A szén-dioxid az emberi tevékenység során felszabaduló elsődleges üvegházhatású gáz. Légköri koncentrációja az előző évtizedben tapasztalt ütemben nőtt 2011-ben is, elérve a 390,9 ppm (milliomod térfogatrész) szintet, amely 40 százalékkal magasabb az iparosodás előtti állapotnál. A légköri szén-dioxid-koncentráció értéke átlagosan 2 ppm-mel növekedett az utóbbi tíz évben.

A jelentés szerint a fosszilis alapú tüzelőanyagok az elsődleges forrásai annak a hozzávetőlegesen 375 milliárd tonna szénnek, amely az 1750-ben kezdődött iparosodás óta a légkörbe került. A világszervezet főtitkára, Michel Jarraud szerint a szén-dioxid évszázadokon keresztül a légkörben marad, tovább erősítve a bolygó felmelegedését.

"Már most szemtanúi lehetünk, ahogy a légkörben lévő szén-dioxid feloldása révén az óceánok egyre savasabbá válnak, komoly fenyegetést jelentve ezzel a víz alatti táplálékláncra és a korallzátonyokra nézve" - írta a közleményben.

A második legfontosabb, hosszan ható káros gáznak számító metán légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett az elmúlt három évben, elérve a rekordot jelentő, nagyjából 1813 ppb (milliárdod térfogatrész) értéket, vagyis az iparosodás előtti szint 259 százalékát. A 2007 előtti hét évben a légköri metán-koncentráció értéke - eddig ismeretlen okokból - stagnált.

A hétköznapi nyelvben kéjgázként emlegetett dinitrogén-oxid légköri koncentrációjának növekedése szintén felgyorsult: a 2011-ben mért 324,2 ppb érték az iparosodás előtti szint 120 százaléka. Százéves időintervallumot tekintve a kéjgáz globális éghajlatra gyakorolt hosszú távú hatása mintegy 298-szor nagyobb a szén-dioxidénál.

Az ENSZ meteorológiai szervezeteként működő Meteorológiai Világszervezet szerint a fosszilis alapú tüzelőanyag-használathoz, az erdőirtáshoz, az intenzív mezőgazdasági termeléshez és hasonló emberi tevékenységekhez köthető három gáz kibocsátása 30 százalékkal növelte a globális éghajlatot sújtó melegedési hatást 1990 és 2011 között.