Van, aki úgy éli meg a magyarságát, hogy négyévente szurkol egy csapatnak az olimpián, van, aki pirosfehérzöld bólogatós kutyát tesz a kocsija kalaptartójára, van, aki mindig meghatódik a Himnusz alatt, van, aki néptánc sessionökre jár, és van, aki csak belföldön nyaral és csak magyar terméket vesz.

Van, aki mindig az első sorban esik katarzisba a Magyar Dal Napján, van, aki már szerzett kalocsai mintás bugyit, van, aki a pörköltszaft sűrűségében és a vörösbor zamatában méri a magyar virtust, van, akinek kint van Orbán Viktor képe a nappalijában, és biztos van olyan is, aki csak valahol magában éli meg, hogy tartozik valahová. Megnéztük, mennyit engednek be mindebből a gasztronómiai terek, a zene és a kortárs design.

Kalocsai-dömping

Mivel a kalocsai minta már hisztériát súroló hype-pá duzzadt, csak idő kérdése, hogy elszaporodjanak a neten a rajta élcelődő mémek. A motívum, ami a 20-30-as évek öltözködésében megélt aranykora után a tévék tetejéről végül visszahúzódott a szuvenír boltok polcaira, most megint kitört, és megingathatatlannak tűnik.

Arról megoszlanak a vélemények, mennyire tesz jót a kalocsainak az eredetit torzító felhasználás, mégis tény, hogy ma már lehet kalocsai mintás autónk, farmerünk, cipőnk, gumicsizmánk, wc-papírunk, iPhone tokunk, fülbevalónk, táskánk, biciklink, műkörmünk, tetoválásunk, kamionunk, és olimpiai formaruhánk is.

Vagyis szinte nem létezik olyan felület, amire ne illesztették volna fel az originál mintának valamilyen újragondolt változatát. S bár azon el lehet morfondírozni, miért ez az egyetlen motívumkincs, ami beette magát az országimázstól kezdve a kortárs divattervezők agyán át a vécénkig, a világsztárok nem sokat töprengenek azon, viseljék-e. Az elmúlt egy évben Nicole Kidman, Surie Cruise, Lewis Hamilton, Jenson Button és Iker Casillas is megjelent már benne.

Mindenkinek egy matyóbetyárt

A designerek világában a kalocsain túl is sokaknál hangsúlyos a magyar. A Nagy Diófa utcai designbolt, a Grand Village például újrahasznosított anyagokat turbóz fel matyóhímzéses designöltéssel és egyéb magyaros mintákkal – ez a folk art recikli.

A Gubolyka a Magyar Népmesék világát idéző hímzett etno táskákat készít, vadjutka Modern Magyarország címmel csinált ékszersorozatot modern anyagokat vegyítve a hagyományos, hímzett mintákkal, míg a Folqa elmélyült, rátermett, vagy éppen természetbarát betyár figurákat alkot humorral fűszerezve – az árak alapján inkább külföldieknek.

Ősi saját, modern világ

Nem újdonság, mégis vannak újabb és újabb trendek abban is, ahogy a magyar népzene beépül a popkultúrába. A Sebestyén Márta által képviselt, az Angol betegnek köszönhetően világhírűvé vált, és a magyar kultúra nagyköveti szerepét is magán hordozó irányvonal nem maradt utánpótlás nélkül. Palya Bea és Szalóki Ági megtartották a magyar ízt, de egy-egy Karády-s, vagy éppen franciás kanyarral ki is kacsintottak az érzésvilágból.

Rajtuk kívül számtalan olyan előadó van, aki vagy szövegben, vagy hangzásban markol bele a magyarosba.  Ott van mindjárt a saját bevallásuk szerint egy „lófingató pálinkázás utáni árokparti muzsikálásból” született Bohemian Betyars magyar virtussal alágyújtott punk-ska-cigány hangzása, vagy a kevésbé vad Szabó Balázs Bandája.

„Szerettem volna megtalálni a népzenei hangszerek és a könnyűzenei hangszerek közös metszetét, ahol átmerészkedhet az ősi saját és az eltanult modern világ egymáshoz” – írja Szabó Balázs. A cél pedig teljesült, bár a Fankadeli betéteket hallgatva a számokban néha berezeg a talpunk alatt a nemzeti talaj, igaz, azóta a két zenész útjai épp a "nemzetieskedés" miatt szétváltak. A Zuboly megint elég bátran keveri a stílusokat: a magát broken etno zenekarként definiáló banda ötvözi a népit a rappel, a breakkel és a hip-hoppal – sajátos a lüktetés.

És ha már fúzió, az idei Sziget mínusz 1-edik napi fellépőjét, a Csík zenekart sem hagyhatjuk ki, mint a magyar népzene és az MR2 Petőfi Rádió repertoárjának olvasztótégelyét. Esetükben azonban a fúzió nem áll meg a zenében, hiszen az utóbbi években állandó fellépői lettek a Fidesz kampányrendezvényeinek. Szívesen említenénk az egyébként nagyon igényes Kerekes Bandet is, ha már megbocsátottuk volna nekik a Mr. Hungary című kínos slágert. (És itt állhatna a Nox vagy a Holdviola is, mint a magyar népzene hírnökei, ha autentikusságukat nem mosná el valami ragacsos csillámpor.)

Rezgős csülök, piros lábas

A magyaros vonulat a gasztronómiából sem marad ki. Vannak éttermek, amelyek vállaltan és hirdetetten helyezik előtérbe ezt az irányzatot. A Pesti Disznó paprikás krumplis-sertés kolbászos-hagymás tört burgonyás-savanyúságos ízvilágával egyértelműen versenyben van magyaros ízekben, de ide sorolhatjuk a Bíró Lajos séf újragondolt magyar ételeit felvonultató Bock Bisztrót is. Itt klasszikus előétel például a kolbászos lecsó piros lábasban, de a folyamatosan változó kínálatban szerepelt már  székelykáposzta rezgős csülökkel is,az étlapról pedig levehetetlennek bizonyul az ökörpofa retro.

Óbuda egyik legrégebbi vendéglője, a Kerék, úgy hirdeti magyaros ételkülönlegességeit, hogy közben az egészséges táplálkozás elemeinek beépítésével is kecsegtet. Náluk kóstolhatunk óbudai betyárpecsenyét, magyaros szűzérméket, vagy éppen sertéspörköltet galuskával. Szintén őrzi a hagyományos magyar ízeket az étlapján a Rosenstein a Keletinél (a mangalica cigánypecsenye krumplistésztával is felbukkan az étlapon), vagy a IX. kerületi Kaltenberg többek között a bugaci csípős pecsenyéjével.

A Mekitől a Kossuth térig

A magyaros ízek még a Mc Donald’s tavalyi felhozatalába is belopták magukat nyolc hétre. Akkor csalamádés hamburgert ehettünk édes buciban, volt fokhagymás szószos lángos, és Erős Pistával fűszerezett csirkés szendvics is. A Retro Junior szendvics egyébként még most is benne van a párszázas ajánlatukban.

Választék tehát van, a piacon azonban lehet még terjeszkedni, ezt tervezi többek között Cserpes István is, aki a Liszt Ferenc tér környékén szeretne egy olyan étkezdét nyitni, ahol megkapjuk a hagyományos bableves-mákostészta kombinációkat is, befogadható áron.

És ha már a gasztrokultúránál tartunk, szintén feltűnő jelenség, hogy egyre több háztáji piac nyílik Budapesten, a legkülönbözőbb közegekben. A legnagyobbat a Szimpla Kertben nyílt vasárnapi piac robbant, de pár hétre rá nyílt egy termelői piac a Kossuth téren is a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt (itt minden pénteken vásárolhatunk), augusztus elején pedig a VII. kerületi Rózsák terénél is elindítottak egyet. Bár utóbbi kettővel a minisztérium célja az, hogy élénkítsék a magyar mezőgazdaságot, sokan panaszkodnak arra, hogy bár jobb és finomabb a hazai, kifizetni mégsem tudják.