillapítás két módja, a placebo-hatás és a figyelemelterelés közben lejátszódó agyi folyamatokat térképezte fel képalkotó berendezéssel Jason T. Buhle, a Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja, közben a résztvevők szubjektív fájdalomérzetének mértékét is feljegyezték.

A placebo szerek azért csökkentik a fájdalmat, mert az érintett páciens elvárja az enyhülést, és ez az elvárás az agyban önmagában fájdalomcsillapító hatású. Amikor figyelemelterelésként valamilyen koncentrációt igénylő feladat megoldását kérik a fájdalmat elszenvedő embertől, akkor is enyhébb a szubjektíven megélt fájdalom mértéke. Ennek oka abban rejlik, hogy az agy mással foglalja el magát, kevesebb figyelme jut a fájdalomra.

A mostani tanulmányba 33 önkéntest vontak be, akiket három különböző kísérletsorozatban tettek ki fájdalomnak. Az első tesztben egy kis fémlappal melegítették a bőrüket és kalibrálták fájdalomérzékelésüket. A második sorozatban közönséges krémmel kenték be a fájdalomnak kitett bőrfelületet, majd azt mondták a résztvevők egyik felének, hogy egy kivételesen erős hatású fájdalomcsillapítót kaptak, míg a másik csoport tagjai tudták, hogy egyszerű kézkrémmel kezelték őket.

A tesztet tovább bonyolította, hogy a résztvevőknek feladatokat is kellett megoldaniuk, amellyel elterelték figyelmüket, miközben ugyanazzal a hőmérséklettel melegítették bőrüket, mint az első sorozatban. A harmadik tesztsorozatban megismételték valamennyi kísérletet, de ezúttal úgy, hogy mindenki másik csoportba került, mint ahol az előzőnél volt.

A gondolkodtató feladatnál és a placebónál is kisebb fájdalmat jeleztek az önkéntesek az eredeti fájdalom mértékénél. Amikor mindkét hatás érvényesült, az eredmény összeadódott, nem mutatkozott átfedés vagy interferencia a hatásokban annak ellenére, hogy mindkét folyamatnál az agy dorzolaterális prefrontális kérgi részén észleltek aktivitást. Ez arra utal a kutatók szerint, hogy a placebo-hatás érvényesüléséhez nincs szükség a végrehajtó figyelemre vagy a munkamemóriára.

A megállapítás ígéretes perspektívát nyit a gyógyszer nélküli fájdalomcsillapításban. Megmutatja, hogy például az égési osztályokon érdemes egyszerre placebókat alkalmazni és virtuális valóság segítségével elterelni, lekötni a páciensek figyelmét. A tanulmányt a Psychological Science című szakfolyóiratban ismertették részletesen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!