A közelgő klímakatasztrófa lehetősége jelentősen befolyásolja a fiatal generációk hangulatát, jövőképét.
„Láttuk a neten, ahogy Izlandon az emberek eltemettek egy gleccsert, de minket ki fog megsiratni? Nem látjátok, hogy hamarosan víz alá kerülünk, és az országunk el fog tűnni? Ez senkit sem érdekel! Hogy lehet megsiratni a jeget, rólunk pedig elfeledkezni?” Ezekkel a szavakkal háborogtak a tengerszint-emelkedés által más országoknál jobban fenyegetett Maldív-szigeteken élő tinédzserek, amikor a klímaváltozásról kérdezte őket Caroline Hickman, a Bath-i Egyetem pszichoterapeutája. A kutató arra volt kíváncsi, milyen érzelmi reakciókat vált ki a fiatalokból az éghajlatváltozás.
A pszichológusok általános tapasztalata, hogy az emberekben egyre erősebb az úgynevezett ökoszorongás, ami az egyre aggasztóbb időjárási anomáliák nyomán alakul ki. Egy amerikai kutatásból az is kiderült, hogy a szélsőséges klimatikus eseményeket (mondjuk egy trópusi ciklon pusztítását vagy egy özönvízszerű áradást) átélt fiatalok közel fele utóbb poszttraumás stressz szindróma tüneteit produkálja.
Nem könnyű ugyanakkor ezekről a témákról beszélgetni a gyerekekkel – hangsúlyozza Hickman –, mivel az őket érő rengeteg ilyen témájú hír miatt egyrészt ugyanazt mondják fel, amit hallottak, másrészt egyre fásultabbak is e téma hallatán. A brit kutatónő mindenesetre azt tapasztalta, hogy a fiatalokból elsősorban a harag tör fel a klímaváltozásról való beszélgetések során. A többséget pedig érzelmileg kifejezetten összezavarja az a tény, hogy a felnőttek miért nem tesznek többet a klímaváltozás megállításáért. Pontosabban: miért nem tesznek semmit, ha annyit beszélnek a cselekedetek fontosságáról.
A gyerekek egyébként a felnőtteknél jóval empatikusabban és szolidárisabban állnak az állatvilág sorsához és a természeti környezet állapotához. A terapeuta szerint érdemes lenne minden felnőttnek többet beszélgetnie ezekről a kérdésekről a fiatalokkal, nem csupán azért, hogy oldják a kicsik szorongását, hanem azért is, hogy jobban átérezzék a saját felelősségüket, és talán végre elkezdjenek tenni is valamit a változás ellen.
További tippeket olvashat a legújabb HVG Extra Pszichológia gyereknevelési különszámban, hogy miként tudjuk oldani a fiatalok ökoszorongását. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!
Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.
Tartalom nélküli one man show – ezt látja Horváth András egykori adóellenőr, aki elmondása szerint egy esetleges új kormányban csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén vállalna munkát. A Fülke Extra podcastjában a több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerté vált NAV-ost Gergely Zsófia kérdezte.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Olyat kell mondani, amitől az emberek tényleg frászt kapnak!
A polgármester szerint ezentúl Szegeden keresnek a legtöbbet az önkormányzati képviselők az országban.
