HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

A gyerekeknél egyre gyakrabban és egyre korábban jelentkeznek a stressz okozta, sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő testi tünetek. Ezeket nem könnyű felismerni, különösen, ha a szülők maguk is rohannak, feszültek, és a saját mindennapi problémáikkal küzdenek.

Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta – akit már Gyereknevelés dán módra és Játék dán módra című könyveiről ismerhet a magyar közönség – új, Fogd a kezem! című kötetében annak eredt a nyomába, hogy mi lehet a háttere a gyerekek különböző testi tüneteinek. Társszerzőjével az okokat feltárva igyekszik támpontokat nyújtani ahhoz, hogy a szülők képesek legyenek megóvni gyerekeiket a stressztől, a lelki vagy fizikai fáj dalomtól. Az alábbiakban Deliága Éva pszichológus, integratív gyermekterapeuta a könyvhöz írott utószavából közlünk egy részletet.

A szülői önismeret fontossága

A könyv megállapítása szerint gyerekünk önértékelése és önmagába vetett hite szorosan összefügg a szülő saját önértékelésével és önmagába vetett hitével. A Fogd a kezem!, bár a gyereknevelés a téma, rendhagyó módon elsősorban a szülőkről szól, bátorítva őket saját működésük, érzésviláguk mélyebb megértésére, segítve ezzel gyermekük egészséges fejlődését. Az önmagunkra való reflektálás elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban rálássunk arra, szülőként miért úgy működünk, ahogy, és mindezzel mit okozunk gyermekünknek.

Tapasztalatom szerint a szülők hajlamosak előbb a gyerek problémáira hangsúlyt helyezni, és az ő ügyében szakembert keresni, ám saját lelki egészségüknek kisebb jelentőséget tulajdonítanak. Szülőként azonban a régmúlt be idegződései, a családi minták óhatatlanul előjönnek, hiszen a gyereknevelés jó része ösztönös, intuitív, spontán szülői megnyilvánulásokat kíván.

A cél nem a tökéletes, hanem a tudatosabb hozzáállás, hogy sikerüljön rálátnunk a magunkkal hurcolt nemkívánatos mintákra, és mélyebb önismeret segítségével fejlődhessünk. Ezért tartom jónak a könyv megközelítését, amely nem csupán a gyerek irányából vizsgálja a helyzetet, hanem hátrébb lép egyet, kitágítja a perspektívát és fókuszba helyezi a szülői működést, hogy rávilágítson a jelentőségére és hatására a gyermeki viselkedés és tünetképződés hátterében.

Szétzilálódó kapcsolatok

Azt gondolnánk, Dániában jobban élnek az emberek. Talán kevesebb problémájuk van. Képesek mindent megadni a gyerekeiknek. Ám ez illúzió. A mindennapok mókuskereke még egy jóléti, fejlett társadalomban is ugyanúgy felőrölheti a családokat, szétzilálhatja a biztos alapokat, és erre a gyerekek érzékenyen reagálnak. Iben és Sarah, a pszichológus szerzőpáros – maguk is többgyermekes édesanyaként – saját magánéletükbe is bepillantást engedve osztják meg az olvasóval saját szülői létük kétségekkel teli, ám rendkívül tanulságos példáit, következtetéseit. Megkapó az az őszinteség, ahogy a szakértők nem magas lóról néznek az esendő szülők re, hanem kendőzetlenül felvállalják, hogy bizony ők is követtek és követnek el hibákat a mai napig saját gyerekeik nevelése során.

Szülői jóvététel
©

A hangsúly mégsem az elkövetett hibán, hanem a jóvátételen van. Hogyan ismerhetjük fel szülőként, ha figyelmen kívül hagytuk gyermekünk fontos érzelmi szükségletét, hogyan találhatjuk meg együtt az utat a családi harmónia helyreállításához? Ebben a szemléletmódban érthetjük meg jobban, hogy mi állhat egy gyermek pszichés eredetű hasfájásának vagy más megmagyarázhatatlan testi tünetének hátterében. A könyvben számtalan jó ötletet olvashatunk, amelyek támpontot adhatnak, milyen irányba kezdjünk el gondolkozni. A továbbiakban én is felvázolok néhány szempontot, amelyek segíthetnek a stresszre adott – sokszor rejtélyesnek tűnő – tünetek felgöngyölítésében.

A stressz és a gyerekek

Gyerekkorban az impulzivitás, az ösztönélet, az elsöprő erejű késztetések, vágyak, indulatok jelenléte rendkívül intenzív tud lenni. A gyerekek fokozatosan sajátítják el belső késztetéseik szabályozásának képességét. A tanulási folyamat során az elvárások, a társadalmi normák formálják a gyerekeket, kialakítva az alkalmazkodóbb, mások szempontjait figyelembe vevő viselkedést. Ám ha ez a fajta nyomás, kívülről jövő elváráshalmaz túl nagy, túl merev és szigorú, ha nem illik a gyerek életkorához vagy képességeihez, nagy ára lehet ennek a folyamatnak.

Stressznek nevezzük azt, amikor a szervezet egy helyzetre „küzdj vagy fuss” reakciót mutat, azaz felkészül a támadásra vagy menekülésre. Testi stresszválasz lehet a szaporább pulzus, a felületesebb levegővétel, az izzadó tenyér. Pszichés válasz a stresszre az izgalom vagy aggodalom átélése és a lefagyás, vagy épp zakatoló, betoluló gondolatok özöne. A stresszre adott reakció egyrészt lehet biológiailag meghatározott, másrészt tanult is.

Gyerekeknél a fokozott készenlét, a nagyfokú szorongás érzete teljesítményromboló hatású, és hosszú távú fenn maradása egészségkárosodást okozhat. Így mind a testi, mind a lelki hatások miatt érdemes olyan kihívások elé állítani a gyereket, amelyeknek képes megfelelni, és így sikeresnek, kompetensnek élheti meg magát. A túl kevés elvárás, a túl könnyű feladathelyzet nem hozza lázba a gyereket, ezért nem is könyveli el sikernek, ha jól szerepel benne. A túl nagy elvárás a biztos kudarc veszélyével fenyeget, így az ilyen jellegű feladatok stresszt okoznak, amely negatív nyomot hagy a gyerekben, és kudarckerülővé teszi.

A szülő felelőssége – ahogy Iben is hangsúlyozza – éppen abban rejlik, hogy milyen környezetbe helyezi gyerekét, milyen ingereknek teszi ki és milyen kihívások elé állítja. A szülői elvárások reális meghatározása és az élhető keretek, határok megszabása lehet az első lépés a gyerek életének stresszmentesebbé tételéhez.

A pszichoszomatikus tünetképzés háttere

„Anya, fáj a hasam!” – hallja a szülő reggelente, és sejti, gyanítja, a megérzése súgja: itt nem hasfájásról van szó! A gyerek tehát kifejez valamit: adva van egy súlyos testi tünet, ám a psziché leterheltsége az igazi ok. Ez az a rész, amely nehezebben kifejezhető, amit meg sem tud fogalmazni a gyerek, így hát a valódi érzelmei, félelmei, elakadásai testi tünet formájában bukkannak fel, kerülő úton. Pszichoszomatikus megbetegedéssel állunk szemben. A vezető tünet valamely testi panasz, ám az okok nem az organikus, testi működés „betegségében”, hanem a lélek terhében keresendők.

Nehezebben mutatja ki
©

Tapasztalatom szerint gyakran a környezet szorongáskeltő, túl sok elvárást támasztó jellege és a kötődés zavara áll az ilyen jellegű gyermeki tünetképzés mögött. Nem minden gyerek reagál azonos módon azonos terhelésre. Azok a gyerekek veszélyeztetettebbek a pszicho szomatikus tünetképzés szempontjából, akik nehezebben élik meg és mutatják ki érzéseiket.

Azok, akiknek családjában nem illik vagy nem szabad az érzésekről beszélni, amelyben a szülő elvárja, hogy a gyerek benne maradjon egy kényelmetlen, szorongáskeltő helyzetben akkor is, ha már kifejezte, hogy az nem jó neki. Ilyenkor ütik fel fejüket leggyakrabban az elsőre talán rejtélyesnek tűnő hasfájások, fejfájások, reggeli hányingerek. Figyelem! Ilyenkor nem hazudnak a gyerekek! Nem becsapni akarják a szüleiket, és nem is a manipuláció a céljuk. Sokkal inkább arról van szó, hogy kiszolgáltatott helyzetüknél fogva nincs igazán más eszközük, hogy ki fejezzék, ami bennük van.

Környezet vs. gyerek

Sok kisgyerek még nem képes tudatosítani a benne zajló érzéseket, ám hajtja a vágy, hogy megfeleljen a család és a tágabb környezet, az óvoda, az iskola el várásainak, miközben nem rendelkezik sem hatékony problémamegoldó eszköztárral, sem kommunikációs stratégiákkal, hogy pontosabban kifejezze, mi bántja, hol akadt el.

A dán szakértők megállapítása szerint a gyomortájék központi szerepet játszik az érzelmek szempontjából. A szorongás, aggodalom, izgulás, lámpaláz testi érzetei tipikusan gyomortájon jelentkezhetnek: összeszorul a gyomrunk, görcsbe rándul, ha eláraszt a feszültség. Hasonlóan reagálnak a gyerekek is a stresszre. Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon a pszichoszomatikus tünetek közül a hasfájás a vezető tünet az iskolás korosztályban.

A gyors tempó, a túlzottan nagy elvárások, az osztályozás, a közösségi beilleszkedés nehézségei mind olyan szempontok, melyek okként húzódhatnak meg a háttérben, ha a szülő azt veszi észre, hogy a gyerek nem szívesen megy iskolába. A helyzet sokszor nem is egyértelmű: a matektanárt szereti, a tesitanárt nem. A barátaival szívesen tölt időt, de nehezen viseli a sok szabályt. Szeret suliba járni, de a dolgozatírástól retteg. Pont ez az ambivalencia az, amely megnehezíti a szülő dolgát, amikor nekiáll kibogozni, hogy mi nyomja a gyerek lelkét.

Ijesztő, amikor egy kisgyerek testi fájdalomra panaszkodik, ilyenkor semmiképpen nem szabad legyinteni, az orvosi kivizsgálás elengedhetetlen. Olyan is előfordul, hogy egy hajlamot vagy meglévő állapotot felerősít a stressz, így a tünet hátterében álló okok kevertek is lehetnek: testi és pszichés vonatkozásúak.

Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba október 16-án, ahol Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és Deliága Éva pszichológus, integratív gyermekterapeuta adnak elő. További infót itt találhat. Az új könyvről itt olvashat és meg is rendelheti.

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.




Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hatalmas tömeg vonul a barcelonai tüntetésen

Hatalmas tömeg vonul a barcelonai tüntetésen

Pác-só és nitrit ad randevút a Csík zenekar Nébih-es dalában

Pác-só és nitrit ad randevút a Csík zenekar Nébih-es dalában

Európai Tanács: Törökország hagyjon fel az összes katonai tevékenységgel Szíriában

Európai Tanács: Törökország hagyjon fel az összes katonai tevékenységgel Szíriában

Keresik Paul McCartney 50 éve eltűnt gitárját

Keresik Paul McCartney 50 éve eltűnt gitárját

Vitray: „Nem tudom, illik-e ilyet mondani, de gondnokság alá helyezett ez az első évfolyam”

Vitray: „Nem tudom, illik-e ilyet mondani, de gondnokság alá helyezett ez az első évfolyam”

Jelentették a Facebooknak a csalókat, cserébe őket tiltotta ki a rendszer

Jelentették a Facebooknak a csalókat, cserébe őket tiltotta ki a rendszer