Budapest olyan, mint Jeruzsálem
Jeruzsálemről három dolgot kell tudni. Jeruzsálem maga a történelem, Jeruzsálem a Világ Köldöke, valamint Jeruzsálem hasonlít Budapestre. Hamarosan itt a húsvét, a legszentebb város legfontosabb ünnepe.
Húsvétkor Jeruzsálemben gyűlnek össze azok, akik szeretnék megérteni a világ nagy ügyét: a Történelmet.
Még egy hét van hátra, hogy - akár fapadossal - eljussunk a Szent Városba. Három felfedezésünk lesz.
Jeruzsálem maga a történelem. Nem csak a régi látható szabad szemmel, azt sokfelé megláthatjuk. Hanem a történelmi idő folyamatossága, ahogy a korok egymásra rakódtak.
Jeruzsálem a Világ Köldöke, mindenki itt van.
Jeruzsálem olyan, mint Budapest. Az igazi szellemét a rejtett zugogban találjuk meg.
Itt találja a Szentföldet
A Szentföldhöz tartozik – tágabb értelemben véve – minden, ahol valaha keresztesek jártak. Akár Rodoszt is beleszámíthatjuk, vagy a most igen szomorú napokat élő Hama és Homsz szír városokat. Ezek a városok mind óriási keresztes várakkal dicsekedhetnek, csak a falakat körbejárni fél napos kirándulás. Ezrével lakták a lovagok, nem beszélve a kiszolgáló személyzetről, a raktárhelységekről, és néha hónapokra bezárkóztak, ha ostromnak álltak ellen.
Jeruzsálem óvárosára vetett első pillantásunk is hasonló keresztes falakba ütközik. Aki belép az és sétál fel-alá, megláthatja, hogy a 11. századi falak nem is olyan régiek. Régiek nekünk, akik ekkor a magyar államiság első száz évét éltük, de nem a Szentföldön, ahol a 3000 éves Dávid-kori járdát is koptathatjuk – igaz, az Ofel, vagyis Dávid városa a keresztes városfalon kívül, dél-keletre található, a Templom-hegy tövében.
A Történelem
A város olyan, mint egy torta. Ha félbevágjuk, látjuk a rétegeket… valahol félbe is vágták a történelemkedvelő turisták és zarándokok kedvéért, például a város észak-déli tájolású főutcája mellett, itt egészen az időszámítás előtti 8-9. századik lelátunk. Ez a legalsó réteg ahová történelmi mérőónt ereszthetünk, erre épülnek rá a későbbi korok, jól elkülönülnek, hiszen más az építőkövek mérete, formája, néha a színe is. Más réteget terítettek a macedónok, a rómaiak, a bizánciak, a perzsák, mamelukok, a keresztesek és a törökök.
A másik legjellemzőbb szelet a Templom-hegy nyugati fala, vagyis a Sziklamecset tövében magasodó Siratófal. Most nem foglalkozunk a közhelyekkel, a fal réseibe gyömöszölt papír fecnikre írt kívánságokkal, és a jámbor imádkozókkal, inkább balra fordulunk. Itt egy szélesen elterülő kaput találunk.
Hogy egészen pontosak legyünk csak egy boltívnek a tetejét láthatjuk. Annak idején, amikor a boltív Heródes korában megépült, hogy a Templom-hegyet és a nyugati dombot összekötő hidat alátámassza, a talajszint még 8 méterrel mélyebben feküdt. Azóta minden évszázad a völgybe hordta saját hulladékát, törmelékét, tégladarabjait, és még ki tudja, mi mindent, a völgy, amit fölé magasodott a boltív, egyre csak telt, a járószint meg csak emelkedett, mint egy elfelejtett bedagasztott kenyértészta, és ez lett belőle. A félkörívben záródó építménynek már csak a teteje látszik, mintha megskalpolták volna.
Ez egy izgalmas helyszín, több történet is kering róla. Vitatott, de van aki azt mondja, hogy a Templomosok rendjét itt alapították a boltív alatt. Mások szerint ők az Al-Aksza-mecsetben kezdték meg működésüket, hiszen mecset az egykori Salamon Temploma helyén állt, vagyis a hely szelleme jobban illik a rend nevéhez.
Budapest
Jeruzsálem egyúttal a Világ Köldöke is. Itt találkozik Afrika, Ázsia és Európa. Összecsapnak a nagy kontinensek, akárcsak nálunk, Budapesten a szlávok szőkesége, a germánok rendszeretete és a latin affektáltság.
Ha itthon nyitott szemmel járunk, egyszer csak megláthatjuk, hogy van örmény és szerb Budapest, török és zsidó Budapest, olasz és német Budapest is. Ezeket főleg belső kis udvarokban leljük meg, talán olyan lépcsőházakban, ahol a falakba régi sírköveket építettek be, vagy egy falikútban ismerjük fel a régi szerb rézműveseket, satöbbi… Úgy szórják el civilizációk az emlékeiket, mint egy gyerek a tejfogait és megjegyzéseit, észre sem veszi, hány kincset hagyott hátra, de a gondos szülők csak összeszedik.
A Világ Köldöke
Nos tehát, Jeruzsálemben is budapestinek kell lenni, betérni az udvarokba, meglesni a kapualjakat és megtaláljuk az egész Világot.
A leglátványosabb példa erre maga a Szent Sír templom 6 keresztény felekezetével. Görög keletiek, örmény apostoliak, római katolikusok, etiópok, koptok és szír ortodoxok bírnak saját felségterülettel a templomban. A legnagyobb területtel a görögök rendelkeznek, a templom maga a pátriárka székhelye is.
A legmostohábban az etiópokkal bánt el a történelem, őket a tetőn találjuk meg, sok haranggal. Rozoga lépcsőkön jutunk fel hozzájuk, aki Nagypénteken látogatja meg őket, láthatja, hogy rendkívül szorgalmasak. Elkezdik ezen a napon a szertartásokat, csak imádkoznak, újramesélik a húsvéti történet, és be nem fejezik, amíg el nem jön a hétfő. Hosszú botjaikra támaszkodnak, hogy bírják a hosszú ácsorgást, mert le nem ülnek.
Ez ám az áhítat. És ha mi, akik az elvilágiasodott nyugaton élünk, megmosolyogjuk az utcáinkon nagy ritkán elsuhanó csuhákat vagy ortodox zsidó öltözetet, mondván, naiv, gyerekes és lemaradt jószág a mélyen vallásos ember, itt eszünkbe sem jut. Itt a történelem és a vallás egy ötvözet, a Szent Sír-templom mindenki múltjának része.
Ezt egy picit nehéz elmagyarázni, a rövidebb bizonyítékunk így szól: menjenek oda, próbálják ki.
A hosszabbhoz egy gyakorlatot kell elvégeznünk. Három emléket kell felidéznünk ehhez: egy tiszta fiatalkorit, egy homályos kora gyerekkorit, tudják, egy olyan emléket ami álomszerű, és meg kell kérdezni a szüleinket, hogy tényleg megtörtén-e, és úgy történ-e, ahogy emlékszünk. Ők elmondják, hogyan történt, de az nekünk nem felel meg, csalódás, nincs benne semmi álomszerű, ezért elutasítjuk, és visszatérünk az álomszerű verzióhoz. A harmadik emlék pedig családi, születésünk előttről származik.
Az első emlék a történelem. Megragadható, a saját idővonalunk tiszta szakaszán megjelölhetjük a pontot, ahova illeszkedik.
A második a monda. Igaz is, mese is, de csak sejthetjük, hogy mi igaz és mi költészet, mert hiszen az idővonalunk maszatos, korai szakaszához tartozik.
A harmadik a vallásos múlt. Olyan családi történet, ami számunkra nem valódi, hiszen sosem éltük meg. Azonban mindenben meghatároz bennünket, és így követeli meg a helyét a saját történelmünk előtti történelemben.
Ebbe a harmadik kategóriába tartozik majd az, amit itt átélünk. A mi történelmünk,mégsem kaptunk eddig esélyt arra, hogy részt vehessünk benne. Ezért most érte megyünk, mint zarándokok. És mit látunk? azt, hogy mások is ugyanezért és ugyanide jöttek. Ezek szerint rokonok vagyunk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
