szerző:
Trubek Zsuzsa - Bicsérdi Ádám

Míg itthon évek óta rendezetlen a prostitúció szabályozása, addig az elmúlt években több nyugat-európai városban is magyar szótól hangosak a kéjnegyedek. Zürichben például külön városrészben, a Strichplatzon dolgoznak a magyar, jellemzően a mélyszegénységből kitörni vágyó nők. Legálisan csak 90 napot dolgozhatnak Svájcban, de így is jelentős összeget takaríthatnak meg. Persze mindezért nagy áldozatokat hoznak: alig pihennek és teljesen kiszolgáltatottak a stricijüknek, a helyzetükből kitörni pedig szinte lehetetlen. De Zürichben legalább a körülményekhez képest odafigyelnek rájuk, és segítenek, ha nagy a baj. Riportunk a zürichi magyar kéjplaccról.

Zürich, hétfő kora este. A nemzetközi buszpályaudvaron egy szempillantás alatt és már messziről ki lehet szúrni a Zürich–Budapest-útvonalon közlekedő magyar busztársaság két fehér járművét a körülöttük várakozó hölgy utasok miatt. Az egyik hétszemélyes kisbusz öt utasa Zürichben dolgozó prostituált, és a másikban is hasonlóak az arányok. Hazafelé tartanak egy többhetes kint tartózkodás után, alig bírják kivárni, hogy elinduljon velük a Streetliner. Úgy tervezik, a mintegy 12 órás úton csak keveset trécselnek, majd elalszanak, hogy mire kipihenten felébrednek, már ne a hegyek között, hanem Magyarországon lehessenek, ne a számukra idegen svájciak, hanem a Keleti pályaudvaron őket váró szeretteik között.

A zürichi expressz (Jelenet a Viktória című filmből)
©

„Csak annyit tudok németül, amennyit nagyon muszáj… három- négy kifejezést”

Svájcban még megállunk egy gyorsétteremnél az autópálya mellett, egyikük sem tud rendelni magának, segítségre szorulnak: „de jó, hogy pont itt van, én alig tudok németül, csak azt, amit nagyon muszáj, tudja” – mondja egyikük egy idősebb úrnak, aki szintén a busz utasa.

Film készült a témáról

Viktória – a zürichi expressz címen látható a mozikban a svájci-magyar koprodukcióban készült film a Svájcban prostituáltként dolgozó magyar lányok sorsáról. A film forgatókönyvét a Zürichben hatósági tolmácsként is dolgozó Maros Anna írta, férjével, a filmet rendező Men Lareidával közösen.

Kérdésünkre Maros Anna elárulta, hogy először úgy találkoztak a témával, hogy viszonylag közel laktak az ominózus, magyarok uralta kéjnegyedhez, és hogy a Zürichbe tartó vonatokon egyre több magyar lány tűnt fel. A forgatókönyvíró elárulta, hogy a film sztorija sok kint dolgozó magyar prosti történetéből állt össze, így a Viktóriában látható jelenetek, szituációk, például az embertelen körülményekről, a kiszolgáltatottságról, és a Fora Dora nevű segélyszolgálatról mind hiteles képet festenek a lányok sorsáról.

A film főszerepét a modellként is ismert Farkas Franciska alakítja, a mellékszerepekben többek között Nagy Zsoltot, Stefanovics Angélát vagy Szabó Simont láthatjuk.

Hármuk között baráti a viszony, ők mindent tudnak egymásról, de az egyedül utazók is hamar megtalálják a hangot a többiekkel, közös téma van elég. A munkakörülményeikről, a forgalomról, a szerelmi kapcsolataikról beszélgetnek, rögtön tudják, hogy sorstársak.

Boldogok, hiszen másnap, ahogy begördülnek Budapestre, vásárolni mennek, majd a vidékiek haza. Megtehetik: egyikük elmondja, három hét után egymillió forintnak megfelelő svájci frankot tart a kezében, kinti költségeinek rendezése után. (Azt nem tudni, vajon ennek az összegnek hány százalékát kapja majd a futtatója). Igaz, ezért a pénzért átlagosan heti 6-7 napot dolgoznak, napi közel tíz órában – derül ki a Stadt Zürich 2012-es tanulmányából.

90 nap szexmunka

A vonatkozó svájci-EU-s megállapodás értelmében a magyar lányok – az összes külföldi prostituálthoz hasonlóan – összesen 90 napot dolgozhatnak az utcákon egy évben, bármiféle engedély nélkül. Ehhez mindössze Zürich kanton munkaügyi hivatalában kell be- és kijelentkezniük minden alkalommal, amikor a városba érkeznek, vagy éppen elhagyják azt. A 90 napot a lányok általában blokkokra osztják, a köztes időben a legtöbben hazautaznak, ilyenkor hozzák a keresetüket magukkal. Sokszor ők az egyedüliek a családjukban, akik nem segélyekből élnek.

A pénzváltással a hazaérkező lányoknak nincsen sok macerájuk, minden alkalommal, amikor leszállnak a Keletinél, ott vannak a mozgó váltók a parkolóban. Legmegbízhatóbbnak egy török férfit tartanak, rá is mutatnak, és ezzel kiugranak a buszokból. Várnak is rájuk, jellemzően férfiak, de van, akiért a szülei jöttek.

Tánc és szex

A 26 éves Viviennek szerencséje volt: ő viszonylag gyorsan ki tudott szállni, bár nem is erre szerződött. A Nyíregyházáról származó lány évekkel ezelőtt egy nagy álma megvalósításához szeretett volna gyorsan pénzhez jutni. Egy ismerőse ajánlott neki biztos táncos munkát Svájcban, ám megérkezése után gyorsan kiderült, hogy a munka más természetű. A szállását már hetekre előre lefoglalta, azt már nem tudta visszamondani.

Mint mondja, összeroppant, amikor rádöbbent, hogy nem maradt más választása, mint hogy a magyar lányok törzshelyére, a Strichplatzra menjen. Így legalább a bérelt szobájának és a visszaútnak az árát kifizette, de közben teljesen összetört, több ízben próbált öngyilkos lenni. Karjait, de még combjait is az ezekből a kísérletekből visszamaradt hegek borítják. Története nem egyedi. Barbara Ludwig, a Stadt Zürich Strichplatzért felelős koordinátora elmondása szerint sok fiatal magyar lányt vezetnek meg hamis ígéretekkel, és kényszerítenek prostitúcióra megérkezésekor.

Aztán – mint a Micsoda nőben – munkája közben Vivien találkozott álmai lovagjával, ma már közös vállalkozást visznek egy Zürichhez közeli kisvárosban. Neki sikerült a váltás, ami a magyar lányok többségének Ludwig szerint – képzetlenségük miatt – elképzelhetetlen. Kiszállni a prostitúcióból és új életet kezdeni – mint itthon, Magyarországon is – nagyon nehéz.

Strichplatz – a magyar fellegvár

Barbara Ludwig sajnos tapasztalatból beszél, jól ismeri a magyar lányok helyzetét.  Bár az utóbbi egy évben, mióta a lányokat a Shilquairól a Strichplatzra költöztették, tapasztalatai szerint valamivel kevesebben érkeznek Svájcba. Mégis, 2007 óta ők képezik a zürichi prostituáltak döntő hányadát. Valamennyien a már említett Strichplatzon dolgoznak, a három zürichi zóna közül a legolcsóbban.

„Amíg a román vagy a bolgár prostituáltak között sok a diáklány, akik tanulmányaik finanszírozására vállalták ezt a munkát és éppen tanultságuk miatt egy másik társadalmi osztályt céloznak meg szolgáltatásaikkal, addig a magyar lányok nagy többsége kényszerből választja ezt a munkát, a túlélésre játszva, mindennemű távlati cél vagy felemelkedési esély nélkül” – mondja Ludwig.

És hogy miért? Mert még a zürichi hármas számú zóna is jobb alternatíva annál, amit maguk mögött hagytak Magyarországon: ha már prostitúcióra kényszerültek, azt gyakorlatilag mindennemű társadalmi segítségnyújtás nélkül, rendeletek és törvények hadával szigorítottan tehették meg, ezzel szinte ellehetetlenítve annak legális gyakorlását és anyagi boldogulásukat.

Bár Magyarországon 1999 óta legális a prostitúció, annak intézményi feltételei a legalapvetőbb hiányosságokat mutatják. Községről községre más a szabályozás, de a lányokkal szemben támasztott alapkritériumok ugyanazok: 3 havonta meg kell újítaniuk az orvosi kiskönyvüket, mely a szexuális betegségek elleni védettségükről tanúskodik, illetve igazolniuk kell, hogy szociális juttatásoknak nem képezik célcsoportját. Bárminemű szociális vagy pszichikai segítségnyújtásról viszont csak álmodhatnak.

Képünk illusztráció
©

Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZÉE) képviseletében a témát feldolgozó Viktória című film (lásd keretes írásunkat) sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „immár 14 éves adósság, hogy végre egyértelműen kijelöljék hazánkban a türelmi zónákat”. Azt is hozzátette, nem csoda, ha sokan az itthoni büntetésektől félve, vagy a bírságok elkerülése miatt inkább külföldre mennek. Az SZÉE egyébként egy 2014-es kiadványban összegezte, milyen hiányosságokkal küzd az itthoni szabályozás: hiába írja elő törvény az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében a türelmi zónák kijelölését, az önkormányzatok többsége nem lép az ügyben. Így marad a rendezetlen viszony, és az utcán dolgozó lányok maximum háromszázezer forintos büntetést, ismételt elkövetés esetén akár négyszázezer forintos pénzbírságot is kaphatnak. Ahogy a SZÉE kiadványa fogalmaz, a türelmi zónák kijelölését elmulasztó önkormányzatok sértik a prostituáltak alkotmányos alapjogait.

Svájcban védik őket

Ez az, ami másként működik Svájcban. Bár a prostitúció ott is bizonyos keretek között legális, és a kantonok, illetve községek a közös irányelvek betartása után hozhatnak saját szabályokat is, általános irányelv, hogy a prostitúcióra mint gazdasági tevékenységre tekintenek. A szexmunkásokat nemhogy nem zárják ki a szociális juttatásokból, de munkájuk veszélyes természete miatt komoly erőfeszítéseket tesznek lelki és testi épségük megóvására.

Jelenleg öt szervezet nyújt tanácsadást és támogatást a szexiparban dolgozó lányoknak, egy közülük a Flora Dora, amely női tanácsadó szervezetként a Strichlplatzon működik, így az ott létesített pavilonjukban dolgozva, valamennyi munkatársuk Barbara Ludwighoz hasonlóan napi kapcsolatban áll a magyarokkal.

A Viktória - A zürichi expressz egyik jelenete
©

A Strichplatzra (kipróbáltuk) csak a lányok és a társaságukat keresők mehetnek be, ezáltal valamennyire védve vannak férfi futtatóik befolyásától, akik nem egyszer családtagok, vagy éppen partnerek. Az úgynevezett Capo-Fraueneket, a női futtatókat még a Flora Dora munkatársai sem tudják kiszűrni, semmiben nem különböznek külsőre a többi prostituálttól, hatalmuk azonban annál nagyobb. Ez gyakorlatilag az egyetlen felemelkedési lehetőségük.

Miután megállapodtak, a lányok friss partnerükkel egy elválasztott, fedett szexbokszban tölthetnek időt, ahol vészjelző gomb áll rendelkezésükre, ha bármilyen veszélyhelyzetben találnák magukat. Orvosi ellátásra, tesztek elvégzésére minden héten lehetőségük van a Strichplatzon felállított mobilrendelőben, vészhelyzet esetén a kórházak látják el őket, míg a komolyabb vizsgálatokat kedvezményes áron végeztethetik el magukon.

A Flora Dora tapasztalatai szerint rengeteg lány nyúl munkája során drogokhoz. „Enélkül ez a munka elképzelhetetlen lenne” – mondja egyikük. Az utcán dolgozó lányok hétvégén ingyen ehetnek a Flora Dora pavilonjában, hétközben kedvezményes étkezési lehetőséget, télen szükségszállásokat biztosítanak nekik. Ha szexuális erőszak áldozatai lennének, a Flora Dora munkatársai a rendőrségre és az elvégzendő orvosi vizsgálatokra is elkísérik őket, amellett, hogy a jogaikról részletesen tájékoztatnak, akár magyarul is.

„Két munkatársunk folyékonyan beszél magyarul. Igyekszünk. Törekszünk a bizalmi kapcsolatok kiépítésére is, próbáljuk védeni őket” – foglalja össze a szervezet irányelveit Barbara Ludwig.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Utakat zárnak le Győrben és Pécsett, hogy tiltakozzanak a rabszolgatörvény ellen

Utakat zárnak le Győrben és Pécsett, hogy tiltakozzanak a rabszolgatörvény ellen

Százmilliót nyert egy bebukott erdélyi projektjén a fideszes Bánki Erik

Százmilliót nyert egy bebukott erdélyi projektjén a fideszes Bánki Erik

Brazília kivonul az ENSZ globális migrációs csomagjából

Brazília kivonul az ENSZ globális migrációs csomagjából

Sokak életét menthetné meg a drón, amit egy kínai diákcsapat tervezett

Sokak életét menthetné meg a drón, amit egy kínai diákcsapat tervezett

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

NASA: elhagyta a Naprendszert a Voyager–2, már a csillagközi térben utazgat

NASA: elhagyta a Naprendszert a Voyager–2, már a csillagközi térben utazgat