A Göteborgi Egyetem orvosi karának, a Sahlgrenska Akadémiának a kutatói úgy vélik: az agyvíz mennyiségének ismételt megmérésével pontosan követni lehet a gyógyulási folyamatot, és ezzel elkerülhető, hogy az ökölvívó idő előtt visszatérjen a szorítóba. Mint hangsúlyozták, leginkább akkor nem szabad kitenni újabb ütéseknek és csapásoknak a sportolókat, amikor az agy még túlságosan is érzékeny a halmozott sérülésekkel szemben.

Kaij Blennow és Henrik Zettenberg tanulmányukban utaltak arra, hogy az elmúlt évszázadban évente tíz hivatásos ökölvívó halt bele a ringben szerzett sérüléseikbe, a legtöbbjük kiütés után. Minden harmadik profi bokszoló emlékezetkieséssel vagy beszédnehézséggel fejezi be sportpályafutását.

Blennow külön felhívta a figyelmet arra, hogy az amatőr versenyzők jóval kevésbé vannak kitéve az egészségkárosodás veszélyének, egyrészt annak köszönhetően, hogy kevesebb menetet kell végigküzdeniük, másrészt azért, mert sérülésveszély esetén lényegesen gyakrabban szakítják félbe mérkőzéseiket.

A két kutató a sérülések elkerülésének - a sportolók testi épsége megóvásának - egyik lehetséges módjaként a fejre mért ütések betiltását javasolták. "Különösen fontos lenne ez a fiatal ökölvívók esetében, akinek az idegrendszere még meglehetősen sérülékeny" - húzta alá Blennow.

Szerintük ugyancsak megoldás lehetne, ha a hivatásosoknál is csökkentenék a menetek számát, kötelezővé tennék számukra fejvédő használatát, illetve a bokszkesztyűk jobb kipárnázását.