Szang Mi Kvak, a Rákmegelőzési és -felderítési Központ munkatársa és kollégái 14 kutatást foglaltak össze tanulmányukban, amely az Archives of Internal Medicine című szaklapban jelent meg.

A kutatók olyan kísérleteket elemeztek, amelyek résztvevői omega-3 zsírsavakat tartalmazó kapszulákat vagy placebót vettek be, és nem csak ők, de még az orvosok sem tudták, ki melyiket kapta. A 14 kutatásban összesen 20 485 beteg - 78,5 százalékban férfiak - vett részt, átlagéletkoruk a vizsgálatok elején 63 év volt - írta a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

A dél-koreai kutatók értékelésükbe nem vontak be két nagyszabású tanulmányt, a 11 300 résztvevős ún. Gissi-tanulmányt, valamint a 18 600 pácienst vizsgáló japán Jelis-tanulmányt. Ezek a halolajkapszula pozitív hatásáról számoltak be, a kontrollcsoport azonban egyiknél sem kapott placebót - ami az eredményeket igencsak befolyásolhatja.

A kutatók egy elmélettel is előrukkoltak, amely magyarázhatja, miért bizonyultak hatékonynak a halolajkapszulák a korábbi kutatások során, míg a későbbiekben már nem: a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő betegek időközben jóval gyakrabban kapnak infarktusmegelőző gyógyszereket, főként sztatinokat. Míg a Gissi-tanulmányban mindössze a résztvevők öt százaléka szedte ezeket a koleszterincsökkentőket, az egyik friss kutatásban már 85 százalék volt ez az arány. Az ezen felül bejuttatott halolaj pedig már nem fokozza a védelmet - vélik a kutatók.

Mindenképp szükséges további vizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy a kérdésre egyértelmű választ lehessen kapni - vallják a kutatók. Arról sincs elegendő adat, hogy azoknál az embereknél, akiket még nem kezeltek szívproblémákkal, hatékony megelőzést nyújt-e a halolajkapszula. Továbbra is meggyőződés kérdése tehát, hogy valaki szed-e halolajat vagy sem. Abban azonban egyetértenek az orvosok, hogy ajánlott lehetőleg hetente kétszer halat fogyasztani, már csak azért is, mivel helyettesíti az olyan kevésbé egészséges fehérjeforrásokat, mint amilyen a vörös hús.