szerző:
Rác András
Tetszett a cikk?

Egy európai uniós jelentés szerint a Balaton szennyezett, Magyarország pedig a negyedik helyen áll azon a listán, ahol az uniós tagállamok rossz vízminőségű országait sorolják.

Rossz a víz minősége Európában, és Magyarország ebben is az élen jár, állítja az a március végén közzétett uniós tanulmány, amelyet a román Victor Bostinaru EP-képviselő mutatott be egy brüsszeli meghallgatáson. A tanulmányt az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség anyagai alapján készítették azért, hogy megvizsgálják, mely országok nem felelnek meg a szennyvízkezelésről szóló direktíváknak. Magyarország a negyedik helyet foglalja el a környezetvédelmi szabályokat megsértő országok szégyenlistáján.

A tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a 27 uniós tagállam közül ki, mennyiben tartja be azokat a direktívákat, amelyeket még a 2000-ben létrehozott európai Vízkeretirányelv (VKI) fektetett le. A jelentés főleg arra fókuszál, hogy miként kezeli a szennyvizet az adott ország vagy város, de fontos iránymutató a természetes vizek és a csapvíz állapota, főleg a kedvelt üdülőrégiókban.

©

A tanulmány szerint Magyarország a negyedik helyet foglalja el: 631 helyszínen szegi meg a szabályokat. A dokumentum tételesen 213 közepes és nagyobb települést nevez meg, köztük Budapestet, Debrecent és Sopront is.

Kiemeli a Balatont, mint Európa egyik legkedveltebb üdülési célpontját. Némi élcet is megenged magának az anyag, ugyanis egy dupla oldalas Európa-térképre képeslapokat helyeztek el azokról a vidékekről, ahol a vizet veszélyesnek vélik. "Üdvözlet Pisából" és "A tökéletes Palo Alto" képeslapok mellett megtaláljuk a Balatont is.

Összesítésben Magyarországról csupán 16 százaléka a vizeknek került a „jó” vagy a „kiváló” kategóriába. 37 százalék „elfogadható”, 47 pedig már a „szennyezett” vagy „nagyon szennyezet” osztályban szerepel. Pedig az ország a 2007-2013-as költségvetési időszakban 22,4 milliárd eurót (6720 milliárd forint – 300 forint/euró árfolyamon) költhetett a kohéziós alapokból e kihívások kezelésére. Ez az egyik legnagyobb összeg, ami valamely tagállam rendelkezésére állt, teszi hozzá a jelentés.

Ebből baj lesz

A top szégyenlistás hely az elevenünkbe vág, hiszen évek óta mást sem hallunk a politikusainktól és az országimázs festőitől, hogy a víz az ország csodafegyvere. Érkeznek is milliók a hírére, a fürdőkbe, a Balatonhoz, Hévízre, Budapestre, és mi magunk is szívesen megyünk tavaink mellé. A tiszta víz a magyar néplélekben olyan, mint a sportcsoki, a Túró Rudi, vagy Mátyás király meséi: világhódító hungarikum és megkérdőjelezhetetlen vagyon.

Már a Balatont érő kritika is mély érvágás. Ha szárnyra kap a hír, hogy rossz osztályzatot kapott a tó, akkor a sokmilliárdos turizmus és sport szektor elvérzik. A KSH adatai szerint 2012-ben 2,7 millió belföldi és 1,7 millió külföldi vendégéjszakát vásároltak itt. Válság ide vagy oda, a belföldi vendégéjszakák száma 1,3 százalékkal, a külföldieké 4,5 százalékkal növekedett, és ezzel az „összes magyarországi belföldi vendégéjszakából 26, összes külföldi vendégéjszakából 15,3 százalékban részesedik” a Balaton, szögezte le a Magyar Turizmus Zrt. a hvg.hu-nak.

©

A jelentés tehát minimum sokkoló. De mielőtt egy szokásos összeesküvés-elméletet elővéve azzal magyaráznánk a dolgot, hogy a jelentést tevő egy román képviselő, emlékezzünk rá: a tanulmány szerint a legrosszabb helyezést éppen Románia kapta, ahol 2476 helyen szegik meg a szabályokat és szennyezik veszélyesen a vizeket. Ezt követi Spanyolország (1148) majd Bulgária (901). Ugyanez a tanulmány amúgy igen kritikus Brüsszellel és Belgiummal szemben is.

Mégis van ellenérvünk

„Az eredmény megkérdőjelezhető” – mondja mégis Somlyódi László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója. Nem csupán a masszív tudományos-szakmai múltja teszi viszont ítéletét hitelessé, hanem önkritikája is, amivel a hazai vízpolitikát illeti.

Somlyódi – megismerkedvén a jelentéssel – sorjázta a kérdéseit és kételyeit a hvg.hu-nak: nem tudjuk pontosan ki, hogyan, milyen metódus szerint végezte a méréseket, mennyi idő alatt készült el. „Hivatkozik [a jelentés] az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre is, de ez is zavaros.” Holott az irányelvek elég pontosak, akárcsak a célok is. A megfelelő metódust követve minden ország vízhelyzete egy 5 szintű skálán meghatározható, s e skála szerint az a követelmény, hogy 2027-ig el kell érni a legalább a „jó”, vagyis a második szintű besorolást.

©

Jelen pillanatban a Balaton vize „olyan állapotban van, mint a 60-as években, aki tehát a Balatonról azt állítja, hogy veszélyes a vize, annak fogalma sincs a valós helyzetről – állítja a professzor, és véleményét osztja Vörös Lajos, a Magyar Turizmus Zrt. tudományos tanácsadója is, aki kihangsúlyozta, hogy a vízminőség romlását főleg „a lebegő mikroszkopikus algák túlzott elszaporodása, szaknyelven az eutrofizáció veszélyeztette”. Különösen veszélyesek az „egyes nyaranta [elszaporodó] tömeges kékalgák (cianobaktériumok)”, amelyek mérgeket termelnek, „bőrirritációt, nyálkahártya-gyulladást, a véletlenül lenyelt vízzel a gyomorba jutva bélpanaszokat okozhatnak. Az algatúlszaporodást a tóba a vízgyűjtő területről elsősorban a szennyvizekkel bejutó foszfor okozza”.

Az 1970-es és ’80-as években romlott látványosan a helyzet, de „a kutatók javaslatára számos költséges, foszforterhelés-csökkentő nagyberuházás létesült”, és ennek megfelelően Keszthelynél, ahol a legalgásabb a víz, olyan értékeket mérnek ma, amelyek kevesebb mint a harmadát teszik ki az OECD által meghatározott egészségügyi küszöbértéknek.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek egyik államtitkársága felelős a víz- és környezetügyekért, ismeri a jelentést, és Somlyódy professzorhoz hasonlóan hiányolja belőle a forrásmegjelölést, a konkrétumokat. „A Balatoni Intézkedési Tervként (BIT) ismert intézkedési csomag” arra koncentrál, hogy biztosítsa „a strandok – közegészségügyi szempontból is – biztonságos vízminőségét, a vízminőség-védelmi kotrást, a nádas-rehabilitációt, az ökológiai alapú halászatot és horgásztevékenységet, valamint a közvélemény és az idegenforgalom szakszerű és hiteles tájékoztatását. […] Ennek érdekében megvalósult a teljes körű csatornázottság, a szennyvizek legmagasabb szintű tisztítása, vagy a vízgyűjtőről való kivezetése. A Zala torkolatnál megkezdődött a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének kivitelezése, amely tovább javítja a Balaton vízminőségét.”

Még sincs ellenérvünk

A helyzet persze nem ennyire rózsás mindenhol. Somlyódy professzor szerkesztette a 2011-ben megjelent Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok kötetet, ami a felszíni vizekkel kapcsolatban így nyilatkozik: „A rendszerváltást követő időszak számottevő kedvező változást hozott. […] Ennek ellenére vizeink állapota (különösen a felszíni vizek esetében) még így is meglehetősen távol van a VKI által hosszú távú célként kitűzött ’jó állapottól’.” A VKI teljes nevén Vízkeretirányelv, ami 2000-ben született meg, és az európai tagállamok vizeit nem csupán kereskedelmi terméknek, hanem „örökségnek” tartja. Az eszmei érték mellett azt is rögzíti, hogy a vizeket – mindet, nem csupán a nagyobb tavakat és folyókat – ökológiai szempontból szükséges megóvni, vagyis a hidrobiológiától az árvízvédelemig minden ide tartozik.

Míg gombaként szaporodtak a wellness-szállók és az utazási propagandaanyagok, amelyek a magyar fürdőkultúrát és vízgazdagságot hirdették, addig a VKI-ben meghatározott elv szerint csak 2007 óta kezdett az ország foglalkozni. Nem későn ugyan, de ma, 2013-ban még túl kevés az ismeretünk, mondja Somlyódi tanár úr.

©

Az unió tagállamainak minden felszíni és felszín alatti vizet vizsgálnia kell, nem elegendő a nagy folyók és tavak elemzése. A teljes vizsgálatot 5 területen, és több mint 30 kritérium mentén kell elvégezni. Az elemzés kitejed a biológiai elemzésre, mint az algák, növények, halállomány és minden vízi élőlény analízisére; fizikai és kémiai adottságokra, mint az oxigén- és ásványi anyag-tartalomra; környezeti állapot-vizsgálatra, vagyis a fertőző és szennyező anyagok jelenlétére; fizikai tulajdonságokra, amelyek a biológiai minőséget befolyásolják, mint a vízmozgás dinamikája és sebessége. Mindez rendkívül kiterjedt és számos munkaórát köt le, a hiteles eredményekre biztos, hogy várni kell.

A folyamatot veszélyesen lassítja, hogy a jelen kormányzati periódusban – ezt már mi tesszük hozzá – a környezetvédelem mostoha gyereke a közügyeknek. Nincs önálló minisztérium, államtitkársággá silányították a víz ügyét is, most a vidékfejlesztési tárca alá. Illés Zoltánnak csontként dobtak fentről egy államtitkári kinevezést, ő próbálkozik most. S bár a minisztérium azt állítja, hogy „a Tárcánk az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve a szakterületen tevékenykedő oktatási intézményekkel állandó kapcsolatot tart”, a kutatók nem érzik, hogy meghallgatásra találna a szavuk.

Ráadásul 120 évnyi működés után megszűnt a Vituki is, a korábbi Környezetvédelmi Minisztérium Vízgazdálkodási Kutatóintézet. Ez volt az a jól felszerelt nonprofit kft., ami a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, mennyiségét kutatta, sőt közreműködött az árvízvédelemben és előrejelzésben is. A kutatóknak ugyanaz a sors jutott, mint sok más intézetnek: egyre csökkenő támogatás, egyre több piaci munka, létszámcsökkentések, elsorvadás.

Persze a fentiekre könnyű riposztolni. A Vituki gárdájának és eszközeinek egy hányadát a Nemzeti Környezetügyi Intézetbe (NKI) vitték át, ám párhuzamosan az árvizekkel és belvizekkel szembeni védekezés a Belügyminisztériumhoz került, tekintve, hogy a közmunkákat ez a tárca felügyeli.

Ne csak a turisták miatt rettegjünk…

Ihatunk-e még a csapból? Másfél liter magyarországi ásványvíz ma mintegy 115 forintba kerül. A napi három liter vizünket tehát 230 forintért, a havi adagot 6900 forintért fogyaszthatjuk el, ha igaz, hogy nem szabad csapvizet innunk. Somlyódi professzor szerint ugyan Budapesten „nagyobb a diverzitás, mint a Balatonon”, ezért a szakember csak óvatosabban mondhat véleményt. Mint megjegyezte: van olyan szakasza a rendszernek, ahol sokáig tartózkodik a víz, ami ront a minőségen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már négymillió adag koronavírus-vakcinát adtak be az Egyesült Királyságban

Már négymillió adag koronavírus-vakcinát adtak be az Egyesült Királyságban

Nem fekete-fehér történet: a szereplők bőrszíne miatt került össztűz alá a Netflix sikersorozata

Nem fekete-fehér történet: a szereplők bőrszíne miatt került össztűz alá a Netflix sikersorozata

Mától Stellantis, ami korábban Fiat Chrysler és Peugeot Citroen volt

Mától Stellantis, ami korábban Fiat Chrysler és Peugeot Citroen volt