A babavárás előtt és során a szülőknek számtalan elképzelésük van arról, mit szeretnének megadni a gyereküknek, és hogyan fogják kezelni a nehéz helyzeteket. Szeretnének neki felhőtlenül boldog gyerekkort. Szeretnék megvédeni az olyan fájdalmaktól, amilyenekben nekik volt részük gyerekként. Csodás érzés harmonikus családot elképzelni egy boldog copfos kislánnyal, vagy egy csibész kisfiúval, végtelenül türelmes szülőkkel.

Mikor azonban a realitás lényegesen nehezebbnek bizonyul az álmoknál, viszonylag nagy érzelmi káoszt okozhat a szülőkben. Széttöredezik a tökéletes szülő képe, a tökéletes gyerek-szülő kapcsolatról alkotott idealisztikus elképzelés. Mit tehetünk ilyenkor? Mi a teendő, ha azt érezzük, mi is fogunk csalódást, frusztrációt okozni a gyerekeinknek, akármennyire nem szeretnénk?

A legjobb, ha nem teszünk semmit, csak elfogadjuk a realitást. A szülő-gyerek viszonynak nem tökéletesnek kell lennie, hanem szorosnak, melegnek és szeretetteljesnek. Az anyának nem tökéletesnek kell lennie, hanem hús-vér embernek, aki hibázik, aki mellett a gyerek olykor frusztrálódik, de aki mindig ott van, amikor kell, védi, szereti és támogatja a gyerekét, gyerekeit.

„A gyerekednek rád van szüksége, úgy, ahogy vagy. Nem egy jó anyára. Azért, hogy te jó anya legyél, te szerepben leszel, és eljátszod a jó anyát. És akkor a gyereked nem tud hozzád férni” – fejtette ki Feldmár András pszichológus egy 2014-es interjúban.

Érdekli, hogyan válhat hozzáférhető szülővé? Olvassa tovább Sebestyén Eszter pszichológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely a sikerrel, az önérvényesítéssel, az asszertív kommunikációval foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek című könyvvel. Aktuális számunkat meg is rendelheti.