"A Fidesz egy pattanás egy mocsári tündér fenekén" - Túlélheti ‘26-ot a NER?
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
Mára bizony ők is ritka pédánnyá váltak: a budapesti luxusdámák. Sokáig kell lesben állnia annak, aki természetes életterükben akarja megfigyelni őket, amint szőrmebundájukban és tűsarkú cipőcsodáikban végiglibbennek Budapest előkelő üzletsorán, az Andrássy úton. Ezen a hideg, havas januári estén csak kevesen hagyják el közülük a meleg otthoni fészket.
A butikok ürességtől konganak. A kirakatok mögötti csillámvilágban magányosan ácsorognak az eladók. Magyarország luxusüzletei kifogynak a kuncsaftokból?
Kinek érkezett?
Stiller Ákos
„Magyarország luxuspiaca mindig is erősen ingatag volt, mert messzemenően függ a külföldi vevőktől“ – magyarázza Oliver Petcu, egy bukaresti székhelyű tanácsadó cég, a CPP Luxury Industry Management Consultants igazgatója. Petcu becslése szerint a vevőknek mindössze 30 százaléka érkezik belföldről. A turizmus Magyarországon kéz a kézben jár a fényűzéssel. Két éve pedig olyan változás indult be, amely hosszú távon komoly veszélyt jelenthet a magyar luxusiparra: ázsiai újgazdagok helyett egyre inkább spórolós turisták érkeznek az EU más országaiból és az Egyesült Államokból. Budapest ötcsillagos szállodáinak átlagos szobaárai a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában. „Ha a kormány nem tesz erőfeszítéseket, hogy turisztikailag újrapozícionálja az országot, valamennyi luxuságazatra nehéz idők várnak“ - hangzik a szakember prognózisa.
Luxusbarométer
Nem túl derűlátó a luxusüzletek személyzete sem, ha az üzletmenetről kérdezik őket. „Az utóbbi hetekben csak elvétve tévedt be hozzánk vevő” – mondja az egyik előkelő üzlet ajtónállója. Nem szeretné, ha szerepelne a neve ebben a riportban, de készségesen beszél a gondokról, amelyekkel Budapest legszebb sugárútjának luxusboltjai küszködnek: „A tehetős turisták pillanatnyilag elmaradnak, nem szívesen jönnek ebben a hideg és zord időben”.
És ha csak az időjárásról volna szó – ám a politikai bizonytalanság és az európai adósságválság úgyszintén kihat a magyar luxuspiacra. Louis Vuitton, Gucci és Burberry számára Magyarország a legnehezebb közép-európai piac, annak ellenére hogy az exkluzív ingatlanok árai zuhanórepülésben vannak.
Stiller Ákos
A luxusnak nem igazán van hagyománya Magyarországon. Egyfelől azért, mert a nyílt önmutogatás itt lenézettebb, mint a szomszédos kelet-európai országokban. Másrészt azért, mert a tehetős magyarokat a nyugati nyitás után jobban vonzották Milánó, Párizs és München nagy butikjai. „A kevés számú nagyon gazdag magyar eddig jobbára külföldön vásárolt be, és ezt alighanem eztán is így fogja csinálni“ – mondja Petcu. A nagy luxusmárkák ezért jó ideig letettek arról, hogy Magyarországon fiókot nyissanak. Budapest csak az EU-csatlakozással vált luxuspiacként is érdekesebbé.
„Nekünk Béccsel és Milánóval kell konkurálnunk” – mondja hasonlóan Andrusch József, a Dolce&Gabbana magyarországi képviselője. Azzal azonban nem ért egyet, hogy Budapest olcsó székhely volna. Az árak Európa szerte egyforma magasak. Optimistábban látja a helyzetet, mint a luxusszakértő Petcu: „Tavaly valamelyest megint javult a forgalom“ – mondja Andrusch. Más nemzetközi márkákhoz hasonlóan az olasz cég budapesti sikere is az utazó üzletemberek és turisták vásárlókedvén múlik elsősorban. A forgalmat itt a Szöulból, Pekingből, New Yorkból és Dubaiból érkező kuncsaftok generálják.
Hazai luxus
Hazai luxusmárkákkal ritkán találkozni Budapest pompázatos sugárútján. Miként a nemzetközi piacon is csak kevés magyar prémiumtermék tulajdonosának sikerült átmentenie jó hírét az arisztokraták uralta múltból a luxus modern világába. A kommunista diktatúra különösen rányomta bélyegét erre a szektorra. Az erőltetett iparosítás és a munkásság urbanizálódása számtalan minőségi manufaktúrának és kisüzemnek a véget, a szövetkezetekbe való beolvasztást jelentette.
A Vasfüggöny leomlása után jó néhány magyar prémiummárkát külföldi luxuskonszernek vásároltak fel, s a gyártás immár ezek neve alatt folyt tovább. A szakember ennek ellenére komoly potenciált lát a magyar prémiummárkákban. Szerinte a borok és májpástétomok mellett elsősorban a Herendi Porcelánmanufaktúra élhetne jobban a nemzetközi hírnévben rejlő lehetőségekkel. A Veszprém melletti kisváros manufaktúrája hosszú hagyományra tekint vissza. Története 1826-ban kezdődött, s az európai királyi házak mindmáig a cég megrendelői közé tartoznak. A luxuskategóriás Kempinski szállodákban szintén magyar porcelánon szolgálják fel az étkeket.
Stiller Ákos
A manufaktúra még az 1948-as államosítás után is viszonylag szabad kezet kapott a napi üzletvitelben. A deviza, amit a luxusporcelán hozott az országnak, a kommunistáknak is fontos volt. 1993-ban újraprivatizálták a vállalatot, s Herend 75százaléka ma a dolgozók tulajdonában van. „Az ilyen márkák tulajdonosainak meg kell érteniük, hogy nagy múltjuk ellenére ma egy kemény nemzetközi verseny résztvevői“ – mondja Petcu. Herend főleg külföldön szalasztotta el, hogy ügyes marketinggel saját termékeire irányítsa a figyelmet. A cikkünkhöz végzett anyaggyűjtés a szakembert igazolja. „Úgy döntöttünk, hogy nem kívánunk állást foglalni“ – hangzott a cégvezetőség válasza az ezzel kapcsolatosan feltett kérdésre.
Míg a magyar márkáknak nemzetközileg nem sikerül pozícionálniuk magukat, a nemzetközi márkák Magyarországon válnak mindinkább szkeptikussá. Petcu szerint főleg a divatszakmában kell butikbezárásokkal számolni. A tendencia megfordításának kulcsát a szakember a turizmusban látja. „A jelenlegi infrastruktúrával azonban Magyarországnak nagyon nehéz lesz idecsábítania a nagyon tehetős utazókat."
Így pedig a kormányra vár a feladat, hogy megvédje a kihalástól az Andrássy úti luxusdámákat.
Stiller Ákos
„Budapest elvesztette identitását“ |
hvg.hu: Kelet-Európában mindenütt csökken a prémiummárkák iránti kereslet – helyenként több mint 20 százalékkal. Elment a kedve a fényűzéstől Kelet-Európának? Oliver Petcu: Most már azokban az országokban is erős a csökkenés, amelyek eddig, mint Ukrajna és Szerbia, növekedési potenciált mutattak – s a luxuspiacra ez különösen igaz. E visszaesésért több tényező felelős: legfőképp a politika, de a csökkenő kereslet, a pénzügyi instabilitás és a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének hiánya is. Románia, Lengyelország vagy Bulgária luxuspiaca az elmúlt évben stagnált, és ugyanez várható 2013-ra. Ezekben az országokban átlagosan 20 százalékkal esett vissza a luxusszektor piaca.
hvg.hu: A magyar és cseh luxuspiac hagyományosan erősen függ a turizmustól. Itt mennyire sújtja a válság a luxusipart? O.P.: Az utóbbi két évben főleg más EU-országokból és az USA-ból látogatnak kispénzű turisták Magyarországra. Budapest ötcsillagos szállodáinak átlagos szobaárai a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában. A Malév csődje tovább erősítette ezt a válságot. Ha a kormány nem tesz pénzügyi erőfeszítéseket, hogy idegenforgalmilag újrapozícionálja az országot, valamennyi luxuságazat nehéz időknek néz elébe. 2013-ban sok üzlet be fog zárni, főleg olyanok, amelyek divatruházatot és kiegészítőket árulnak. Csehország luxuspiaca, ami a külföldi turistáktól való függőséget illeti, hasonló Magyarországéhoz. De ott legalább nyílt néhány új ötcsillagos hotel, néhányat pedig felújítottak. Miként a magyarországi, a cseh luxuspiac is legfeljebb 30 százalékig épít a hazai vásárlóerőre. Új nagy üzletek ott sem fognak nyílni, de legalább a mostani szintet tartani tudja a piac. Ennek az is oka, hogy a luxusmárkák Csehországban többnyire kis üzleteket nyitottak, amelyek szűkebb termékválasztékot kínálnak.
hvg.hu: A magyar luxusfogyasztó miben különbözik más európai luxusfogyasztóktól? O.P.: A magyar, horvát, lengyel és szlovén luxusfogyasztók nagyon hasonlítanak angolszász társaikra. Nagyon konzervatívak, és csak korlátozottan vágynak luxusmárkákra. Ezekben az országokban kisebb a luxusmárkákkal való hivalkodás igénye, mint Kelet-Európa többi országában. A kevés nagyon gazdag magyar eddig jobbára külföldön vásárolt be, és ezt valószínűleg eztán is így fogja csinálni.
hvg.hu: Eddig csak a nagy nemzetközi márkákról beszéltünk. Milyen helyi, magyar gyökerű márkáknak volna esélyük arra, hogy nemzetközileg sikeresek legyenek? O.P.: Magyarország nagy erőtartalékokkal bír saját luxusmárkáinak fejlesztésében – ilyen a herendi porcelán vagy az Unicum. E márkák tulajdonosainak meg kell érteniük, hogy nagy múltjuk ellenére ma egy kemény nemzetközi versenyben vesznek részt. A magyar borokban és májpástétomokban is komoly potenciál rejlene, ha megfelelő marketinggel támogatnák őket.
hvg.hu: A hazai piacon azonban alighanem marad a nehéz helyzet. Ferihegyen például egyre több fapados társaság landol. O.P.: Ha a világ a fapados turizmus gócpontjaként észleli Budapestet, az hosszú távon negatív hatással lehet a város imázsára. Budapest jelenleg olyan város, amely elvesztette identitását. A hatóságok pedig mintha nem akarnák meglátni a turizmusban rejlő potenciált. A reptéri helyzeten is könnyen lehetne javítani, ha a szokványos duty free shopok helyett hazai prémiummárkákat és luxuscikkeket kínálnának |
Sorozatunk további részeit itt olvashatják el.
Lukas Bay két héten át a hvg.hu vendégújságírója a Goethe Intézet "Nahaufnahme" csereprogramjának keretében. A projekt során német szerkesztők cserélnek szerkesztőséget más európai országok újságíróival. A hvg.hu munkatársa, Lukács Andrea 2012 novemberében töltött három hetet a Handelsblatt Online szerkesztőségében. További információkért kattinton a linkre: www.goethe.de/nahaufnahme.
