Az ember folyamatosan méregeti, hasonlítgatja magát másokhoz és múltbeli önmagához. A méricskélés és az összevetés függvényében aztán vagy jól érzi magát a bőrében, vagy nem – ez azonban teljesen szubjektív.
Aki nagyjából elégedett a külsejével, a képességeivel és a teljesítményével, az kiegyensúlyozott, sikeres embernek mondhatja magát. Ha valaki mindennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, annak az élete merő kudarc. Testi-lelki tulajdonságaink észlelése, életünk tényszerű történéseinek megélése nem feltétlenül van azonban szinkronban a valósággal. Ugyanolyan testi tulajdonságokkal, intellektuális adottságokkal és életúttal érezheti magát valaki az élet császárának vagy nagy lúzernek. Kézenfekvő a kérdés: mitől függ, hogy miként vélekedünk magunkról?
Balázs jóképű, jó képességű, az átlagosnál magasabb fiatalember. Egyetemi tanulmányait ugyanakkor nyolc év alatt alig tudta befejezni, pedig már lassan betölti a harmincat. Rengeteget szorong jelentéktelen dolgok miatt: például, ha ismeretlennel kell szóba állnia, vagy ha hivatalos elintéznivalója akad. Szóbeli államvizsgáját addig halogatta, míg végül csak dékáni engedéllyel tehette le. Amikor írásban kell teljesítenie, mindig kimagaslót alkot, de ezt általában úgy állítja be, hogy „éppen csak megüti a mértéket.”
Saját valóságában Balázs túl magasra nőtt, mindenben tehetségtelen, és állítása szerint „úgysem fog összejönni” egy jó állás, de ha mégis, akkor „úgysem fog megfelelni” a követelményeknek. A kudarcra ítéltség sémájával éli az életét. De vajon miért alakult ki ez a hiedelme magáról, és hogyan tudna kilábalni ebből a csapdából?
A nyomok, mint mindig, most is a gyerekkorba vezetnek vissza, mégpedig a korai maladaptív sémákhoz (olyan működési mintázatok, amelyek valamikor talán segítették az alkalmazkodást a környezethez, de később épp az akadályaivá váltak). Köznyelvien fogalmazva: azokról a személyiségünkön esett sebesülésekről van szó, amelyek ismétlődően önsorsrontó viselkedést okoznak. A séma kialakulása egyrészt a veleszületett temperamentum, másrészt a születéstől nagyjából a serdülőkorig tapasztalt környezeti hatások (család, barátok, kortársak) összjátékának az eredménye.
Érdekli, milyen sémák lehetnek jellemzőek önre? Olvassa tovább Megyeri Zsuzsanna pszichológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely a sikerrel, az önérvényesítéssel, az asszertív kommunikációval foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek című könyvvel. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
