"Akár pucéran is jöhetnek vizsgázni"
Nem csak a Kaposvári Egyetemen tiltják a haspólót, találtunk több olyan külföldi oktatási intézményt, ahol hasonló szabályok vannak érvényben. Bőven akad azonban olyan hely is, ahol messze nem ekkora a szigor, sőt, néhol már a transzenmű öltözködést is engedélyezik. Egy hazai protokollszakértő és Schiffer Miklós stílustanácsadó véleménye szerint előnyösebb, ha a diák decens. A lezserségéről is ismert Mérő László viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy parancsszóra az öltözködésben sem lehet hagyományt teremteni .
Egyetemi dress code-ügyben Európában liberálisabbak, mint az amerikai vagy ausztrál intézményekben. A párizsi Sorbonne-on például egyáltalán nem találtunk regulát a diákok hétköznapi viseletére, a weboldalukon található képek között még olyan is látható, ahol a lányok spagettipántos trikóban, és kurta szoknyában ülnek az órákon.
A brit Cambridge még ennél is tovább megy: 2012 nyarán hoztak egy forradalmi rendelkezést, amely alapján még vizsgákon sem diszkriminálhatják a transzneműeket, így férfiak például ugyanúgy húzhatnak szoknyát a szóbelire, vagy éppenséggel a diplomaosztóra, mint a nők. Azért lazítottak az úgynevezett subcufs hagyományos előírásain, mert a transzneműeknek, illetve a campus LMBT-közösségének plusz stresszt okozhatott, ha orientációjukat nem fejezhették ki az öltözékükben, és magukra kellett kényszeríteni a nadrágot, vagy egy épp ellenkezőleg, az utált szoknyát.
A Virginia állambéli Hampton egyetem kampuszán (kivéve a diákok lakóövezetében, a kollégium határain belül) viszont még sapkát, baseball sapkát, hajhálót, fejkendőt is tilos hordani – hacsak nem vallási okokból. A kapucni is be van tiltva, ahogy a mezítláb mászkálás, a haspóló, és minden olyan öltözék, amiből kilátszik a nők vagy a férfiak alsóneműje. A Boston egyetemen is van dress code: tiltják a csupasz hasat és a lábat, de a szakadt és átlátszó ruházatot sem látják szívesen.
A Sydney egyetemen a ruhák tisztasága is szerepel a dress code-ban, mint követelmény, de a farmershortot, a trikót, a munkás és edzőfelszerelést is ellenzik, a szandál és a tanga pedig kifejezetten nem kívánatos ruhadarab az ausztrál felsőoktatási intézményben.
Kaposvár Boston nyomában
Szávai Ferenc kaposvári rektor tehát Bostont, Hamptont és Sydney-t tekinti inkább irányadónak. "Kérjük mellőzni a túl rövid szoknyát, rövidnadrágot, túlságosan kivágott, vagy pánt nélküli ruhákat, strandpapucsot, a túlzott parfüm és erős smink, kirívó kiegészítők használatát" – olvasható a kívánatos öltözködési szabályokat összefoglaló rendeletben, amelyet a Kaposvári Egyetem vezetője jegyez. Nyári időszakban a szabályozás szerint el lehet tekinteni férfiaknál a zakó és a nyakkendő, nőknél pedig a harisnya és a zárt cipő viseletétől, de az ápolt haj, köröm és arcszőrzet mindig alapkövetelmény – áll a csütörtökön napvilágra került szabályzatban, mely országszerte nagy port kavart.
A rendelet a szorgalmi és a vizsgaidőszakban ajánlott öltözetet is meghatározza férfiaknak és nőknek, illetve oktatóknak és hallgatóknak külön-külön. Így például az is kiderül, hogy a férfi hallgatóknak a vizsgákon sötét zokniban, és barna vagy fekete övben ajánlott megjelenniük. "A rendelet be nem tartása a jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után" – olvasható a záró rendelkezésekben.
A dress code hírére a kaposvári diákok első spontán reakcióként gyorsan nekivetkőztek, és egy performansz keretében tanárukkal, Csapó Virággal egyetemben meztelenül tartották meg az órát. Erre pedig az egész világ felfigyelt, a BBC, a Washington Post, az Indenpendent is lehozta a csupasz hallgatókról készült képeket. A demonstrációt "lightosabb" (papucsos-törülközős) formában hétfőn is megismételték az egyetemisták, bár nagy tömeget megmozdítani nem tudtak.
Nézz mélyen az eszembe
„A konzervatív külső vonja el a legkevésbé a figyelmet arról, amit mondunk” – mondja Görög Ibolya protokollszakértő, aki szerint elengedhetetlen, hogy a vizsgákra rendesen felöltözzenek a diákok. „Ezzel önmagukra is hatnak, mert az ember máshogy beszél, ha megadja a módját. A ruha visszahat ránk”. A vizsgaidőszakra és a különböző ceremóniákra kötelező visszafogottság azonban az egyetem dolgozóira, és legfőképp tanárokra a hétköznapokban is vonatkozik a szakértő szerint: „ők a tudást képviselik, ha egy férfi tanár pólóban és bermudában áll a katedrára, akkor ne csodálkozzon, ha nem veszik komolyan, nem figyelnek az órájára”.
Megkérdeztük Mérő Lászlót is, ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanárát, aki híres laza öltözetéről. Az mondja, sosem volt azzal problémája, hogy ne figyeltek volna rá az előadásain. A bozontos tanár már saját brandjeként használja a tetőtől-talpig farmer-szerelést, és bár a rendszerváltás után még cégvezetőként próbált alkalmazkodni az öltönyösökhöz, hamar leszokott róla, mert nem volt hiteles. Ő köszöni, de nem kér a dress code-ból: "ha lenne legalább párszáz éves hagyománya, amit majdnem mindenki szeret és ápolni akar, akkor nem lenne ellene semmi kifogásom. Csak épp nincs ilyen, és az úgy nem megy, hogy nosza, akkor teremtsünk egyet, parancsszóval".
Görög Ibolya a diákok hétköznapi viseletével nem olyan szigorú, bár a kivágott felsőt és a minit inkább a bulira hagyná: „ha azt akarja egy nő, hogy az esze alapján ítéljék meg, akkor öltözzön alá. Ha kilóg a melle, akkor hiába beszél Nietzsche és Kierkegaard filozófiájának összefüggéseiről, senki sem a mondanivalójára fog figyelni”. Erre is kontrázik Mérő tanár úr: "szívesen nézem a mélyen kivágott dekoltázst, de ha tud olyat mondani, amivel lenyűgöz, azzal egy pillanat alatt elfelejtem a kivágást", ugyanezért vizsgán sem érdekli, ha valakin túl rövid a szoknya, vagy nem elég visszafogott: "miattam akár pucéran is jöhetnek vizsgázni a diákok, akkor is a tudásuk szerint fogok osztályozni".
Corvinus Egyetem oktatójaként Görög Ibolyának nincsenek extrém tapasztalatai a diákok öltözetéről: „néha megmosolyogtatnak a kinézetükkel, de sokan odajönnek tanácsért, hogy mit vegyenek fel egy állásinterjúra. Ez azt jelzi, hogy fontos nekik, hogy komolyan vegyék őket”.
A Kaposvári Egyetem azonban nem bízza a diákok belátására a decens öltözködést, hiába a zúgolódások, pénteken kiadott közleményében a rektor megírta: "ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy az egyetem mindennapjaiban – tekintettel arra, hogy az egyetem egy oktató és kutató hely – és különösen az ünnepi eseményeken – tanévnyitó, diplomaosztó –, vizsgákon az alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg az oktatók és hallgatók". Hozzátették, hogy ezt továbbra is be kívánják tartatni. "A célunk tehát változatlanul az, hogy az egyetemen történő megjelenés méltó legyen az itt dolgozó oktatók és hallgatók értelmiségi létben betöltött szerepéhez" – olvasható az egyetem vezetésének közleményében, amely szerint "az utasítás a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény adta keretek között került kiadásra, irányadó öltözködési elveket fogalmaz meg, mely elvektől nem kívánunk visszalépni".
"Csak tilt, és nem segít"
A kaposvári fejleményekre egy blogbejegyzésében reagált Schiffer Miklós stílustanácsadó, aki egyfelől nem tartaná ördögtől valónak, hogy gatyába ráznák az egyetemistákat. "Sokszor elkeseredve tapasztalom az itthoni utcakép igénytelenségét, rendetlenségét, a pizzafutárnak öltözött üzletembereket, a közönségesen öltözött nőket... Így aztán első hallásra jónak is tartottam, hogy bevezetnek egy komoly felsőoktatási intézményben bizonyos előírásokat, mert a hallgató nem baj, ha beleszokik egyfajta szabályrendszerbe, hiszen kikerülve az üzleti életbe, ilyenekkel, a komoly cégeknél is találkozhat majd. Teljesen megszokott dolog ugyanis a világban és egyre inkább itthon is, hogy vállalatok, intézmények, megfogalmazzák a náluk dolgozók öltözködésére vonatkozó elvárásaikat" - fogalmaz.
A kaposvári rektor rendelkezéseit ugyanakkor mégsem üdvözli Schiffer Miklós: "...egy helyesen megírt dress code, nem pár sorból, félreérthető megfogalmazásból áll, hiszen a szabály akkor szabály, ha pontos, és mindenki számára érthető. A túl rövid szoknya, túlzott parfüm, túlságosan kivágott felső helytelen megfogalmazások, kijelentenek valamit, anélkül, hogy értelmezhetőek lennének. Így aztán ez a szabályozás, pont arra alkalmas, hogy felháborodást keltsen, hogy okot adjon a támadásokra, hiszen nem ad keretet, nem nyújt megoldásokat, csak tilt, és nem segít" - írja a szakember.
| Fideszes formalitás |
| Az utóbbi években a hatalmon lévő politikusok közül a fideszesek erőltették a hivatalosabb dress code-ot a hivatalokban. 2005-ben a XII. kerület polgármester Mitnyan György nyújott be ajánlatát a Fővárosi Közgyűlésben, mely a szakadt képvselőket, és az extrém hivatalnokokat iktatta volna ki, és a nők közül is csak annak engedte volna a kurtább szoknyát, akinek jó lába van. Az akkori főpolgármester Demszky Gábor azonban kategorikusan elutasította a kezdeményezést, amit más SZDSZ-es politikusnő szexistának titulált. 2010 szeptemberében a Hírszerző birtokába jutott a Nemzetfejlesztési Minisztériumban kötelezővé tett dress code, amelyben még azt is kikötik, hogy a nők ne használjanak túl sok parfümöt, valamint megszabják, meddig érhet a térdnél a szoknya, továbbá, hogy legyen mindig tiszta a köröm. A riportból az is kiderült, hogy az MSZP-ések sokkal lazábbra veszik a figurát, még a nyilatkozó miniszterek és szóvivők sem ragaszkodnak minden esetben a nyakkendőhöz, előfordult, hogy farmerben és pulóverben álltak kamera elé. A Miniszterelnöki Hivatal egy korábbi vezető munkatársa szerint pedig sem a Bajnai-, sem a Gyurcsány-kormányban nem volt dress code. Bár az Országház új házirendjének készülésekor kilátásba helyezték a parlamentben dolgozók öltözködésének szabályozását, ám Kövér László végül nem rendelt el a kötelező nyakkendőt a képviselőknek, és hőség ellenére is harisnyát a képviselőnőknek. |
Alsóbb fokon sem működik
A dress code nem túl népszerű a magyar iskolák alsóbb fokain sem, Hoffmann Rózsa iskolaköpeny-ötletét is hatalmas felháborodás fogadta még 2012 szeptemberében. És valóban, alig van olyan tanintézmény, ahol bármilyen kötött öltözködési formát rá lehetne kényszeríteni a kisdiákokra. Budapesten például egy-két idegennyelvű és/vagy vallási felekezethez kötődő magánintézmény tanrendjében határozzák meg szigorúan a mindennapi öltözéket. Ilyen a Grater Grace International School (GGIS), ahol a hagyományok mellett a multikulti közeg egységesítése miatt is kötelező az iskolai uniformis a hétköznapokban. Az angol tantervű magánintézmény 22 éve nyitotta meg kapuit a XII. kerületben, tanulói magyar, japán, angol, amerikai, kínai, koreai, és török nemzetiségűek, és az első osztálytól, tehát hat éves kortól hordják a GGIS-logóval, Mores-Disciplina-Respectus (azaz erkölcsök, fegyelem és tisztelet) felirattal ellátott uniformist.
| Hogy ityeg? |
| Egy amerikai konzervatív portál 10 pontban szedte össze az iskolai dress code legsarkalatosabb pontjait, amit 24 Egyesült Államok-beli tanintézmény öltözködési szabályzatának átvizsgálása alapján készítettek. Ezek szerint a fejfedő az, amit a legszigorúbban tiltanak, és kizárólag vallási okokra hivatkozva engedik hordani a diákoknak. A szoknyahossz is kardinális kérdés, és a térd fölött megengedhető távolságot a megvizsgált intézmények 70 százalékában centiben határozzák meg. Van egy iskola, ahol nem érhet térd fölé a szoknya. A csupasz vállakat csak egy helyen nem tiltják, a többi iskola valamilyen formában szabályozza, hogy mennyit takarjon a felsőrész, de a kifityegő melltartót sehol sem látják szívesen. |
Az igazgató, Rick Knight szerint a tanoncoknak semmi kifogásuk a szabályzatban előírt dress code ellen. Akkora az egyetértés, hogy amikor a 2013-as tanév kezdete előtt a vezetőség a diáktanácsra bízta az egyenruha-reformot, akkor nem lazítottak a kötöttségeken, hanem szorosabbra vették azokat. "Azt találták ki, hogy a lányok egészítsék ki blézerrel, a fiúk pedig nyakkendővel az iskolai öltözködést”. Az iskolában tehát a dress code nem valami felsőbb parancs, hanem a diákok által is elfogadott szabály. Knight szerint azért sincs semmi bajuk a diákoknak a szabályzott ruházkodással, mert a fehér galléros állásokban dolgozó szüleik példája is a szemük előtt lebeg, a multinacionális cégeknél alapelv a szigorúbb dress code.
Fehér gallérosok leáldozóban?
A kaposvári diákokból korántsem váltott ki ekkora lelkesedést a rektor rendelete, mely a kihívó és a slampos elemeket vonná ki a látképből, úgy, ahogy ez rendszerint a banki és nagyvállalati szférában is elvárás. Csakhogy néhol már az irodistákkal szemben is engedékenyebb a vezetőség. A magyarországi IBM egyik dolgozójától megtudtuk például, hogy a Big Blue elnevezés sem csupán a logóból ered, hanem a sok sötétkék uniformisba kényszerített üzletkötőtől, akik régen a céget képviselték. Az utóbbi években azonban lazultak a ruházkodási szabályok az informatikai óriásnál is. Persze mindez nem jelent fedetlen dekoltázsokat vagy klaffogó klumpákat, és abszolút tabunak számít a formálisabb, főként ügyfélforgalmat lebonyolító munkahelyen a nők esetében a pántos, illetve vállakat fedetlenül hagyó ruha és top, a forrónadrág és a merész mini, férfiaknál pedig a térdnadrág és persze a suhogó - derül ki egy cikkünkből, amit az irodai divatról készítettünk.
Rákérdeztünk a banki szférára is, ahol köztudottan igen nagy a szigorúság e téren. Az osztrák gyökerű Erste Bank sajtósa elmondta, a bank munkatársainak megjelenése mindig a szolgáltatási környezetnek megfelelő kell, hogy legyen, tehát a dolgozónak ápoltan, tiszta ruházatban, elegánsan, túlzásoktól és szélsőséges divatirányzatoktól mentesen kell mutakoznia. Közvetlen ügyfélkapcsolati területen dolgozók esetében elvárják a formális üzleti megjelenést, a más területen dolgozó munkatársak esetében a szabályozás engedékenyebb, a zakó és a nyakkendő mellőzhető. Az OTP nem ilyen engedékeny, a visszafogott elegancia alapkövetelmény a munkavégzés során, és tilos a szélsőséges ruhadarabok, kiegészítők és bőrfelületen alkalmazott díszítések viselése.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
