A mérés – amelyet 2872 iskola 3589 telephelyén írnak meg – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve az adott évfolyamokon minden tanuló számára kötelező. Idén ebben 268 609 diák vesz részt: a 6. évfolyamon 92 179, a 8. évfolyamon 89 145, a 10. évfolyamon 87 285 diák.

A teljes körű mérések célja a tanulók képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése. Nem cél, hogy minden tanuló könnyen megoldja a feladatokat, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet kapják, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia.

A szövegértési teszt azt vizsgálja, hogy a tanulók mennyire képesek az adott szöveget megérteni, a mindennapi élet során használni és alkalmazni. A matematikateszt során azt nézik, hogyan képesek a mindennapokban használni az iskolában tanult matematikai ismereteket.

Stiller Ákos

A mérés megírása előtt vagy azt követően a diákok kézhez kapják a tanulói kérdőívet, amelyen szociokulturális hátterükről szerepelnek kérdések. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket a szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes. A kérdőívre adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét – közölték.

Bár évről évre változik a diákok összteljesítménye mindkét területen, de ez eddig statisztikai ingadozás volt – 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben. Matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok a jobbak minden évben. Az is állandó adatnak bizonyult eddig, hogy a 8.-os és 10.-es diákok mintegy ötöde funkcionális analfabéta.

A 2013-as kompetenciamérésen is a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói teljesítettek a legjobban: 152-193 ponttal volt jobb az átlageredményük, mint az általános iskolákban tanulóké. Ez persze nem véletlen: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok komoly felvételi után kerülnek be az intézményekbe.

„Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd-egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – írta a 2013-as felmérés eredményeiről az Oktatási Hivatal. Ez nazt jelenti, hogy „egy egész képzési forma tanulói nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem”.

A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.