6 dán nevelési tipp, és boldogabb lesz a gyermeke

Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta – akit már Gyereknevelés dán módra és Játék dán módra című könyveiről ismerhet a magyar közönség – új, Fogd a kezem! című kötetében annak eredt a nyomába, hogy mi lehet a háttere a gyerekek különböző testi tüneteinek. Társszerzőjével az okokat feltárva igyekszik támpontokat nyújtani ahhoz, hogy a szülők képesek legyenek megóvni gyerekeiket a stressztől, a lelki vagy fizikai fájdalomtól. Könyvében mutatja be az alábbi hat tippet a szülői eszköztár bővítésére.

1. Értő hallgatás – Néha csak arra van szüksége egy gyereknek, hogy meghallgassák, figyeljenek rá. Nem kell tanácsot adni, ítélkezni, bírálni, elég csupán osztatlan figyelemmel meghallgatni.

2. Jelenlét – Mai rohanó világunkban olyan nehéz nem többfelé figyelni. Nehéz kiüríteni az agyunkat, hogy csak az itt és most létezzen. Ez ösztönösen jól megy a gyerekeknek, és ha sikerül szülőként újra és újra meg tapasztalni ezt az érzést, az segít a gyerekkel való össze hangolódásban.

3. Empátia – Együttérzés, megértés, akár szavak nélkül is. Szülőként hallgathatunk az intuíciónkra, hogy ráérezzünk, mi zajlik gyermekünkben. Ha kimutatjuk felé, hogy átérezzük, amin éppen keresztülmegy, növeljük a bizalmat a kapcsolatunkban, és segíthetünk gyerekünknek megfogalmazni az érzéseit. Ilyen légkörben a gyerek a negatív érzéseit is ki meri majd mutatni.

4. Minőségi együtt töltött idő – A mókuskerék, a reggeli kapkodás, az esti rutin: bár együtt töltött idő, mégsem nevezhető minőséginek. Mindent időre kell csinálni, így nem könnyű kikapcsolni, lelassulni, egymásra figyelni. A gyerekeknek a szülővel közös játéktevékenység az, ami igazán értékes, amit a legjobban értékelnek.

5. Gondoskodó érintés – Minden család életének jót tenne, ha a puszi, ölelés, simogatás, csikizés, masszírozás, játékos birkózás a mindennapi rutin része lenne. A gyerekek nagyon szeretik és értékelik az ilyesmit – ha az ő igényeikre figyelve alkalmazzuk, az érintés segít el lazulni, megnyugodni, szorosabbra fonni az érzelmi köteléket a családtagok között.

6. Mesélés – A fejből mondott vagy felolvasott mesék jótékonyan gazdagítják a gyerek világról alkotott képét, tudását. Szimbolikus formában alapvető emberi konfliktusokat tartalmaznak, azok feloldásával együtt. Hatásukra nő a gyerek képzeletvilága és kifejezőképessége, szókincse gazdagodik.

Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba október 16-án, ahol Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és Deliága Éva pszichológus, integratív gyermekterapeuta adnak elő. További infót itt találhat. Az új könyvről itt olvashat és meg is rendelheti.

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.