sxc.hu

„A kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek hogyan mérik fel a másik ember hitelességét a hétköznapi szociális interakciók alapján” – mondta Read Montague, a Virginia Tech Carilion Kutatóintézet Humán Agyi Képalkotási Laboratóriumának igazgatója.  „A vizsgálatok során szoros összefüggést állapítottunk meg az amigdala aktivitása és a bizalmatlanság érzése között, valamint megfigyeltük, hogy meglepő módon mikor a páciens gyanakodni kezd egy másik ember viselkedésével kapcsolatban, akkor erőteljesen megnő a parahippokampális gyrus aktivitása is. Ez a folyamat úgy működik, akár egy beépített hazugságjelző készülék” – tette hozzá Read Montague, a kutatás vezetője.

A kísérletben összesen 76 játékos pár vett részt, akiknek egy vásárlási szituációt kellet eljátszaniuk úgy, hogy az egyik résztvevő a vásárló, a másik pedig az eladó szerepét töltötte be. A kutatók a szituációk közben folyamatosan figyelemmel követték a résztvevők agytevékenységét a funkcionális MRI segítségével. Minden forduló kezdetén a vásárlónak megmondták az adott termék valós értékét, majd az eladó meghatározta a termék árát. Ha az eladó által megadott ár a termék valós értéke alá esett, az üzletet megköthették. Ekkor az eladó megkapta a termék árát, és a vevő is megkapta az ár és az érték közötti különbözetet. Azonban ha az ár meghaladta a valós értéket, akkor nem történt üzletkötés, és egyik résztvevő sem kapott pénzt.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy a vásárló szerepét betöltő résztvevők három kategóriába sorolhatók: 42 százalékuk inkrementálisnak minősült, akik viszonylag becsületesek voltak a termékek valós értékével kapcsolatban, 37 százalék konzervatívnak bizonyult, akik bizonyos információkat visszatartottak,  21 százalék pedig stratégának minősült, akik szándékosan félrevezették a vásárlókat.

Read tanulmányának részletei a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos szakfolyóirat legutóbbi számában jelentek meg.