Az Imperial College London egyetem szakértői összesen több mint négymillió előre tervezett műtét kimenetelét vizsgálták a 2008 és 2011 közötti időszakban. A British Medical Journal című szaklapban szerdán ismertetett kimutatás szerint a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai kórházaiban elvégzett sebészeti beavatkozások halálozási rátája összességében 0,67 százalék volt a vizsgált műtétek esetében.

A felmérés ugyanakkor igen nagy ingadozásokat jelzett az átlagon belül, attól függően, hogy a műtéteket a hét melyik napján végezték el. Kiderült: a pénteken elvégzett operációkat követő harminc napon belül 44 százalékkal nagyobb a halálozási kockázat, mint a hétfői műtétek után. A szombaton és vasárnap műtöttek túlélési esélyei még sokkal rosszabbak: a hétvégi operációk halálozási rizikója 82 százalékkal magasabb a hétfőinél, bár igaz az is, hogy a tervezett műtétek töredékét végzik csak a két hétvégi napon.

A tanulmány szerzői "elfogadhatatlannak" nevezték a műtétek napjától függő, ilyen mértékű halálozási esélyeltéréseket.

Paul Aylin professzor, a kutatócsoport vezetője a BBC-nek szerdán elmondta: a sebészeti beavatkozások után általában az első 48 óra a legkritikusabb időszak, a komplikációk, így például vérzések, fertőzések általában ilyenkor jelentkeznek ugyanis. Így ha egy adott kórházban a hétvégi ellátás az ügyeletben lévő orvosok és az ápolószemélyzet kisebb létszáma miatt nem ugyanolyan szintű, mint hétköznap, abból nyilvánvalóan következik, hogy a hét késői szakaszában műtött betegek kockázatai nagyobbak lehetnek.

A The Daily Telegraph című brit napilap szerdán idéz egy januári felmérést, amelyből kiderül, hogy az NHS szakmai vezetői maguk sem tartják ugyanolyan biztonságosnak a hétvégi ellátást a szolgálat kórházaiban, mint a hétközit.