Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy Csiangmen (Jiangmen) településen, egy lakásból kialakított műhelyben három ember készítette a helyiek egyik kedvenc csemegéjét. Az ellenőrök 52 ezer darab tojást és két tonna ipari sót foglaltak le. További mintegy 50 ezer darab már kikerült a piacokra. A mezőgazdasági hasznosítás céljából forgalmazott só ára tonnánként 800 jüan (31 ezer forint), míg az étkezési 1400 jüanba (54 ezer forint) kerül. Az ipari sót csak külön igazoló engedély felmutatása ellenében szabad értékesíteni, használata élelmiszerekhez tilos. 

Mint kiderült, a vállalkozónak nem volt engedélye a tojások feldolgozására, és egyelőre az sem tisztázódott, hogy miként jutott a tiltott termékhez. Azt viszont megállapították, hogy a tojások készítői nem fogyasztották a maguk gyártotta sózott kacsatojásokat. 

Az ipari só mérgező nitritet tartalmaz, illetve ólom és arzén is előfordulhat benne. Az emberi szervezetbe kerülve szédülést, fejfájást okozhat, fogyasztása következtében nehezebbé válhat a légzés, hányinger, hasmenés léphet fel, és a mérgezés halálos is lehet. 

2006-ban ipari sóval készített tojások fogyasztása miatt két ember meghalt, több mint húszan kaptak ételmérgezést Csianghszi (Jiangxi) tartományban. Sanghajban 2009-ben szintén ételekhez használt ipari só okozta egy ember halálát,  és 25-en lettek rosszul. 

Kuangtungban az idén korábban már ipari sót találtak szójaszószban, sózott kacsatojásban, egy kifőzde ételeiben és tartósított zöldségekben. Az ország más részein, így Pekingben, Ninghsziában (Ningxia) és Szecsaunban a boltokban ipari sót fedeztek fel étkezésinek feltüntetett csomagolásban. 

A gyakori kínai élelmiszerhamisítások egyik legutóbbi példája volt, amikor a múlt hónap közepén Kelet-Kínában nátrium-oleát és ipari zselatin felhasználásával gyártott hamis sertésfüleket találtak. A Kína egyes részein közkedvelt, ropogós fülek hamisítása szintén komoly veszélyt jelentett az egészségre.