szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

Tóth József elajándékozta életművét: a szocializmus pikáns, ínycsiklandó és nevettető oldalát bocifejjel, Bíró Icával, magnós majálissal és a Vigyázz, kész, sajttal egyetemben.

A gyerek ül a nagymamája konyhájában és majszol. Mindezt mondjuk 1984-ben, reggel kilenc órakor és nyári szünetben. A konyha kőcsempéje a legnagyobb hőségben is hideget ont magából, a bútor az a piros műbőrgarnitúra, amibe még ötévesen is nehéz befészkelődni, főleg, hogy a kanyarokban stócban áll a Fürge ujjak, az IPM, meg a Hahota.

Bármi is van a tányéron, az ami a falról mosolyog le, biztos finomabb - gondolja a gyermek. A tehéntúró például kifliszarvakkal, vagy a lyukacsos sajt a szeplős kisfiú szájából, vagy a sertésmájkrém két zsemle közé paszírozva (még konzervdobozostul is).

Vigyáz, kész, sajt!
©

Tóth József, akit mindenki Fülesként ismer, azt mondja: reklámpszichológialiag értékelhetetlen az a háromszáz poszter, amit most a Vendéglátóipari Múzeumnak adományozott, és a rendszerváltás előtt élt és tudatánál lévőkben legfeljebb kellemes élményt, kuncogást váltott ki, nem pedig vásárlási lázat.

De nem is az volt a lényeg. Nem volt láz. 1972 és 1990 - az első és az utolsó Füles-féle reklámposzter megjelenése – között ugyanis nem kellett teperni egy terméknek és szolgáltatásnak sem a vásárlókért. A Magyar Hirdető vagy a Hungexpo megrendelésére készültek a közjó érdekében: mint például az olvasást, vagy tejivást és sajtevést propagáló képek, a Videoton és a CSÉB (Csoportos Élet és Balesetbiztosítás) anyagai. Konkurenciaharc nem volt a piacon, így a poszterkészítőket sem versenyeztették.  

1972 előtt kizárólag grafikus reklámok léteztek Magyarországon, a grémium ugyanis konzervatív, begyöpösödött ülnököből állt, akik elutasították, lenézték az új módit. „Mármint a fényképes hirdetéseket, melyek nyugaton már elterjedtek” - mondja. Az áttörtést a tehéntúró hozta: Füles előállt a legendás, túróból megformált bocifejjel, aminek szemei félbevágott paradicsom, fülei erős paprika, szarva pedig az a szocialista tömör kifli volt, amit ha elkezdtünk kigyöngyölíteni, az ujjunkra csavarodott.

A tehenes volt az első
©

„Mindenki leszólta a képet, de az egyik zsűritag, Töreky Ferenc grafikus szembeszállt velük, és fejükhöz vágta, hogy irigyek” – annyira hatásos volt a kifakadás, hogy végül átengedték. "Pechükre abban az évben a kép megnyerte az év plakátja díjat, és elképesztő volt a közönségsikere is" - emlékszik vissz a hvg.hu kérdésére Tóth József, akinek nem csak mázlija volt, hanem egy adottsága, ami mint a fülei: istenadta. Ezek után szinte minden megrendelés hozzá futott be, az akkori Művészeti Alap tagjaként kaphatta a megbízásokat. “Először a Képző és Iparművészeti Lektorátus háromtagú zsűrije bírálta el a kész képet, majd meghatározták, hogy mennyit kell fizetnie a munkáért a megrendelőnek.”

A skiccekből kiválasztott anyagból egyetlen verzió készült fotóval, az előkészítés, a modellek felhajtása, a kellékek beszerzése mind egy kézben összpontosult: Fülesében. A ruhák is saját gardróbból kerültek elő, Bíró Icával szerinte azért is volt könnyű dolgozni, mert neki volt jó sok. A gyerekeket az ismeretségi körből, vagy akár az utcán sétálva terelte össze a fotózáshoz, ahogy a képek felnőtt szereplőit is. Nem volt akkoriban modellügynökség. Átlagban száz forintot kaptak a munkáért, míg Füles gázsiját 500-3200 forint között határozták meg. Az állandó megrendelések révén nem volt oka panaszra a fényképésznek, de a szabadságot ennél sokkal többre értékelte: „Azt csináltam, amit akartam, senki nem szólt bele”.

A kreatív munka alfája az egyperces agymunka volt Füles elmondása szerint: „mire letettem a telefont, már tudtam, mit fogok csinálni”. Meghonosította az asszociatív reklámképet, melyen a termék egyáltalán nem, vagy nem funkcionálisan jelenik meg. Hanem humorosan, áttételes jelentéstartalommal, érdekes kompozícióban. Ezt szolgálta az életbiztosítás piros szív alakú, vagy a bőr fiatalságát őrző Niveás lakatja, vagy a Szinyei Merse Pál Majálisa által ihletett kompozíciója: a szalmakalapos úr nem virágot szed, hanem egy Videoton magnót birizgál.

Videoton majális
©

A nőcis képek is Füles védjegyei: mi köze a mellvonalig felhúzott pulcsinak, és csábosan lebiggyesztett ajaknak a hanghordozót készítő vállalathoz? Semmi, de jól néz ki. 1979-ben pedig egy éven át legeltethette rajta apu a szemét a vécé (előszoba, konyha, barkácsműhely) falán.

A rendszerváltással Füles felmérte a hiánypiacot felváltó piacgazdaságot, látta a változásokat, a reklámözönt, a fogyasztói társadalmat alakító, a vevőt „hülyének néző” hirdetési gyakorlatot, és kiszállt. "Ez egy letűnt ügy" - ezért most könyveket készít. Nem megrendelésre, hanem saját kedvére, de még mindig reklámfotósként: hídakról, vagy Petőfiről, Radnótiról, aztán tervben van egy másik album József Attiláról.

 "Ma a legnagyobb művészet a pénzszerzés - véli Tóth. A munka nagy része kilincselésből áll a kiadóknál, könyörögni kell és szponzorokat szerezni. "Most nagy dolog ilyen könyveket kiadni, mert a könyvpiacon nem a legjobb a helyzet. Amikor pedig valamit nem lehet, akkor a legnagyobb kunszt megcsinálni". Eddig tizenöt kiadványa jelent meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A CEU segítségével indul Európa meghódítására a húsmentes szalámi

A CEU segítségével indul Európa meghódítására a húsmentes szalámi

Gulyás Gergely speciális szabályokat hozna karácsonyra

Gulyás Gergely speciális szabályokat hozna karácsonyra

L.Stipkovits Erika: Így lehetünk boldogok a kamasszal

L.Stipkovits Erika: Így lehetünk boldogok a kamasszal