Nap- és fényallergia

Amennyire ritka betegségnek számít a napallergia – a lakosság egyötödét érinti, és nőknél gyakoribb –, annyira kellemetlen. Ne tévesszük össze a fényallergiával: leginkább abban különböznek, hogy míg a napallergia azokon a testrészeken is okoz bőrtüneteket, amelyeket közvetlenül nem is ért a nap. Tehát elég kimennünk a napra, nem is kell levetkőznünk. Ellenben a fényallergia csak a fedetlen testrészeket érinti, és ez lényegesen gyakoribb betegségnek számít.

A betegség egyik érdekessége, hogy a napozás ismétlésével a reakció súlyossága csökkenhet, előfordulhat, hogy egy idő után már nem is jelentkezik. A tünetek kialakulása a szervezet hajlamától függ, tehát ebből a szempontból a bőr színe mellékes, de elsősorban a kimondottan fehérbőrűek hajlamosak a fényallergiára.

AP

Mindkét esetben ugyanazoktól a kellemetlen, olykor fájdalmas tünetektől szenvedhetünk: a viszkető, égő érzéstől, kis tűszúrásszerű pontokkal, vagy akár hatalmas hólyagokkal kísérve. De ugyanúgy végződhet csalánkiütéssel, feldagadással, égő szemekkel, égési sérülésekhez hasonló bőrfelülettel egy napfényes hétvége. A viszkető vörös foltok leginkább az arcon, a nyakon, illetve a karon jelentkeznek.

Ha már megtörtént a baj, leginkább a helyi kezelés segíthet – pár nap alatt akár teljesen elmúlhat –, amely többnyire antihisztaminos, szteroidos krémek használatát jelenti. Azt ugyanis nehéz elvárni, hogy a tünetekre hajlamos ember teljes mértékben tartózkodjon a napfénytől – habár ritka esetben valóban erre vannak kényszerítve –, a veszélyesebb terepeket azonban érdemes kerülni. Ilyen például a vízpart, a víz fényvisszaverő tulajdonsága miatt ugyanis az allergiás reakciót kiváltó sugárzás erőteljesebb. Ugyanilyen kerülendő területnek számít az ablakok közelsége, noha az ablaküveg megszűri az UV-B sugarakat, az UV-A sugarakat viszont nem. És ugyanez igaz a viselt textilre is.

Fény okozta bőrbetegségek

Persze más tünetekkel is járhat az, ha végre napfény ér minket. Egyik ilyen például a csalánkiütés, a felnőttek ritka betegsége, a napozás megkezdése után pár perccel kialakul. Viszketés, a bőr kipirosodása, majd csalánkiütések (a bőrfelszínből kiemelkedő rózsaszínű foltok) lépnek fel; duzzanatokig, fulladásig fokozódhat.

Az ekcéma egyik fajtája is jelentkezhet. Ez toxikus vagy allergiás alapon fellépő bőrgyulladás: olyan anyag kerül a bőrre vagy a szervezetbe, amely napfény hatására elbomlik és irritálja a bőrt. Ez elvileg bárkinél kialakulhat, míg az allergiás csak előzőleg érzékennyé vált embereken. Leggyakoribb okok a festékek, gyógyszerek, növények, kátrány, illatszerek, naptejek. A toxikus reakció tünetei a napégéssel megegyeznek, de jóval kisebb fénydózis képes kiváltani őket. Az allergiás reakció olyan, mint bármely más ekcéma: viszkető göbcsék jelennek meg, majd lehámlik a bőr.

Persze a már meglévő bőrbetegségekre sem árt odafigyelni, a napozás súlyosbíthatja például a herpesz, a pikkelysömör, a bőrfarkas (lupus erythematodes), illetve egyes autoimmun betegségek. Azonban a napfény krónikus hatásáról se feledkezzünk meg: a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, szürkehályog, érkárosodások, a bőr immunrendszerének károsodása és a bőrrák mind a sugarak számlájára írható.

Védekezés belsőleg

Bőrünket nem csak kívülről készíthetjük fel a napozásra. Ajánlatos béta-karotin és E-vitamin szedése, amelyek amellett, hogy megóvnak az erős sugaraktól, vonzó aranybarna színt kölcsönöznek bőrünknek és kedvezően hatnak hajunkra, körmeinkre és szemünkre is. Továbbá a béta-karotin erőteljes antioxidáns hatásával óvja az egészséges sejteket és véd a napsugárzás következtében kialakult veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen.

Stiller Ákos

A külső védelemhez pedig válasszunk olyan – a bőrünk típusához és érzékenységéhez való – fényvédő szert, amelynek nemcsak UV-B, hanem UV-A szűrő hatása is megfelelő. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a nap károsító hatásait fokozhatják a parfümök, dezodorok, antibakteriális hatású szappanok hatóanyagai, szantálfaolajat, illetve bergamottolajat tartalmazó készítmények, helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek. De problémát okozhatnak a mesterséges édesítőszerek, szintetikus és természetes alapanyagú textíliák is.